Bérmunkás, 1934. július-december (22. évfolyam, 799-824. szám)
1934-10-20 / 814. szám
1934 október 20 BÉRMUNKÁS 7 oldal A munkanélküliség és a szakszervezetek kérdése (Folytatás.) Magas munkabér: Leinkább az amerikai szakszervezetek propagálták, összefüggésben áll az úgynevezett “vásárló erő” elmélettel, amely szerint, ha a munkások nagyobb részt kapnának munkájuk eredményéből vásárló erejük növekedne, nagyobb szükséglet állna elő, ami a munkanélkülieknek a termelésben való felszívódását vonná maga után. Amerikában több gyárban, igy a Ford gyárban részben alkalmazták is. Azonban a várt gazdasági fellendülés elmaradt, a munkanélküliség tovább növekedett. Kapitalista termelésben, a hol kevés kiváltságos monopolizálja a rendelkezést a termelés eszközei felett, a válságokat nem lehet kikerülni sem alacsony, sem magas bérek mellett. A különbség csak az, hogy egyiknél kisebb sebességgel alacsonyabb helyről, a másiknál nagyobb sebességei magasabbról történik a zuhanás. Válságmentes egyenletes termelés csak monopoliummentes gazdálkodásban lehetséges, ahol, munkája eredménye nem kisebb vagy nagyobb részben, de teljes egészében a munkásé, ahol tehát ránézve a mostani túltermelés nem a munkanélküliség nyomorát, de a fizetett pihenést jelenti. Belső építés: Alkalmat nyújthatna a munkanélküliek elhelyezésére. (A Magyar Nemzeti munkaterv 51. pontja.) A szoc. dem. párt követelése is, aminek az érdekében több beszéd is elhangzott a parlamentben. A jelenlegi gazdasági válság, az állandó ipari és mezőgazda- sági tőkekoncentráció egzisztenciák, különösen a kisegzisz- tenciák leépítését eredményezi. A belső telepítésnek nemcsak pénzügyi, hitelkérdés, adó stb. hanem gazdasági és társadalmi előfeltételei vannak, amik a csődbejutott kapitalizmuson belül nincsenek, sőt nem is lehetnek jelen. Az iskolai idő meghosszabbítása: A munkapiac tehermentesítése érdekében az iskolai időnek egy ével való meghosz- szabbitását javasolják. Ez azonban a munkanélküliség szempontjából annyit jelent, hogy az érdekelt nemzedék egy évvel később kerülne a munkapiacra. Megemelitendők még a közmunkák követelése, a munkásosztalék rendszer bevezetése (Céhszocializmus) stb. mik azonban a munkanélküliség szempontjából csak pillanatnyi enyhülést jelentenek. Folytathatnám még a különböző javaslatok ismertetését, de egyik sem viszi a dolgot közelebb a megoldáshoz. Mindegyik javaslat a reformista szakszervezeti vezetők oly sokszor hangoztatott megállapításából indul ki: “Nem gazdasági harcot kell hirdetni, hanem gazdasági összefogást.” Ezek a javaslatok a munkanélküliséget a kapitalista társadalom keretein belül, annak változtatása nélkül akarják megoldani. Csakhogy a mai munkanélküliség már nem a gazdasági dekonjunktúra átmeneti következménye, hanem a gyógyulás reménye nélküli állandó haldoklás, ahová a tőkés termelési rendnek szerkezetéből adódó szükségszerűséggel el kellett jutnia. A kapitalizmus ellentmondása, amely a fogyasztás állandó sorvasztása és a termelőképesség fokozása között kialakult, elérte azt a fokot, mely a termelés végső csődjéhez vezet. A munkanélküliséget a kapitalista társadalom gazdasági keretein belül megoldani, vagy komolyan enyhíteni többé nem lehet. A kapitalizmusnak ez az állapota — a munkásmozgalmat illetőleg — a szakszervezeteket taktikaialg és sthatégiailag uj és tervszerű állásfoglalásra kényszeríti. A szakszervezeteknek a múlt szellemében vezetett tehetetlen bürokratizmusa a mai sorsdöntő helyzetben katasztrofális lehet a munkás- osztályra. Félintézkedéseknek és megalkuvó kis eszközök politikájának korszaka lezáródott. A munkanélküliséget a kapitalista gazdasági rend romjainak eltakarításán keresztül lehet csak megoldani. A munkásság gazdaságpolitikai irányvonalát, illetőleg szak- szervezeti mozgalmát a kapitalizmus gazdaságának likvidálásáért folytatott küzdelemmel egybe kell kapcsolni. Szakítani kell a nyugodtabb idők szülte szakszervezetek és azok “gyakorlati” megnyilatkozásainak formáival. A gazdasági harcot népmozgalommá kell kiszélesíteni. A sztrájkot — mint a gazdasági harc fegyverét — csak úgy tudjuk sikeresen és győzelemmel alkalmazni, ha az egy népmozgalom erejét és támogatását bírja. A harcnak nemcsak pillanatnyi gazdasági érdekekére és azoknak megvédéséért, hanem az egyéni vezetés alól kinőtt termelő nagyüzemeknek, a dolgozó társadalom számára való kisajátításáért is kell folynia. Az uj szakszervezeti politikának tehát nagy társadalmi mozgalmat kell előkészítenie gazdasági vonatkozásaiban és a szakszervezeti organizációkat is ennek megfelelően kell átépíteni: Elasztikus harci szervvé kell fejleszteni. Le kell dönteni a szakmák szervezetei között a bürokrácia által mesterségesen fenntartott válaszfalakat. Véget kell vetni a szakmai sovinizmusnak. A sorsközösség, a szenvedésnek, nélkülözésnek közössége érzelmileg már egységbe forrasztotta a dolgozó magyar népet, a melyben nagy vágyakozás él a létezőnél igazságosabb gazdasági rend iránt. Ez a vágyakozás hatalmas nepmozgalomban teremti meg a valóságot és népmozgalomnak eszközeivé kell tenni a szak- szervezeteket is. A munkanélküliség és az ezzel párosult nyomor túl van azon az állapoton, hogy a jelenlegi szakszervezeti megalkuvó, liberális politikától várja helyzetében a változást. Nincs más kiút ebből a szenvedésekkel telitett életből, mint a kapitalizmus felszámolása és a társadalmilag szervezett szocialista gazdasági rend felépítése. Ennek a tudatos felismerése kell, hogy meghatározza a jövőben folytatandó szakszervezeti politikának elméleti és gyakorlati irányelveit, taktikáját és stratégiáját. A fiatal munkásgenerációra hárul az a feladat, hogy a munkanélküliség és az ezzel összefüggő kérdésekben előmozdítsa a tisztánlátást. Egyben kialakítsa a magyar dolgozó nép egységes gazdasági harci frontját a monopolizált kapitalizmussal szemben. Ezen egységes — a dolgozó magyar nép minden rétegét felölelő — harci frontnak kialakítása olyan feladatot ró a fiatal munkás generációra, amelynek csak akkor tud megfelelni, ha eldobja magától a múlt hagyományaihoz való szentimentális ragaszkodást. Fel kell ismernie és tudomásul kell vennie azokat a körülötte végbemenő hatalmas változásokat, amelyek uj módszerek alkalmazását és uj szervezeti formák megteremtését teszik szükségessé a kapitalizmus elleni harcban. Az ígérgetések korszaka lejárt. A munkásság nem nyu- godhatik bele, hogy szakszervezetei továbbra is a bürokrácia szükkörü érdekeinek intézményes alapját képezi. Félre kell állítani az útból mindazokat, akik a munkásság gazdasági felszabadulását akadályozzák. LOS ANGELESI LEVÉL Az emberi fajnak csúfolt rétegben találkozhatunk különböző megszéditett nézetüek- kel. Bármiről is vesszük fel tárgyunkat, kimagaslik abból társadalmunk betegsége. Minden dolgozónak van valami különleges árusítani valója, mit a kuruzslók csak úgy suty- tyonban szeretnének piacra dobni, habár minden szerük egy kaptafára van gyártva. Kü- lömbség csak az, hogy kit és hogyan tudnak hálóikba kerítenie De az árát mindég a hiszékeny munkássággal fizettetik meg. Nyúljunk csak a rendszerünk boncolgatásához a legridegebb tényeket fogjuk ott találni az osztály külömbségeknek. A vesz- szőparipákon nyargalóknak erre nincs mert nem is lehet gyógyfüvök, mert hiszen a bajok okait az iparok mélyében a termelés mikéntjében találjuk meg. Uj életet csak az ipari szervezet tud ezen beteg rendszerBeszélgetések (Folyt, a 6-ik oldalról.) nyozni fogja az összes munkás mozgalmakat. De tanuljon, most van ideje. Szervezetlen: Én elmegyek sokszor a kommunisták gyűlésére is meg a munkanélküliek gyűlésére és tagja is voltam a kisháztulajdonosok mozgalmának, de hát azok sem tudtak semmit sem csinálni. IWW-ista: Ha bennünket kérdezett volna meg, akkor még a kezdetnél megmondtuk volna magának, hogy nem fognak tudni semmit sem csinálni, de az a munkásoknak a bajuk, hogy hisznek és azért csalatkoznak. Szervezetlen: Miszter milyen szervezetett akar kiépíteni, ha nem a kommunistákhoz húz, azok erősek, minden fele nagy tüntetéseket rendeztek. IWW-ista: Majd erről máskor beszélgetünk csak jöjjön a jövő uéten is erre. be önteni, a leromlottat eltakarítani és helyébe újat alkotni. A bérrendszer eltörlése képezheti ennek a betegségeknek a gyökeres orvoslását, nem pedig azok az injekciós eszközök, amelyeket a kuruzslók most élükön Upton Sinclairrel a szocialistából vedlett demokrata kormányzó jelölt állított fel maga elé, ha California lakossága hozzá segíti őt a díszes hivatalhoz. Az IWW jelvényében három csillag figyelmezteti az ország és az egész világ munkásságát, hogy a kuruzslók ellen a védekezés a nevelés, a szervezkedés és ezeknek az elkerülhetetlen következménye a munkásosztály felszabadulása a bérrendszerből, amelynek a helyébe épitjük az ipari társadalmat. Az Egy Nagy Szervezetnek a felépítésére hívja az IWW a világ munkásságát. G. Bakos. DETROIT, MICH. RENDKÍVÜLI GYŰLÉST tart az ipari szervezet 440-es csoportja október 19-én, pénteken este 8 órakor 4239 a John R-on. A gyűlés tárgya a GRU konvencióra küldendő delegátus megválasztása, valamint a csoport konvenciós indítványai. SZOMBATON, október 20-án, a General Defense Committtee a 4239 John R.-on társas ösz- szejövetelt tart. Belépő dij nincs. Kitűnő műsor. Mindenkit szívesen látnak. NOVEMBER 17-én, szombaton este az IWW csoportjai a a munkás harcokban elesettek MEGEMLÉKEZÉSÉRE az Oddfellow Hallban, Grand River és Avery sarkán nagy gyűlést tartanak. A Bérmunkás minden olvasóját és azok barátait ezúttal is meghívják a rendező csoportok. NÉZZE MEG A LAPOT HOGY LEJÁRT-E AZ ELŐFIZETÉSE. HA IGEN ÚJÍTSA AZT MOST MEG ÉS KÜLDJE BE AZ ELŐFIZETÉSÉT.
