Bérmunkás, 1934. január-június (22. évfolyam, 773-798. szám)

1934-02-24 / 780. szám

1934 február 24. BÉRMUNKÁS 3 oldal SZILÁNKOK Általános sztrájk két ország területén (Folyt. 1-ső oldalról.) MUNKANÉLKÜLI BIZTOSÍTÁS. í Az ipari es kereskedelmi pan­gás ránk nehezedése óta gyak­ran hallunk beszélni és irni er­ről a témáról. Mielőtt tovább mennénk, ál­lapítsuk meg röviden a “biz­tosítás” elméleti meghatározá­sát és gyakorlati alkalmazását: a biztosító társaságok a koc­kázatosság számtani esélyeit megközelítőleg ismerve árat szabnak egy bekövetkezhető esély ellenében egy bizonyos összeg kifizetéséséért. Ez az ár az eshetőség arányában van megállapítva. Ha például tüz­eset ellen biztosítunk, feltéve, hogy a biztosítandó cikkek nem gyúlékonyak és a vidék kellően van felszerelve' tűzoltó készü­lékkel, vagy pedig nem túlzsú­folt a környék, az ár bizonyo­san alacsony, ellenkező esetben magasabb. Az életbiztosítás ára ugyan­így váltakozik. A szerencsétlen­ség következtébeni halálesetért igen alacsony díjszabás, mig a biztos, vagyis a természetes haláleseti biztosítás ára az előb­binek huszonötszörösétől fel­felé. Ezek az árszabások minden esetben olyan magasak, hogy a rengeteg adminisztrációs költ­ségeken kívül a biztositó tár­saságok milliókat fizethetnek ki címzetes hivatalok — elnö­kök direktorok stb. részére. A halálesetek, tüzesetek, másszó­val a kockázat anyagi feltételeit kielégítve még mindig számta­lan milliók halmozódnak fel a kasszában. A helyzet ugyanaz a magán, vagy állami biztositó intézeteknél. A mindenkori kor­mányrendszerek dédelgetik eze­ket a “biztositó’” vállalatokat azon egyszerű és érthető oknál fogva, mert a biztosítottság fogalma mintegy lecsapolója az esetleges lázadó vagy radiká­lis gondolkodásnak. Az az em­ber, ki nem lát semmiféle mó­dot jövője biztosítására, kész anyag a forradalmi munkás- mozgalom részére. A biztositó társaságok min­den eggyes ügynöke tudatosan, vagy tudatlanul a kizsákmányo­ló osztály eszköze. Ezen vád alól még az sem menti fel őket, hogy ezt a tőkésrendszert épí­tő vagy mentő munkát sok esetben éhbérért végzik. így ismerve az eddig emlí­tett biztosítások mikéntjét, fel­merül a kérdés: mennyiben hasonlít a tűz, szerencsétlenség, vagy haláleseti biztosítás a munkanélküli biztosításhoz? — Az egyik tizenkilenc, a másik egy hijján húsz. Érdemes itt mindjárt meg­jegyezni, hogy Európa minden haladottabb országában a kon­zervatív szakszervezetek, Ang­liában pedig maga az allam már évtizedek óta alkalmazzák a biztosítás ezen módját. És nagyszerű eredménnyel. A heti vagy havi segély lassú éhhalál­lal tizedeli a biztosítottakat. Milyen szép lesz azt itt is meg­honosítani. Annyira aljas, sze­mérmetlen maga a propozició, hogy meg sem említenénk, ha nem látnánk a munkát “men­tő” politikusokat kürtölni or­szágszerte, követelve a munka- nélküli biztosítást, marsolnak a városháza elé, a parlament elé, kommunista, szocialista vezérekkel, Szolnokokkal nagy felírásokkal az élükön, a hátuk mögött, a korgó gyomru, ron­gyos, éhes proletárral. . . Harmóniában a polgári la­pokkal, szenátussal, kik évek óta kakasviadalokat rendeznek a kérdés körül. Ha Marx felkelne sírjából, kiseprüzné ezeket az élősdieket a munkásmozgalom mezejéről. Az IWW és minden becsüle­tes munkás a munkaalkalmak­ért harcol, nem alamizsnaszerü biztositásért; a termelőeszkö­zök köztulajdonba vételéért, mely automatikusan megoldja a munkanélküliség kérdését. S-^n. A‘ Becstelenek bemutatója Hosszú ideig felejthetetlen esemény a new yorki magyar munkások részére az az előadás, melyet a Becstelenek cimü 3 felvonásos dráma bemutatásá­val produkált a Modern Szín­kör. Február 10-én, az Ifjúsági Kör nagytermében volt az elő­adás és dacára annak, hogy azon estén 7 másik számottevő magyar összejövetel volt New Yorkban, mégis azt mondhat­juk, hogy elég szép számú kö­zönség vett azon részt. A Becstelenek cimü drámát már lapunk hasábjain és röp­lapokon is részletesebben ismer­tettük, akik átolvasták azok is, de akik látták a színdara­bot, azok tudják leginkább ér­tékelni azt a munkát, melyet a Modern Színkör derék műked­velői végeztek. Carlo Moretti és Elisa Mo- retti nehéz alakításait és rend­kívül mély drámai jeleneteit Deutsch Rudolf és Szabó Zsu­zsanna játszották, játékaikon meglátszott, hogy otthon van­nak a színpadon és mint gya­korlott műkedvelők a színját­szás minden oldalán megállják helyüket. Peppino öreg üzlet­ember szerepét If. Csorba Pál, mig Orlandi színmű iró szere­pét Fazekas István játszotta mindketten meglepően betalál­ták magukat nehéz szerepükbe és meglepő sikerrel játszottak. De Fornaris asszony szere­pében Ballada Idus mutatko­zott be, nem egyszer drámai játékával könnyeket csalt ki sokak szeméből. Teresa szere­pében pedig Fisher Edith ala­kított gyönyörűen, játékával állandóan derültséget keltett. Giovanni portást Beresnyák János játszotta meg, meglepő sikerrel, játékával lekötötte a közönség figyelmét. Serafino szerepében ügyesen játszott Palicz Gusztáv, mig Camilla szerepét kreálta Beresnyák Juliska nagy sikerrel. Végül a kis Ettorinot a legkisebb Wie­dozatul legnagyobb számban a támadásnak. A harc e sorok írásakor még folyamatban van, bár a fascis- ták túlerejének mozgósításával a fővárost elfoglalták és a szo­cialisták a külvárosokba vonul­tak. Az általános sztrájk szin­tén folyamatban van Az osztrák munkásság ha*- ca a reakció ellen az egész vi­lág, de különösen Európa mun­kásságát a szolidaritás kinyi­latkoztatására bírta. Cheho- Slovákia szervezett munkássága e szolidaritás jeléül öt perces általános sztrájkot rendelt el, hogy ezáltal nyilvánítsa gyű­löleteiét a Dqlfus fascista re­zsimmel szemben és szimpátiá­ját az osztrák munkásság har­ca iránt. Az általános sztrájk alatt minden mozgó élet megállt Cheh-Slovákiában. A vasutak, a közutak, gyárak, bányák és ahol munkás kezek vannak foglalkoztatva, mindenhol ha­lotti csend uralkodott. A jelen­tések szerint ez volt a legtö­kéletesebb általános sztrájk, amit a munkásság vívott. Amig a fascisták rosszul fá­tyolozott kísérletet tettek fran­cia ország meghódítására, az­által, hogy Doumergue elnö­köt diktátori hatalommal ru­házzák fel, a francia Munkás Szövetség általános sztrájk felhívása minden irányból lel­kes és hatásos követésre talált. Az alapvető iparok munkásai habozás nélkül hagyták abba a munkát, közöttük első helyen a szállító munkások. A közszol­gálati alkalmazottak az egész vonalon megbénították a for­galmat. A kormány gyors in­tézkedése folytán a sztrájk ki­törésekor azonnal sztrájktörő­ket helyeztek a viz, gáz és vil­lany telepek üzembe tartására, de eredménytelenül. A táviró és beszélő hasznavehetetlenné vált a sztrájk következtében és úgy a városok közötti, mint a külországokkal való összeköt­tetés megszűnt. A hadsereget készenlétben tartották, hogy az esetleges zavargásokat azonnal elnyom­ner gyerek játszotta aki kü­lönösen élethűen menekült a színpadról. Általában meglátszott min­den szereplőn, hogy jól tudják szerepeiket, mellyel az ősz já­tékot kifogástalanná tették. A darab rendezését Deutsch mun­kástárs végezte, kitűnő nozzá- értéssel. Az előadás előtt Fish- bein munkástárs tartott rövic beszédet, kérve a közönséget, hogy az IWW gyűlésekre jár­janak el, ahol az osztályharc ügyeiben kiképzést nyerhetnek. Az előadás után a Modern Ifjúsági zenekar mellett kora hajnalig együtt volt a közön­ség. Tudósitó. ják, azonban erre nem került sor, mert a munkásság itt kar­ba tett kezekkel, méltóságtel­jesen harcolt. Az itt-ott tör­ténő kisebb kitörések, mint üz­letek kiürítése, számításon kí­vül esnek. A szocialisták teljes erővel, a kommunisták pedig nagyobb százalékban az általános sztrájk mögé álltak. Az élelmiszer üzletek nyitva maradtak Párisban, de a közle­kedés, hírszolgálat, mint posta és táviró hivatalok teljesen le- voltak szárva, egyéb alapvető iparokkal. A francia munkás­ság ezen akciójával érthetően nyilvánította véleményét a fas- cizmust illetőleg. Oly eszköz­höz folyamodtak, mely az utol­só szó a társadalmi és gazda­sági problémák megoldására. Ennek határozatát nem lehet megfellebbezni. Az európai munkásság készülődik a kapi­talizmus és fascizmus halálos ítéletének aláírására. Éljen az Általános Sztrájk! Tudományos Előadások New Yorkban FEBRUÁR 25-én, vita gyűlés. Az amerikai-orosz gazdasági szerződés elősegiti-e a mun­kástömegek forradalmositá- sát? A komunista párt részé­ről. IGEN. Az IWW részéről NEM. MÁRCIUS 4-én, vasárnap d. u. 3-kor Wagner Richard szo­ciális eszméi. Előadó: Binét Károly. Legyünk ott tömegesen az előadásokon és hozzuk magunk­kal ismerőseinket. Belépti dij nincsen. NEW YORKBAN most szombaton február 24-én, este 8-kor a Mo­dern Színkör és az IWW színdarabbal egybekötött szenzációs KABARÉ ESTÉLYT rendez, a Bérmunkás Ott­honban, 200 E. 85th St. Ezen mulatságot a női bi­zottság rendezi, melynek bevétele egyenlő részben a védelem és a Bérmunkás javára lesz beküld ve. Színre kerül: KI ÜL AZ AUTÓBAN, kacagtató vígjáték. ÁRTATLAN CSEVEGÉS páros jelenet és sok kaba­ré müsorszám. Belépti jegy 25 cent! Rendkívül mérsékelt va­csora jegy lesz, miért is a női bizottság kéri a mun­kástársakat, hogy egy há­ziasán készült vacsora el­fogyasztására számítsa­nak. Az előadás után tánc lesz!

Next

/
Oldalképek
Tartalom