Bérmunkás, 1934. július-december (22. évfolyam, 799-824. szám)

1934-12-22 / 823. szám

1934 december 22. BÉRMUNKÁS 3 oldal Beszélgetések Szervezetlen: Látja Mr. mun­kástárs, ismét eljöttem, mert engem érdekel a dolog. Wobbly: Örvendek neki, de most maga kérdezzen olyan dolgokat, melyek legjobban ér­deklik, melyekről még nem tu­dott tiszta képet alkotni és én segithetek. SZ.: Van nekem nagyon sok kérdésem, mert bizony nagyon keveset tudtam én a munkás- mozgalomról. W.: Hogy a munkás mozgal­makat megértse, bizony még kell tanulnia, meg kell ismer­ni a társadalmi tudományt, mely azokat és ezt előidéző nyo­morúságot, bizonytalanságot szülte. SZ.: Megválva az igazat, többet tanultam az utóbbi he­tekben mint az előtt egész éle­temben, az előtt nem nagyon törődtem vele, most meg be kell látnom, hogy bizony mily kevesett tudtam. W.: Ez a tanulásnak az in­dító oka, aki azt hiszi maeá- ról, hogy mindent vagy sokat tud, az nem képes tanulásra, mert a tudás ott kezdődik, ahol már valaki belátja, hogy mily keveset tud, mert akkor szük­ségét látja a tanulásnak. Gye­rünk a kérdésekkel. SZ.: Az imént említette a társadalmi tudományt, legyen szives magyarázza meg jobban mit értünk az alatt? W.: A társadalmi szó alatt értjük az emberiség egymás közötti visszonyát, mint a múlt­ban a rabszolga, jobágy rend­szer alatt, valamint ma a gyá­rakban, iparokban, mely meg- külömböztette a munkáltatót a munkástól, még csak a gyer­mekeinket is, a vagyonos osz­tály gyermekeitől, még lakni is más nagyedben laknak, gyer­mekeik más iskolákban járnak, másképen élnek. A társadalmi életnek az első kialakulása év­ezredekre megyen vissza, mely mint az ős ember családi köre, törzsek, később egyesült tör­zsek, nemzetek egymáshoz való viszonyát értjük, és ezen vi­szonyoknak az ismerete, vala­mint a gazdaságtannak az is­merete, mely mint iker test­vére a társadalmi tudomány­nak, igy hozzá tartozik, nevez­zük társadalmi tudománynak. SZ.: Miért tartozik a gazda­ságtan is a társadalmi tudo­mányhoz ? W.: Mert a gazdasági beren­dezkedés, vagyis a termelési és fogyasztási szabályok, szoká­sok szabják meg a népességnek egymáshoz való viszonyát. Pél­dául egy gyárost, nem a nagy hasa külömbözteti meg a má­sik embertől, hanem az a tény, hogy a másik ember neki dol­gozik sok más munkástársával, igy azokat akik együtt dolgoz­nak a kapitalistának, a gazda­sági függőség egyforma társa­dalmi helyzetbe sodorta, amig a gyárost' akitől függnek maga­sabb és sok embernek az életé­re befolyásos társadalmi pozí­cióba helyezi. Ennek a gazda­sági berendezkedésnek ismerete a gazdasági tudomány. SZ.: A társadalmi helyzet, vagy társadalmi osztályozódás nem elég elfogadható a mun­kások szervezkedése terén, mert találunk embereket, akik­nek a társadalmi helyzetük sokkal jobb mint a munkásoké, mint orvosok, ügyvédek, üz­letemberek, mégis hajlandók a munkásság mellett harcolni. W.: Nagyon helyesen mond­ta, hogy vannak ilyenek, de nagyon kevesen és még kevésb- bé megbízhatók, azért az IWW legpontosabb mértékkel méri meg a társadalom tagjait, azok gazdasági érdekei szerint, mert az mindég erősebbnek bizo­nyult mint az elvi meggyőző­dés. SZ.: Mégis utat módott kel­lene találni, hogy azok is segéd­kezhessenek a munkásság fel- szabadulási harcaiban, akiknek jellenleg más a társadalmi helyzetük mint a munkásságé, de azokkal éreznek, segíteni akarják őket. W.: Az IWW lehetővé tette azt anélkül, hogy a helyesnek bizonyított osztály szervezetét feladná. Az ilyen jóakaró de nem a munkásság közzé tarto­zókat felvesszük a védelmi bi­zottságban, ahol teljes joggal és erővel segédkezhetnek a munkásság harcaiban, ottan sokkal többet és jobbat tehet­nek mint az osztály szervezet­ben, mely bérmunkásokból lett toborozva, leginkább az ügy­véd, orvos meg a kereskedő, nagyon sokat segíthet, egy-egy bérharc esetén, ha akar. De ha az IWW tagjai közzé is felven­nénk őket, akkor az IWW-t is hamarosan a politika posvá- nyos területére vinnék. SZ.: Milyen viszonyban van a társadalmi tudomány a politi­kával ? W.: Mivel a politika közigaz­gatást jelent, akkor mikor a társadalom több osztályból áll, a politikának a főmüködése, az osztályok egymás közötti vi­szonyát korlátozni, szabályozni és csak ott szükséges ahol osz­tályok vannak. Mivel az IWW osztálynélküli társadalmat akar, igy a politikát nem látja szűk ségesnek, sőt károsnak, me­lyet mindég az uralmon levő osztály használ fel az elnyomot­tak ellen. Bár ma a politika is hozzá van kapcsolva a társadal­mi tudományhoz, de csak azért, hogy azzal elsimitsák, vagy el­nyomják a gazdasági ellentéte­ket, mely a gazdasági ez által a társadalmi osztályozódásból származik. SZ.: Ezek nagyon fontos dol­gok majd jövőre is készítek elő kérdéseket. W.: Az helyes, azonban ke­ressen jó könyveket is melyek ezzel a kérdéssel foglalkoznak, köztük H. G. Wellsnek a Világ története, valamint angolban nagyon sok jó könyvek vannak úgy a gazdaságtan, mint a tár­sadalmi tudományról. Karácsonyfa Cleveland Public Squarén Cleveland főterén, a Public Squaren napok óta áll teljes pompájában a hagyományos karácsonyfa, amely az embe­ri szeretetet van hivatva kép­viselni és arra a város lakossá­gát felhívni. A karácsonyfa előtt hatalmas Santa Claus szo­bor áll, amely fejét mozgatva, tekint körül a főtéren. Ennek a Santa Clausnak, amely a legenda szerint örö­met visz be minden házba, kö­rültekintésében meg kell, hogy lássa, azokat a jelző táblákat, amelyek a főtér legforgalma­sabb épülete előtt, a vasút ál­lomásnál figyelmeztetik az arra haladókat, hogy ezt az épületet éjjelenként takarító 100 mun­kás asszony sztrájkba lépett, mert a szervezkedés jogától akarták őket megfosztani, mert az erős fizikai munkát heti negyvennyolc órára nyújtották ki, mert a fizetésüket a hosz- szu munka idő mellett is le­vágták. A körültekintő Santa Claus­nak Cleveland sok ezer lakosá­val egyetemben alkalma van itt látni, hogy az IWW — mert ezek a munkásnők a mi szerve­zetünket keresték meg a har­cuk segítésére — miként tud­ja a több nyelvű munkás asz- szonyokat egy vonalba állíta­ni, hogy összetartásukkal kö­vetelésüket győzelemre vigyék. Ezeknek a munkásasszonyok­nak boldogabb karácsonyt fog jelenteni az IWW harci mód­szere és védelme, mert követe­lésüket addig megfogják nyerni, mint ahogy az egész munkás- osztálynak, de magának az egész emberiségnek egy boldo­gabb és megelégedett rendszert jelentene az IWW felismerése, az ipari szervezetek kiépítése és azokon keresztül a bérrend­szer eltörlése. A Cleveland főterén levő vasút állomást picketelő mun­kás asszonyok és az őket fel­váltó munkások előfutárai en­nek az igazi szeretetet jelentő karácsonynak. Kommunista robbantok a munkás szervezetekben PHILADELPHIÁBAN Minden vasárnap délután Tudományos előadás és családias összejövetelt tart az IWW magyar csoport­ja és a Modern Színkör. 332 W. Girard Ave. alatti helyiségében. (Az alábbi visszaemlékezés a “Vörös Szakszervezetek Inter- nacionálénak Kongresszusára” magyarázatott ad azoknak, akik azt kérdezik, hogy mi az oka az IWW és a kommunista párt között uralkodó kiegyenlithe- tetlen ellentétnek.) Az 1920-as év folyamán az orosz kommunista párt kon­gresszust hivott egybe, mely “a vörös szakszervezetek kon­gresszussá” néven ismertes. A néhány országból összegyűlt de­legátusok, valamennyien újság­írók és professzionális politiku­sok voltak egy kivételével, aki az Industrial Workers of the World szervezetet képviselte. A politikus delegátusok vala­mennyien azzal kérkedtek, hogy a munkások ezreit képvi­selik. Például: Elle Reeve Bloore úgy tüntette fel önma­gát, mint aki a textil munká­sok ezreit képviseli. A valóság­ban azonban ez a hölgy egyál­talán nem képviselt munkáso­kat, hanem mint a kommunis­ta párt egyszerű tagja vett részt a kongresszuson. Ugyan ez áll a többi delegátusokra, akik sok ezer számú szervezeti tagok képviseletéül adták ki magukat. Az IWW delegátusa George Williams, aki az egyetlen tény­legesen munkásokat képviselő delegátus volt, idegenül érezte magát a sok politikus között. Nagy csalódást érzett a valóság láttára, mert amint az IWW- hoz érkezett meghívás jelezte az összes delegátusok az ipari munkások és különböző mun­kás szervezetek képviselői lesz­nek. Amikor Williams szólásra emelkedett érezte, hogy szavai idegen talajra hullnak, mert a kongresszus a kommunista párt professzionális politikusaival volt megtöltve. A kommunista párt ajánlatott tett Williams- nak, mely szer int az IWW újjá­szervezendő és az orosz kommu­nista párt fennhatósága alá ke­rüljön. Az volt a szándék, hogy az IWW egy politikai klikk kontrolja alá kerüljön az orosz kormány védnöksége alatt. Ha ez teljesült volna, egy értelmű lett volna a demokrá­cia halálával a szervezetbe. Természetesen, a tagság hamar végzett a szándékkal. Amikor a küldött visszaérkezett és je­lentést tett, a történtekről, a tagság méltán ítélte el a kon­venció lefolyását és az ott ho­zott határozatokat reakciós és bürokratikusnak minősítette. Miután az IWW tagsága visz- szaverte ezen manővert, a kom­munista párt az IWW megsem­misítéséért szállt síkra. Ezen törekvésükben azonban teljes kudarcot vallottak. Az IWW ma is mint a munkásosztály legdemokratikusabban irányí­tott szervezete áll. NYUGTÁZÁS. Dec. 9-től — dec. 15-ig. Előfizetéseket küldtek: A. Kucher, Pittsburgh....... 1 J. Orbán, Phila..................... 2 J. Asztalos, Phila............... 1 J. Lengyel, St. Louis........... 1 Nyirán-Gáncs Cleveland....... 13 S. Spolyár, Chicago............. 3 A. Török, Chicago............... 1 J. Zára, Chicago................... 1 P. Pika, Chicago................... 1 S. Sütő, Chicago................... 2 St. Visi, Detroit..................... 1 A. Szász, Chicago................... 2 G. Nagy, New York........... 3 G. Barcza, Bridgeport........... 2 A. Ács, New York.............. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom