Bérmunkás, 1934. július-december (22. évfolyam, 799-824. szám)

1934-10-20 / 814. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1934 október 20. Beszélgetések EGY IWW-ISTA ÉS SZERVEZETLEN MUNKÁS KÖZÖTT. A MUNKANÉLKÜLISÉG. IWW-ista: Hogy van mun- kástárs? Régen van munkanél- kül? Szervezetlen: Hát bizony, már három éve, hogy nem dol­gozok, asztán az ember azt sem tudja, hogy hová menjen mun­ka után, nem vesznek fel mun­kásokat seholsem. IWW-ista: A három év alatti munkanélküliség idején, leg­alább megtanulta-e, hogy mi­ért nincs munka? Szervezetlen: Hát azt hiszem azért nincs munka, mert min­dent géppel csinálnak, ette vol- ne meg a 'fene még azt is aki kitalálta őket. IWW-ista: Mondja munkás­társ, dolgozott maga már csa­torna ásásnál, ahol keskeny árokból 8—10 láb magasra kel­let a földet kidobálni? Szervezetlen: Persze, hogy dolgoztam, még jóformán gyer­mek voltam, mikor segítettem a vízvezetéket lerakni, már hogyne dolgoztam volna. IWW-ista: Csak gondoljon vissza egy kicsit és nézzen meg egy modern csatornaásó gépet, ahol egy ember kényel­mesen ül és a géppel 30 ember­nek a munkáját elvégzi, nem jobban szeretne egy ilyen gé­pet kezelni? Szevezetlen: Hát szó sincs róla, jobb ennek most a géppel dolgozni, de mégis akkor volt jó világ, akkor még 12 órákat dolgoztunk minden nap, néha még vasárnap is. IWW-ista: Mennyit keresett akkor a 12 órai munkája után? Szervezetlen: Akkor még csak $1.50 centet fizettek naponta az árkolásnál. IWW-ista: Mennyit kellett egy pár cipőért fizetni? Szervezetlen: * Egy közepes fajta cipőért bizony kellett vagy 2.00 dollár. IWW-ista. Látja!, nem ka­pott annyit mint mostan kap­nak 6 órás munkanapon, mert az átlag fizetés ma kitesz, 4.00 dollárt és annyiért lehet venni egy pár cipőt, amig mikor 12 órákat dolgoztak akkor egy egész napi munkabérért, nem lehetett egy pár közepes áru cipőt venni. Ez igy van minden más szükségleti cikkeknél is. Ha 14 órákat dolgoztattak mint a múltban, akkor is csak any- nyit adtak vissza, hogy szűkö­sen megélhessünk és ha csak 4 órákat dolgoznánk, vagy 3-at, akkor is meg kellene fizetni amiből megélhetünk. Szervezetlen: Már, hogy tud­nának annyit fizetni 4 órai munkáért, mint 12 órai mun­káért fizettek? IWW-ista: Én nagyon szeret­ném, ha sokszor és nagyon sok egyéntől megkédezné ezt a kér­dést, mérnököktől is mert ők is azt a választ adnák, hogy az árokásó gép, ma harminc em­bernek a munkáját elvégzi, igy minden más iparban a gépek segítségével egy negyed idő alatt elvégezzük a termelést, a napi munka időt is egy negye­dére lekell szállítani, akkor min­denkinek jutna munka és mi­vel még többet termelnénk mint az előtt igy több minden jutna is a napi munkánk után. Szervezetlen: Hát jó volna az, de a gyárosok nem akarják azt. Még is jobb volna csak megsemmisíteni a gépeket, ak­kor ismét jutna munka min­denkinek. IWW-ista: Az elébb mondta, hogy a gyárosok nem akarják a munkásokat bejuttatni a munkához, az által, hogy rövi- debb időt dolgozzanak. Akkor mit gondol megengednék, a gé­peket lerombolni melyből nekik olyan nagy hasznuk van, me­lyekért ők olyan sok nehéz ez­reseket fizettek ? Szervezetlen: Hát ha nem is engednék, ha majd a sok mun­kanélküli éhezni fog, akkor elég erősek leszünk azt megcsinál­ni. IWW-ista: Látja munkástárs, nekünk sokkal jobb ajánlatunk van mielőtt a sok munkanélkü­li éhezne, mielőtt még nagyobb nyomorúság volna az emberek között, mi megakarjuk szervez­ni a munkásokat és leszállítani a munkaidőt, felemelni a mun­kabéreket, hogy mentői többen vissza jussunk a munkába, va­lamint megszerezhessük a ren­des megélhetésünket. Szervezetlen: De hát a mun­kások nem akarnak szervez­kedni. IWW-ista: Mi legjobban tud­juk, hogy mennyire nem akar­nak szervezkedni, itt van maga példának. De, hogy ha a mun­kások nem akarnak szervez­kedni, hogy ésszerűen cseleked­jenek, megrövidítsék a munka­időt, akkor hogyan lesznek elég erősek a gépek lerombolására? Szervezetlen: Majd csak meg­jön az eszük, ha nem lesz mit enni. IWW-ista: Mink nem aka­runk addig várni, mert ha már nem lesz mit enni, akkor legke- vésbbé lesznek képesek gondol­kozni, cselekedni. Azért kér­nénk minden munkástársat, hogy most mikor még van ide­je és még az Ínség segélyből valahogyan fenn tudja magát tartani gondolkozzon, tanuljon, hogy ne rombolásra, gondoljon, hanem építésre, szervezettség­re melyen keresztül magunkat megtudjuk védeni a nagyobb nyomorúságtól, egyszersmint építjük az üzem tanácsokat, mely a termelést és szétosztást fogja vezetni az uj társadalmi rendszerben. Szervezetlen: Szép volna az, de hát még azok a munkások sem értik meg egymást akik már úgy beszélnek mint a Misz- ter is. Olyan sok párt meg Unió van, hogy az ember úgy sem tudja, hogy melyikbe tar­tozzon. IWW-ista: Ez csak kifogás, a sok közül könnyebb választa­ni mint egyből, maga még ak­kor sem állna be ha csak egy volna és ez is csak kifogás, hogy sok van. Tanulmányozza azokat melyeket gondol, hogy igazán védik a munkásság ér­dekeit, akkor fog tudni válasz­tani maga is. Mi IWWisták nem félünk, hogy mást fog vá­lasztani, ha igazán tanulmá­(Folyt. a 7-ik oldalon.) Ml AZ IWW? (P.) Ha bárki valamit megakar ismerni, csak úgy teheti, ha első helyről szerez magának adatokat annak megismerésére. Az IWW, három betű az Industrial Workers of The World röviden való elnevezését jelenti. Amely lényegébe magába fog­lalja a világ összes iparainak dolgozóit. Igazi nemzetközi ten­denciával, úgy, hogy még azok a munkások is, akik nem szerves részei az IWW-nak; de az iparokban, mint termelők vesznek részt, mind ebbe a kategóriába tartoznak. A világ összes ipari munkásainak osztály érdeke azonos, amit ugyan a munkásság nagy tömege még nem ismert fel. Az IWW kizárólag szín tiszta munkás szervezet; mint ilyen csak a bérért dolgozókat szervezi — az osztályharc alapján. És soha­sem követi el azt a tévedést,hogy “elvek” szerint próbálja osz­tályozni az emberiséget. Mert soha sem a különböző nézetek azok, amelyek az osztályharcot életre hívják, hanem maga az a gazdasági külömbözet, amely az emberiséget tényleg osztá­lyokra tagolja. Ennek felösmerése hívta életre az IWW-t. Habár a múlt­ban vagy az IWW megalakulása előtt is voltak a munkások­nak gazdasági szervezetük, de amelyek nem tartottak lépést az ipari fejlődéssel és mint ilyenek nem képesek a fejlett ipa­ri rendszerben a munkásosztály érdekeit képviselni. Ebbe a katagóriába tartoznak a még fennálló összes szak- szervezetek. Ezt a tényt felismerték mind azok, akik a mun­kásmozgalom után érdeklődnek. De sokan téves felfogást kö­vetnek ezen a téren is. Tudva azt, hogy úgyszólván az összes szakszervezetek, — kivéve itt Amerikában az American Fe­deration of Labort — mind a Szocial Demokrata pártok irá­nyítása alatt működtek — és mint ilyenek első sorban a párt érdekeit szolgálják a szociáldemokratákkal az élükön, akik az osztályharcot parlamenti akcióval cserélik fel, akik a vi­lágháborúban megmutatták, hogy egyéni létezésüket fölé he­lyezték a munkásosztály érdekei felé. Ez hozta azután létre azt a változást, hogy a balra tolodó elemek a szocialista pártokban vészkiáltást, hangoztatva, meg­akarták fosztani a szociáldemokratákat a szakszervezetek irá­nyításától és hogy ezt tehessék uj nevet kellett felvenniök. Az uj névvel ellátott kommunista párt először denunciálás- sal próbálta a szakszervezetek irányítását készhez kaparitani. Ez azonban nem ment olyan könnyen, mivel a szakszer­vezeteket irányitó Szocial Demokraták görcsösen ragaszkod­tak továbbra is a szakszervezetek irányításáért; mert ezek ké­pezték azt a lehetőséget, hogy továbbra is megmaradjanak vagy egészen a múlté legyenek. Itten kezdődött meg az a nagy testvérharc, amely még ma is dúl és amelynek eredménye képpen a külömböző munkás­szervezetek egymással harcban állnak. Az IWW nem tartozik azok közé a munkásszervezetek közé, amelyik idejét és energiáját arra pocsékolná, hogy me­lyik politikai párt vegye kezébe a munkások harcának irányítá­sát. Az IWW megalakulása óta arra törekszik, hogy a bér­ért dolgozókat a fejlett ipari rendszerhez megfelelőleg az osz­tályharc alapján iparilag megszervezze, hogy azután a munká­sok az osztályharcot felösmerve, saját megszervezett erejükkel képesek legyenek a társadalmi változást létre hozni. Az IWW programja tiszta és világos, csak az iparilag meg­szervezett munkások erejébe bizve — nem pedig a jobb vagy bal szárnyi politikai pártok mikénti irányításától — várja a mun­kásosztály felszabadítását. A zagyva politikai elméletekkel telitett munkások, akik nem bíznak önmagukba — lekicsinylőén tekintenek az IWW-ra, anélkül, hogy tanulmányoznák az IWW-t, annak összetételét — és tanítását. Ahelyet készpénznek veszik mindazon rágalmakat, amelyeket a munkásokat irányítani vágyó felelőtlen politiku­soktól, mint üres frázisokat könnyen elsajátítanak. Ez azonban nem változtat a tényeken. Az IWW továbbra is megmarad annak amire alakult a munkásosztály harcias szer­vezetének. Amint fenntebb már megemlítettem, hogy az IWW-t az ipari fejlődés hozta létre, azért, hogy a munkásosztály szervezete lépést kell, hogy tartson az ipari fejlődéssel, ha a munkásosztály érdekeit előbbre akarja vinni a biztos cél felé. Az IWW megalakulása után hamarosan rájött arra a tény­re, hogy a politikai pártok csak saját érdekeik keresztül vite­lére akarják a munkásmozgalmat kihasználni. Az IWW (rájött azon fontos megállapításra, hogy senki más mint a munkásosz­tály az, aki önmagát képviselheti a legjobban az osztályharc megvívásában. Az IWW ebből a célból alakult, hogy megte­remtse a dolgozók között az egységes forradalmi ipari szoli­daritást. rágalmazások halmaza után is az IWW halad előre és ha valaki megakarja tényleg ismerni az IWW-t, ne a munkás- tály igazi harcos szervezetét képviselő IWW-t gyalázó gyüleke­zeteknek rágalmazásából Ítélje meg, hanem olvassa el az IWW lapjait és irodalmát, mert csak úgy tudják megérteni és meg­tanulni a szervezetünk igazi célját ha saját irodalmunkból ismerik azt meg. De aki mig meg nem tanulja hogy mi az IWW, az addig nem mondhat bírálatot sem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom