Bérmunkás, 1934. július-december (22. évfolyam, 799-824. szám)
1934-07-21 / 801. szám
A clevelandi taglétszám a dolgozókkal szaporodik 2 oldal B é R M U N K Á S Az elmúlt héten az egyik akció a városon kívülre szólította a Metal and Mashinery Workers Industrial Union No. 440 szervező bizottságát. Ugyanis tudomására jutott, hogy az öt hét óta sztrájkban álló Draper hordó gyár munkáit a Clevelandiéi közel 60 milera levő Niles, O. egyik hasonló gyárában készítik. Amikor ez a sztrájk bizottság tudomására jutott és azt a sztrájkoló munkások elé terjesztette egyhangú határozatba ment, hogy másnap reggel az illető nilesi gyárat picketel- ni fogják, az ottdolgozókat gyűlésre hívják és megismertetik velük a maguk helyzetét. Éjjel két órakor kilenc autó 54 munkással, a sztrájkbizottsággal, jelző táblákkal útra kelt, hogy a munkába igyekvő nilesi munkásokat még a gyár előtt találja. Ez sikerült is. A polgári lapok az első oldalokon írtak az IWW-nak erről a nagy picket vonaláról és a nilesi gyár 250 munkása a kiváncsiakkal ezrekre szaporodott fel, akik figyelemmel hallgatták Cedervall mtársat, aki ecsetelte a clevelandi Draper gyár munkásainak öthetes harcát az egy nagyobb darab kenyérért. A nilesi hordó gyár munkásai az American Federation of Laa borban vannak szervezve. Hamarosan megjelent az AFofL vezetősége, amely a sztrájk bi- zotsággal tárgyalást folytatott és azt a kijelentést tette, hogy azonnal megkeresi a gyár vezetőségét, hogy a Draper gyár munkáit vonja vissza. Nem keressük, hogy ez az intézkedés a nilesi munkások magatartásának a következménye-e, mert ezek a munkások a reggeli gyűlésen bejelentették, volt és lábai megdagadtak tőle. Naphosszat ott ült hát az ágya szélén, mivel meg akarta akadályozni, hogy a viz fölmenjen a lábából a testébe. A padlót semmi sem borította, vékony takaró födte csak a lábát, vál- laira pedig valami ócska kabátot kanyaritott. Nemsokára azután meglátogatta egy kegyes missziós ember és hozott neki egy pár papirszerü anyagból gyártott házi cipőt — magam láttam, testvérek között is megért négy pennyt — és megígérte, hogy imádkozni fog lelki üdvösségéért. Azonban Dán Cullen azok közé az emberek közé tartozott, kik maguk akarnak törődni lelkűk üdvösségével. Ezért udvariasan fölkérte a missziós embert, nyissa ki az ablakot, hogy kihajítsa a papucsokat. így hát a missziós férfiú is a szegények hálátlanságát kezdte emlegetni és szintén magára hagyta. A foltozósuszter, maga is derék öreg harcos, a maga jóvoltából fölkereste ekkor azt a nagy déli gyümölcsbehozatali céget, amelynél Dan Cullen több mint harminc évig dolgozott. hogy tőlük távol áll a testvér harc és készek voltak mindjárt az utcán maradni a Draper gyár picketelőivel, a tény az, hogy az AFofL vezetősége megnyugtatta a munkásokat, hogy ott Drapers munka nem lesz több készítve. A Drapers munkások összetartása példás, ezután az incidens után hiszik, hogy hamarosan az öreg Draper is beadja a derekát a munkások követelésével szemben. A sróf gyár munkásiból egyre többen veszik ki az IWW vörös kártyáját. Sem az AFofL sem a gyáros nem látják ezt jó szemmel. A hét egyik estéjén a Metal and Mashinery Workers Industrial Union No. 440 hívta meg gyűlésre a munkásokat. Ezt megelőző napra a jkbmpany union falragaszokat helyezett el a gyárba és délutánra hivott össze gyűlést és hogy annak nagyobb hatása legyen bejelentette, hogy a gyűlésen maga a gyárvezetősége is jelen lesz. Ezeknek az ellen agitációk- nak dacára a munkások az IWW szervezetét óhajtják. Hozzánk csatlakoznak és rövidesen képviselni fogják azt az erőt, amely sikeres megmozdulásokat teret a sróf gyár kihasznált munkásainak az érdekében. A ruha tisztitó munkások egy csoportja is gyülésezett a héten, ahol a munkások egyré- sze lecsatlakozott az IWW-hoz, a másik része pénz hiányában felvételi lapjukat állították ki. Ebben az iparban is részben a széttagoltság miatt szinte éhElőadta összeroppant, haldokló barátja kétségbeejtő helyzetét, pénztelenségét és magáraha- gyatottságát. Elmondta, hogy Dan Cullen több mint harminc éven át dolgozott a cégnek és kérte, hogy tegyenek érte valamit. A cégvezető jól ismerte Dán Cullent, de mégis ezeket mondta: — Üzleti elv nálunk, hogy az alkalmi munkásokat semmi segélyben sem részesíthetjük és igy nem áll módunkban, hogy akármit is tehessünk érte. Valóban nem is tettek semmit. Még csak pársoros ajánlólevelet sem írtak, hogy azzal a városi kórházba fölvétesse magát. Amikor a foltozósuszter a kórházhoz fordult, azt a feleletet kapta, hogy négy hét is betelhet, amig sorra kerül, oly sokan vannak már előjegyezve. Nagyneezen mégis elhelyezte barátját a Whitechapel-kór- házban, azonban Dan Cullen hamarosan rájött, hogy ott is gyorsan meg akartak szabadulni tőle, mert az állapotát reménytelennek látták. Izzasztó- szerekkel tömték, állítólag azbérért dolgoznak a munkások és szervezkedésükkel fogják a helyzetüket megjavítani. Egymás után vannak a gyári gyűlések, amelyeknek folyománya, hogy mindenünnen uj tagokat nyer az IWW. Az eddig beállott munkások egyrésze maguk is uj tagokat Nagyon sokan vannak, akik csak azért nem csatlakoznak az általunk hirdetett munkás mozgalomhoz, mert mi azt hirdetjük, hogy mindent közössé teszünk. Megszüntetjük a magán tulajdon jogot a közösség részére szükséges termelési eszközök fölött és azt átadjuk a munkások által megválasztott és ellenőrzött ipari adminisztráció kezeibe. Ezeknek a kishitüeknek egy pár példát tudunk fölhozni, az egyik legjobb példa a postai szolgálat, mely még a félig civilizált országokban is kifogástalanul működik, pedig sehol nincs egyéni kontrol alatt és nagyon kevés haszon van rajta, mégis kifogástalanul és pontosan működik, eltekintve attól, hogy több országban a politikusok cenzúrázzák, vagy politikai előnyök megszerzésére próbálják fölhasználni. Másik példa a közös termelési és fogyasztási rendszer sikeressé tételére még itten Amerikában is az egyes városok által fölállított gáz és villany fejlesztő telepek, amelyek fele áron adják a fogyasztóknak a villanyt, gázt, mégis haszonra dolgoznak. Dacára, hogy az amerikai magán tulajdonosok légiói, a közszükségleti mint villany, gáz telepek trust ja nagyon is erőskodik, hogy ilyen városi kezekben levő telepek ne bírjanak létezni, mert akkor nagyon is nyilván való a nagyért, hogy a veséje elzsirosodá- sát megakadályozzák. Amikor pedig Daniel Cullen kijelentet te, hogy az izzasztószerektől csak egyre rosszabbul érzi magát, kilenc napon át feléje sen. nézett az orvos. Azután meg' úgy fektette, hogy a lábai ma gasabbra kerültek és igy a viz a testébe húzódott lábaiból. Dániel Cullen azt állította, hogy mindezt szándékosan csinálták igy vele, mert nem akart elég gyorsan elpatkolni. Követelte, hogy bocsássák el a kórházból és amikor nem hallgattak ki vánságára, inkább félholtan, mint elevenen a foltozósuszter hez váníjzorgott. Most, amikoi ezeket a sorokat írom, végre megváltotta szenvedéseitől a halál. Szegény Daniel Cullen! Á szabadságról álmodozott és megtántorithatatlanul harcolt a nagy ügyért, a végén azonban az emberfölötti óriás, a viszonyok mégis leteperték és szegényes matracon fojtották el a szavát, “Megalni olyan férfiúnak, aki bölcs lehetett volna és nem volt az, ez a tragédia.” toboroznak és erős a reményünk, hogy a télre Cleveland dolgozói az IWW szervezetei kontrolja alatt fognak dolgozni. A szervező bizottság jó segítséget kapott Shennan munkástársban, aki néhány hónapos távoliét után visszaérkezett Clevelandba. mérvű rablási akciójuk, ha párhuzamot vonunk. Legnagyobb példa rá, a Niagara vízesésnek a canadai oldalán az állam kezelésében van a villany fejlesztő telep és két és fél centért (2^) adják a villany kilovatját, amig ugyan csak ezen természeti erőforrásnak magán kezekben levő villany telepeiről meg 5 centért adják az amerikai trust urai a fogyasztóknak. Wayndotte, Mich.-ben a városi villany fejlesztő telepen" 3 centért adják és Detroitban átlag 7 centet fizetünk ugyan csak szénnel fejlesztett villany kilovatjáért. Ezek mind azon tények dacára történnek, hogy most úgy a posta mint az ilyen városi telepek, a politikusok kényeked- vének van kiszolgáltatva, sokszor graftelések egész sorozatának, melyet az ipari adminisztráción és a munkásság közvetlen ellenőrzése mellett kitudjuk majd kiszöbölni. Ezt csak az IWW fektette le a legtökéletesebben, mely szerint a pénz és bérrendszer megszüntetésével az ilyen grafte- lési kísérleteket és szabotázsolást, a politikusok részéről könnyebben ellen lehet őrizni. A munkások a munkáról választják be azokat, akiket legjobbaknak tartanak az ilyen ipari adminisztrációra, ugyan akkor minden kritika és elbo- csájtási jogot megtartanak maguknak a munkások, vagyis nem csak megkritizálni, megróni, hanem bármikor el is tudják azokat bocsájtani az adminisztrációs pozíciókból, akikről feltételezi, hogy nem helyesen, nem az összesség javára kezeli az ügyeket. Ezer és ezer példát tudnánk fölhozni a közös termelési rendszer helyességére, de a munkásoknak kell ezeket megfontolni és azt a mozgalmat segíteni kiépíteni mely legtudományosabban, legpontosabban fekteti le ezen közösségen alapuló rendszernek az alapját; ez az IWW. FELÜLFIZETÉSEK a BÉRMUNKÁSRA Julius 8-tól — 14-ig. IWW cs. Clev. W. S........ 17.50 J. Duseck, Nutley........... 10.00 Z. Révész, Far Rockaway 2.00 J. Kisák, Far Rockaway 2.00 M. Odor, Glendale........... —.10 S. Yeddy, szerv, alapra.. 1.00 J. Nagy, Astoria ............. 2.00 OLVASD AZ IndustrialWorkert A közösségen alapúié rendszer 1934 julius 21.
