Bérmunkás, 1934. január-június (22. évfolyam, 773-798. szám)
1934-01-27 / 776. szám
1934 január 27. BÉRMUNKÁS 5 oldal Néhány szám az autó ipar fejlődéséről Gottlieb Daimler német feltaláló, aki az első ló nélküli kocsit készítette 1875-ben, nem is álmodta akkor, hogy hová fog majd egykor az ő kezdetleges és furcsa gépkocsija fejlődni. Arra sem gondolt, hogy a gépkocsi fejlődése átalakítja társadalmi életünket, megváltoztatja a föld képét, közel hozza a falut az ipari gócpontokhoz, lehetővé teszi a földművelőknek a városokkal való könnyű érintkezést és megfordítva. Ez ma már mind meg van, ma már nincs távolság falu és város közt, mert a távolságot eltüntette a rohanó gyorsasággal haladó automobil. Mint minden uj találmányt, ezt is bizalmatlanul és mi több, ellenségesen fogadták eleinte. Sőt sok helyen maguk a hatóságok is mindenféle nehézségeket gördítettek annak fejlődése elé. Mindezen akadályok dacára az autó ipar ha lassan is, de fejlődni kezdett, eleinte csiga lassúsággal, majd gyorsabban, mig ma csaknem elérte fejlődésének legnagyobb fokát. Gottlieb 1875-ben készítette az első autót, a mit akkor lónélküli kocsinak neveztek és még húsz évvel később 1895- ben is csak négy automobil volt egész Amerikában, még mindig nagyon kezdetleges, nehezen dözögő kocsik, a miknek azonban csodájára jártak az emberek. Ma már a múzeumokban vannak ezek a kocsik és most is megbámuljuk őket, mint a mai 100 mértföldes gyorsasággal száguldó gépkocsik őseit. A mikor az eláő automobil kiállítást rendezték New Yorkban, (1900) már több kisebb gyár foglalkozott autók gyártásával. Az első kiállításon a kocsikat a gyárosok külön sof- főrjei hajtották, hogy bebizonyítsák a nézőknek miszerint a kocsik tényleg tudnak futni ló nélkül. Az autó ipar fejlődése úgy mennyiségre mint minőségre, az 1900-dik évben vette kezdetét. 1899-ben még csak 3.200 autó volt Amerikában, a mely szám azonban gyorsan szaporodott mert, év személy teher kocsi autó 1900 4.192 1904 22.419 411 1912 356.000 22.000 1915 1.525.578 92.000 1924 3.303.646 434.140 készült az Egyesült Államokban. Az 1899. évben csak 3.200 autó volt Amerikában, mig 1933. évben több mint 20 millió. Mig 25 évvel ezelőtt minden 200 személyre jutott egy autó, addig ma minden hat személyre jut egy. Hogy mily fontos szerepet tölt be Amerikában az automobil ipar, azt legjobban bizonyítja az, ha megnézzük, hogy a nyersanyagok milyen százalékát használják fel az automobil készítéséhez. Gumi 80 százalék, üveg 38 százalék, vas és acél 15 százalék, fa 14 százalék, réz 11 százalék, ólom 10 százalék, aluminium 25 százalék, nickel 28 százalék a gasolin 85 százalékát az automobilok használják el. Az automobil ipar fellendítette az útépítést is olyannyira, hogy ma Amerikában 920.000 mértföld jókarban levő országút van. Az automobil ipar rohamos fejlődését a tőkések alaposan kihasználták aztán vagyonuk; megnövelésére, a mit a munkások szervezettlensége folytán könnyen megtehettek. Alig van még iparág, a hol a munkásokat jobban kizsákmányolnák, mint az automobil iparban. Ezek közt első helyen áll Ford, a kiről pedig azt hiszik sokan, hogy munkásbarát, holott ő volt az első, aki a munkásból közönséges gépet csinált. Azonban a mint a jelek mutatják, az automobil gyári munkások is ébredeznek már, a minek jele a közelmúltban lefolyt több bérharc. Kezdik felismerni a szervezkedés fontosságát és mindig több autó munkás csatlakozik az Egy Nagy Szervezethez, a mely szervezetbe tömörülve véget vethetnek a kizsákmányolásnak. V. J. AZ AKCIÓ BIZOTTSÁGBA BELÉPTEK ÉS EDDIG BEFIZETTEK: A. Székely, Clev................ 10.00 E. May, Cleveland........... 5.00 Louis Lefkovits, Clev.... 5.00 J. Herczeg, Cleveland....... 8.00 G. Kuhn, Cleveland........... 10.00 A. Kucher, Pitsburgh....... 10.00 B. Vitális, Pittsburgh..... 10.00 E. Farkas, Akron........... 3.00 A. Alakszay, Akron....... 3.00 G. Deme, Akron............... 5.00 L. Fishbein, New York.. 6.00 G. Wiener, New York..... 5.00 Miss Szajkó, New York.. 7.00 Miss E. Sárközy, N. Y,.... 4.00 M. Vlasits, N. Y.............. 7.00 J. Pataky, New York....... 10.00 M. Stefanko, N. Y............ 10.00 K. Z., New York............. 10.00 J. Engl, N. Y.................. 5.00 J. Szoláth, N. Y................ 8.00 J. Nagy, New York......... 2.00 A. Schöpf, Camden......... 2.00 BURSIDEON, 111., minden csütörtökön gyűlés minden szombaton este 8 órai kezdettel open forum, 9328 Cottage Grove Ave. Burnside és West Pullman magyar munkásait kérjük, hogy látogassák ezen összejöveteleket. KENYÉR HELYET-G0LYÓ DENVER, COLO. — Az állam kormány kocsija kátyúba került. Mivel az állam törvényhozó testületé képtelen volt a munkanélküli segélyeknek a reá eső részét előteremteni, a szövetségi kormány megvonta a segélyek szövetségi részét, igy most Colorado államban a munkanélküliek a “jó levegőből’’ és “napsugárból” élhetnek. Swink nevű városkában a népesség nagyrésze teljesen fedél és élelem hijján van. A városi politikusok közül valaki, attól való félelmébe, hogy az éhezők fellázadnak és neki rontanak a városnak, segélyért folyamodott a kormányzóhoz. A kormányzó válassza az volt, hogy segélyt nem adhat az éhezőknek, de ha lázongani kezdenek, kirendeli a milíciát. Más szóval, segélyt nem tud adni a kormányzó, de ha az éhezők lázadni mernek, a milícia kéznél lesz, hogy megtöltse a gyomrukat ólom golyóval. Fegyverrel fogják kényszeríteni a népet az éhen hálásra. Pedig azon összegen, melybe belekerül a milicia oda szállítása és élelmezése Swink lakossága megélne egy ideig. Ezt azonban ne várjuk a kapitalista rendszerben. Mindezek dacára, nem kell kétségbe esni. Ez csak a kezdet és a rosszabb még hátra van. Levél egy a földhöz kötött proletártól Az amerikai bevándorlás megszigorítása után sem tűntek el azok az ügynökök a magyar földről, akik minden segítséget megadtak azoknak akik megunva a magyarországi nyomorúságot és nélkülözést, kivándorolni akartak. Most Amerika helyett a rengeteg nagy területű Canada került a kivándorlás központjába és sok ezer azoknak a munkásoknak a száma, akik a háborús esztendők után ide érkeztek. Canadának óriási nagy úgyszólván vad területei vannak, ezeknek a megművelésére irányította mindjárt a telepítést. Innen irja egyik olvasónk levelét, amelyből közöljük a következőket : Három esztendeje, hogy a Pacific Railroad tulajdonát képező 160 aker erdőt 25 dollár lefizetése mellett átvettem, amelyre a törlesztés csak négy esztendő után kezdődik. Amikor a hátizsákomat itt letettem a nyár és fenyőfa erdő közepette még 50 dollár volt a zsebembe, de semmi féle szerszám az erdő kiirtásához, a föld megmunkálásához nem állott a rendelkezésemre. Három esztendő alatt vagy 18 aker földet tudtam feltörni és megművelni, amely az utolsó esztendőben 187 bushel búzát és 236 bushel zabot termett. Egy hónapig oda voltam másoknál dolgozni. Harmincöt cent itt a búza ára, mig a zab-é 14c. Bár egyedül élő ember vagyok, de ebből a jövedelemből csak tengődni lehet. Ez az élet nem kizárólagosan az enyém, igy él itt a többi bérnélküli rabszolga is és mégis amikor elviszem nekik a lapunkat, csak rázzák fejüket és a menyei szentektől várják a helyzetük megjavítását. Igazat adok a Bérmunkásnak abban is, hogy a jövő társadalmát az ipari munkásoknak kell felépíteni, mert a farmer osztály legnagyobbrészt sötét fa- fülü, haszonleső és a magánvagyon szentségének élnek. Én hiszek és remélek egy szebb jövőben, de ehez szükség van, hogy ezeket a vak ablakokat megvilágítsuk, hogy ez emberiség ezen sötét rétege is jogerősen viselhesse az emberi elnevezést. Warburg, Canada. G. T. AZ AUTO MUNKÁSOK ÉS AZ NRA WASHINGTON, D. C. — Az autó gyárak munkásai háttal a falnak támaszkodva védekeznek a többi irányból jövő bér- levágási hadjárat ellen. Az NRA segítségével még megérjük, hogy bérüket, amely már ma is alul van a megélhetési színvonalon, felére vágják, mert hát az autó gyárosok elfogadták az NRA ajánlatát. Az autó ipari kódot a napokban tárgyalták Washingtonban és a gyárosok minimális bérnek 37 és 1/2 centet ajánlanak az északon és 35-öt a délen, férfi munkásoknak és 32% és 30 centet nőknek. 250.000 lakosnál kevesebbel biró városokban pedig még 2% centtel kevesebbet. Az autó ipari munkásoknak 65 % -ka ma is munkanélkül van. Az autó body telepeken a bérek 43 és 57 cent között váltakoznak. A union szóvivői szerint, ő a legmagasabb fizetést élvezi, mely heti 22.67 dollár és ha az órabérét 37% centre vágják, akkor kénytelen lesz a segélybizottsághoz fordulni, ha élni akar. A philadelphiai autó munkások készülődnek, hogy ha az autó ipar kódot rájuk kényszerítik, sztrájkba lépnek. Az IWW-ban csak munkásoknak van helyük
