Bérmunkás, 1934. július-december (22. évfolyam, 799-824. szám)
1934-12-22 / 823. szám
1934 december 22. BÉRMUNKÁS 5 oldal MAGYAR HÍR Nemzetközi méregkereskedés A tengeren túl, Középeuró- pában, hegyes-völgyes vidék táján úgy mint itt, zord, hideg északi szelek nyaldossák az ember arcát. Mindenki igyekszik fedett helyre, hol a kandalló körül az otthon, bármily szegény legyen is az, egy kis melegséggel, egy kis barátságos érzéssel felvidítsa, ujjabb erőt adjon a kenyér után hajszoloknak . . . Aztán jön a rendelet, hivatalos, szigorú, fellebez- hetetlen s családok, öregek, ifjak, sánták, bénák, terhesasz- szonyok, kik sajátos nyomorult odúikhoz hozzánőttek ott születtek, ott nőttek fel, minden rög ismerősük, ott szenvedték végig életük java részét a darutollasok uralma alatt, az utóbbi években pedig a komitácsok korbácsa alatt, mindegy, hogy kik voltak felettük, ők az anyaföld munkáiéi, csak parasztok voltak és maradtak, kiknek emberi sorsuk, emberi életmódjuk, mindig a legutolsók közzé tartozott gazdájuk számvetéseinél, — s most útban vannak. Kényszeruton. Nem kérdezték a múltban őket, nem voltak kiváncsiak hogylétükről, vágyaikról, érzéseikről, csak mint csürhét terelgették a mezőre az igát huzni, éltető búzát termelni, mint csürhét a vágóhídra, ágyuk torkaiba, a templomba, szennyes odúikba, — s most útban vannak, az ismert rögtől elűzve, minden földi ingóságaik hátukon, sántán, bénán, éhesen és mennek . . . Még családtagjaikat sincs idejük összeszedni, kiskorú gyerekek maradnak el édesanyjuktól itt-ott, a jó ég tudja hol ... Az anya nehéz siró szívvel méri az országutját... Ugyan hová? Nem kérdezik őket most sem. Nem kiváncsiak érzéseikről, hogylétükről, csak parasztok, igavonó állatok voltak és maradtak. S ha mégis kérdeznék őket, vajmi keveset tudnának mondani ország határokról, politikáról, Sándor, király gyilkolásáról, revízióról. Ez nem az ők dolguk. A darutollasok annak idején gondoskodtak róla, hogy a föld népe annyira kimerüljön teste és lelke összetartó kenyere utáni hajszában, hogy még álmodni se tudjon emberiességről, hogy gondolatköre a felvégtől az alvégig terjedjen. Ebben a tyuk- lépésnyi világban tartották uj uraik s ebből a tyuklépésnyivé zsugorodott világból, az ők ál- latiasan alacsony kis nyomorult világukból kikergetve róják busán, feldúlt lelkülettel az utat . . . Ugyan hová? Annyira sötéten állnak világlátásukban, nem hisszük, hogy tudják. Talán csak néhányan. Talán sokan. De nem elegen ahoz, hogy számon kérjék a szükebb határok közzé szorított darutollasaktól a föld népe ellen elkövetett bűneiket; hogy rájuk olvassák kilakoltatásuk okait. Magyarországba zsuppolják őket, hol a a föld népe nyomorúsága felett már sírni sem tud, csak röhögni. Hol a földmives munkások között dühöng a tüdővész, nem is szólva a városi proletárságról; a Hörthyak herélő, kínozó országába! Svájcnak gyönyörűséges bércei és völgyei között a külöm- böző országok bohócaival együtt Eckhard Tibor alkuszik bőrükre. Kardcsörtetés, müfelhá- borodás, aztán dinom-dánom lesz az eredmény. Az is lehet, hogy a föld népét ismét egymás torka ellen vezénylik. Mindegy, hogy mit határoznak. Mindegy a parasztnak, ha a harctéren pusztul el, vagy otthon, penészes odúiban. A jó urak élnek, mulatnak. A szegény nyög, mig nem tanul meg ember lenni! S—n. Olvasd a Bérmunkást! A világ háború után felállították a “Nemzetek Ligáját,” mely hivatva volna minden nemzetközi dolgot szabályozni, orvosolni. Ezek között legfontosabb volna egyik országnak a másik ország lakosságát mérgező, kábító szerek korlátozása, vagy ellenőrzése, de még ez sem sikerült. Eltekintve attól, hogy az országok saját lakosságukat mérgezik a gyűlölet mesterséges szitása folytán, mely minden percen egy újabb háború veszedelmét hordja magában. Ezt az újabb háborút, csak azért nem kezdték még meg, mert a kisebb országoknak nincs pénzük, a nagyobb országok még nem látják időszerűnek vagy kifizetődőnek egy újabb öldöklést. De a Balkánizált Európa lakossága még a munkásság is újból készen van. rá és hajlandó. Hogy az öldökléshez szükséges pénzmennyiséget a kisebb országok is előkerithessék, mindenféle szerződések, szövetségek folytán igyekeznek azt 46 egyénnek több mint egy millió dollár jövedelme van WASHINGON, D. C. — A napokban került nyilvánosságra a jövedelmi adóhivatal kimutatása, melyből kitűnik, 1933. évben — a depresszió harmadik évében — a milliomosok száma az Egyesült Államokban tetemesen emelkedett. A kimutatás szerint az elmúlt évben 46 egyénnek volt több mint egy millió dollár évi jövedelme, ezek közül egynek több mint öt millió. A neveket nem bocsájtották nyilvánosságra és igy nem tudjuk, hogy kik ezek a milliomosok, azonban nem is fontos. A tekintélyes profitot zsebre vágók jövedelme a következőképen osztályozódik: 29-nek jövedelme 1 és IV2 millió között volt; hatnak l1^ és 2 millió ; nyolcnak 2 és 3 millió; egynek 3 és 4 millió; egy, 4 és 5 millió között és a leggazda- gabbé 5 millión felül volt. Ezen számok az előző évi kimutatással szemben azt bizonyítják, hogy 1933-ban 26-tal több a milliós jövedelmű emberek száma, mint volt 1932-ben, amikor 20 volt azoknak a száma, akik egy millión felüli jövedelmet könyveltek el. Mit mutatnak ezzel szemben a számok a népesség nagy százalékánál a munkásságnál ? A statisztika szerint az összné- pesség jövedelme 1933-ban 10 billió 846 millióra szállt le az előző évi 11 évi 11 billió 185 millióról. Mivel a milliomosok bevétele emelkedett, természetesen ezen milliók az alsóbb néprétegtől voltak elvonva. Ha az össznépesség jövedelme 339 millióval kevesebb, mint volt az előző évben és ugyanakkor a millión felüli jövedelemmel rendelkezők száma 26-al emelkedett, ez azt jelenti, hogy 400 millió dollárt vontak el a nép attól a rétegétől, amelynek jövedelme az ezer dollár körül jár. Ezt hozta a “New Deal” a j munkásságnak. A “New Deal” ' első évében több mint 400 millió dollárral kevesebb jutott a szegény osztálynak kenyérre, ruhára és lakásra, mint annak előtte. Vájjon még ezek után is arra vár-e a munkásság, hogy helyzetét a kormány fogja megjavítani? Az a tény, hogy a munkásság nagy százaléka ebben a tévhitben élt, tette lehetővé, hogy a milliomosok száma szaporodott, viszont ezen milliók elvonása a mukásságtól növelte azok szenvedését. A, tanulság: szervezkedjetek az Egy Nagy Szervezetbe a rövi- debb munkaidőért és magasabb bérekért, mert csak igy szerezhetjük vissza az elrabolt milliók egy részét. FELÜLFIZETÉSEK a bérmunkásra Dec. 9-től — dec. 15-ig. IWW cs. Cleveland W. S. 5.00 IWW cs. Chicago............. 20.00 J. Grantz, Chicago........... 5.00 megtenni, azonban egy másik kereseti forrást is találtak, a lassan ölő mérgek állami, vagy állami haszonrészesedés ellenében orivált gyártását, mellyel leginkább a gazdagabb országok lakosságát mérgezik meg, dús haszon fejében. Ez a tény leginkább bizonyítja a “Nemzetek Ligájának” tehetetlenségét. (Melyben most hivatalosan az orosz proletá- riátust is bele kapcsolták,) hogy még a saját országaikat sem képesek megvédeni ezen lassan ölő mérgek halmazától. Melyet Japán, Bulgária, Mancsuria és a nemzetközi tőkések kezeiben levő Shanghaiban tonna számra gyártanak és csempésznek be a gazdagabb országokba. A profit rendszer szentsége, a haszon védelme, melyet minden ország még leborulva imád, tehetetlenné teszi a Nemzetek Ligáját, hogy a Morfium, Cocáin, Heroin, Opium lassan ölő mérgek gyártását és forgalmát korlátozza. Haszon mindenek felett. Nincs más árucikk melyből olyan nagy hasznot tudnának magányosok és arra hajlandó nemzetek csinálni mint ezen kábító szerek gyártása és árusítása folytán. Ezek között Japán a legnagyobb bootleger, Mancsuriában, Shanghaiban a Japán kormány közreműködésével gyártják és árusítják a mérges kábítószereket. De nem csak az ottani használatra, hanem annak nagy- része Amerikába kerül, mert itten még több ember akad, aki jó dolgában nem tud mit csinálni, igy lassan ölő méregben, vagy is az által okozott illúziókban, vagy ideges, a valóság eltompitásában, keresik eltompult idegrendszerüknek felfrissítését. Tudják, hogy csak Bulgáriában, Radomir városban, a kormány tudta és beleegyezésével, havonta háromnegyed tonna heroint gyártanak, a mellett, hogy másik három ilyen nagy gyár van Bulgáriában, a sok kisebb-nagyobb titkos gyártók és csempészek mellett. Bulgária mellett csak Japán a másik nagybani méreg kereskedő, aki az egész világra kiterjedő kereskedést üz a Kínában gyártott kábító szerekkel. Melynek központja Franciaország, ahol ugyan nem gyártanak, de 80 százaléka azon az országon megyen keresztül Anglia, Amerika és más gazdagabb országok lakosságának megmérgezésére. A Nemzetek Ligája egy fiaskó. A résztvevő országokban a saját lakosságukat, mérgezik meg a hazafiasság maszlagéval, a gyűlölet mérges levegőjével. A résztvevő országok egymás lakosságát mérgezik meg a lassan ölő kábító szerek nagymérvű gyártásával és csempészésével, mert mindenek felett legszentebb a profit. Olvasás után adja lapunkat szomszédjának
