Bérmunkás, 1934. január-június (22. évfolyam, 773-798. szám)

1934-06-23 / 797. szám

4 oldal BÉRMUNKÁS 1934 junius 23. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W.________ Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre .................$2 10 One Year .. ?2.00 Félévre ................. l.vO Six Months .............. 1.00 Egyes szám ára .......... 5c Single Copy ................. 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ............. 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S.S. Sta. _______________TELEPHONE: GArfield 7114. _______________ Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to Cleveland, Ohio pending Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Az IWW tagjai az általános sztrájkért agitálnak (Z) A viziszállitó munkások sztrájkja nyitott könyv min­den vizsgáló előtt annak tanulmányozására, hogy a szakszerve­zetek összetétele mennyire nem alkalmas ma már a munkásság­nak harcai megvívására. Az ily alkalmakkor annyira szükséges egyöntetű cselekvés csaknem kizárt az elavult formájú és emel­lett reakciós szervezetekkel, mely tény kockázatossá teszi a sikert. A rakparti munkások nagy százalékban az összes kikötők­ben a szakszervezeteknek tagjai. Némelyek az AFofL-el vannak szövetségben, mások függetlenül működnek. A szolidaritás azon­ban teljesen hiányzik ezen szerveztek tagságánál. E maradi szellemnek a kiüldözése a szállítási iparból több évtizedes fáradságos munkáját emésztette már fel az IWW tag­jainak, abból a célból, hogy az Egy Nagy Szervezet eszméjét elhintsék az iparban foglalkoztatott munkások között. Az aktiv munkások közül sokan — ha nem valamennyien — hallották már ezen eszme ismertetését, de aránylag kevés figyelmet for­dítottak rá. A kísérlet oda irányult, hogy a munkásokat egy szervezetbe tömöritsék és az erőt központosítsák, hogy a szük­ség órájában érvényesítsék azt az összmunkásság érdekében. Az Egy Nagy Szervezet minden munkást egy szervezetbe tömörít tekintet nélkül szin, faj, vagy vallásra, hogy az igy meg­szervezett erő áttörhetetlen szikla falat képezzen a munkáltatók támadásaival szemben minden iparban. Volt idő, amikor az IWW-nak nagyszámú tagsága volt a szállítási iparban és harcaikat sikeresen vívták az ipari unioniz- mus zászlaja alatt. A munkásmozgalom amerikai történetében számos harc bizonyítja az ipari szervezkedés hatásosságát. 1914-ben, amikor a hajó és rakparti munkások együtt harcoltak jobb viszonyokért és magasabb bérekért; ismét 1924-ben, ami­kor úgy a hajón, mint a rakpartokon alkalmazott munkások egy időben mozdultak meg, hogy a hajós társulatokat enged­ményre kényszerítsék. A rakparti munkások Philadelphiában 1914-ben és 1919-től 24-ig sikeres harcokat vívtak az ipari unio- nizmus fegyverével. A nagyszámú tagság azonban nem volt osztálytudatos for­radalmi ipari unionista és a magukkal hozott bürokratikus fel­fogásnak az IWW-ban is hódolni akartak. Magas beállási dijakat akartak megszabni a tagság részére és szerződéseket kötni a munkáltatókkal, mint az a szakszervezeteknél szokás. Mivel ezek ellenkeznek az IWW alapszabályaival és lemondani nem akartak erről, a szervezet kebeléből kizárattak. Az ok, amiért az IWW ellenzi a magas beállási dijat az, hogy a szervezetben univerzális a beállási dij, mely oly alacsony, hogy annak meg­fizetésére minden munkás képes. Lehetetlen az, hogy egy ipar­ban 25 dollár legyen, a többi iparokban pedig kettő. Aki egy iparban ipari unionista, az valamennyi iparban az és minden ráfizetés nélkül helyeztethetik át a tagok működésűket bármely ipari szervezetbe. Az Írott szerződéskötést szintén ellenzi az IWW, mert ez akadályozza a tagokat, hogy harcaikat a legal­kalmasabb időben vívják. Ezen okokból kifolyólag a rakparti munkások nagyobb százaléka visszatért a szakszervezetbe, némelyek az ILA-höz csatlakoztak, mások független szervezetet alakítottak. A jelen Harcban azonban szomorú tapasztalatokban van részük. Hiány­zik az egyöntetű cselekvés és a szolidaritás kapcsa a sztrájkoló munkások között. Ha összehasonlítást teszünk az ipari szervezet és a politi­kusok által kontrolált, vagy a szakszervezetek között, nagyon könnyen megállapíthatjuk, hogy mely szervezetbe tömörülve vívhat a munkásság sikeres harcot. A hajó megrakásánál, vagy kiürítésénél több szakszervezet van érdekelve, dacára annak, hogy az összes munkások egy célra vanak alkalmazva. Külön szervezetbe vannak a rakodók, külön a felvonó kezelők, külön a shoffőrök és még néhány más munkát végzők mind más szer­vezetbe vannak szétforgácsolva. Az IWW mind ezen munkásokat egy szervezetbe tömöríti és harc esetén egy időben cselekednek. Az alábbi példák szemléltetői, hogy mit cselekszenek a szak- szervezetek tagjai és az TWW-isták. A jelen sztrájk kezdetén, a texasi kikötőkben május 1-én, 12 órakor szüntették be a munkát. Május 11-én, megegyezést kötöttek, kivéve négy hajótársulatot, melyeknen munkásai to­vábbra is sztrájkoltak, amikor a nagy többség ma." a munkát. Május 10-én, a nyugatirakpartokon szünteti. * munkát, ahol az IWW-ba szervezett hajómunkások szoIida.r,ta® vállaltak a rakpartiakkal. New Orleansba május 21-én, szüitt*«." ték be a munkát és a többi kikötőkben még kétséges volt. Á" raktári munkások, shoffőrök és egyébb munkások, mind külön­böző időben szüntették be a munkát. A nyugati partokon az IWW tagjai a longshormenek támo­gatására szüntették be a munkát, de a gulf partokon az IWW tagjai irányították a sztrájkol. Az eredmény: 18 és 22-ike kö­zött az összes kikötőkben szünetelt a munka. A hatás azonnal érezhető volt. Amint a hajók megérkeztek, a legénység rögtön ott hagyta és csatlakoztak a sztrájkolókhoz. Bár ezen kikötők­ben is több szervezethez tartoznak a munkások, de látva az IWW akció képességét közös gyűlést tartottak és a szavazásnál nagy szótöbbséggel az IWW-ra bízták a sztrájk irányítását. Az IWW tagjai mindenfelé megsokszorozott energiával dolgoznak, hogy a szállítási iparban, megszervezzék az általános sztrájkot. A munkásság bizalommal néz ezen törekvés elé és más szervezetek tagjai is segítik a megszervezés munkáját. A hajó­társulatok gunmenjei és a városi rendőrség mindent elkövet ezen akció megakadályozására, de sikertelenül. Amire azonban a hajótársulatok és a rendőrség képtelen volt, azt sikerrel vé­gezte és végzi a “Marine Workers Industrial Union,” a kommu­nisták dédelgetett szörnyszülöttje. Minden törekvésük oda irá­nyul, hogy alá ássák az általános sztrájk megvalósulásának esz­méjét. Bár nyíltan támogatást Ígértek az IWW-hoz tartozó Marine Transport Workers szervezetnek, titokban mindent elkö­vettek a siker akadályozására. A munkásokat rábeszélték több esetben, hogy menjenek a hajókra dolgozni, melyeknek legény­sége sztrájkolt. Később már nyíltan is a sztrájk ellen törtek és röpiratokkal árasztották el a sztrájk zónát, melyben denunciál- ják az IWW tagjait. A röpiratnak egyrésze a következőkép hangzik: “Az ISH kötelékébe tartozó MWIU elhárít minden fe­lelősséget a támadás és terrorért, mely a partokon és hajókon történt a hajómunkások ellen az IWW-hoz tartozó MTW részé­ről.” A hajóstársulatok és a rendőrség különösen kedveli az ily áruló patkányokat és kétségtelenül jutalomba fognak részesülni. Az Általános Sztrájk eszméje, azonban minden gát és áru­lás dacára terjed a szállító munkások között. Sem a rendőrség és besúgók, sem a politikusok, sem pedig a szakszervezetek ba­sái nem fogják ezt megakadályozni, külön-külön, vagy együt­tesen sem. Az iparban foglalkoztatott munkásság nagy árat fi­zetett már eddig is hiszékenységéért és habár lassan térnek a helyes útra, a jelen eseményei soknak lerántja a hályogot a szeméről. Éljen az Általános Sztrájk! Kik gyilkoltak Toledoban? TOLEDO, O. — A halott vizsgáló megállapítása szerint az Auto-Litle sztrájkban meg­ölt két sztrájkoló haláláért a felelőség a milíciát terheli. Ste­ve Czigány egy fa oszlop mel­lett állva kapta a lövést, mely az oszlopon keresztül törve a nyakába fúródott. A lövés után 75 lábnyira tántorgott az osz­loptól mielőtt összeeset és meg­halt. Frank G. Kreft halottvizs­gáló szerint csak a milicia használ oly töltényt, mely az oszlopon át tör és még oly erő­vel rendelkezik, hogy embert öl. A másik halott, Frank Hu- bay szintén lövést kapott és a szemtanuk állítása szerint elvérzés okozta a halálát. Mind­két munkás haláláért a felelő­séget a milíciára hárítja. Ne gondoljuk azért, hogy ezen megállapítás dacára, bárkit is felelőségre fognak vonni a két munkás haláláért. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nin­csen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között, s az élet összes javait ama kevesek bír­ják, akikből a munkáltató oszály álL E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai, mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a ter­melő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és keve­sebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) kép­telenné teszi arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, mely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó, másik csoport ellen uszítsák s ezáltal elősegitik, hogy bérhar­cok esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorou állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olyképp felépitet szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell valamennyi iparban — dolgozó tagjai be­szüntessék a munkát, bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak vala­melyik osztályában, igy az eggyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért.” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “Le bérrend­szerrel !” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom