Bérmunkás, 1934. január-június (22. évfolyam, 773-798. szám)

1934-06-23 / 797. szám

1934 junius 23.

BÉRMUNKÁS

5 oldal

Még mindig lehet meggazdagodni

Olvassunk, tanuljunk

Ezerkilencszáztizben megszerveztek egy közellátási társaságot, a villany és gáz szállítására, 12 millió dollár alaptőkével. Mely 1930-ban már City Service Co. néven anélkül, hogy egy centet is tettek volna a befektetéshez, már 100 millió dollár értékben lett megbecsülve, melynek fele készpénzben található.

És még azt mondják a radikálisok, hogy már nem lehet meggazdagodni. Ezt a fenti esetett a Federal Trade Commission megvizsgálta és a legnagyobb fájdalmára be is bizonyította, tehát elfogadhatjuk igazságnak.

Tehát, hogy valaki boldoguljon, vagyont szerezzen, kell egy pár millió dollár, mely két év alatt megtízszereződik, hogy ez biztos legyen legjobb ha olyan dologba fektetjük bele

azt a pár millió dollárt, amit nem tudnak a népek nélkülözni ruha, élelem, gáz, villany, hogy mentői több hasznot tudjunk kicsikarni.

Persze, hogy ezt meg tegye valaki, ahoz a pár millió dolláron kívül szívtelenség is kell, vagyis csak a profit legyen szent, az ember élet, egészség csak másodlagosan számit.

De akiknek nincs meg az első pár rongyos millió dollár és nem elég szívtelenek, azoknak legjobb lesz szervezkedni az Egy Nagy Szervezetbe, amig mindenre, még a levegőre rá nem teszik a kezüket azok akiknek van egy pár millió dollárjuk és azért is majd fizetni kell, akik tudnak, akik nem, azoknak nem kell még levegőt sem szívni. Nem muszáj, amint enni sem muszáj, ha nem tudunk fizetni.

ELISMERÉS

“Az embert barátjáról, madarat a tolláról lehet megismerni,” mondja a régi magyar közmondás. így nagyon esedékes, hogy közöljük Mr. helyesebben mondva, báró Rothschild véleményét az elnökről.

Maurice Rothschild aki a mellett, hogy báró, még a francia szenátusnak is tagja, valamint a Rothschild banking háznak a feje, mely az egész világra kiterjed, igy megérthetjük a következő kijelentését.

“Roosevelt a legnagyobb állam férfiú az egész világon. Az

CSALÁDI KIRÁNDULÁS

julius 1-én, vasárnap a Cleveland west sidei IWW csoport rendezésében. Ételek és hűsítőkről gondoskodva van.

Csoport indulás reggel fél nyolc órakor 4153 Lorain Avenueról.

ÚTIRÁNY: A Lorain

Avenuen a Berea Rd.-ig (130. St.,) arról a Ford Streetre, keresztül a Berea Squaren a Prospectre jobbkézfelé az Elboin utón a Green házig. Azzal szemben lévő roadon a második farm balra a Trill farm ahol a kirándulás lesz.

NEW YORK BRONX részében a G. R. U. Branch No. 4, 1739 Boston Rd. közel a 174-ik St.-hez minden szerdán este gyülésezik. Minden IWW tagot és azok barátait szívesen látnak.

Bumsideon, 111. minden hó első és harmadik csütörtökön osztály gyűlés. Minden második és negyedik csütörtökön előadás. Gyűléseinket este 8 órai kezdettel tartjuk 9328 Cottage Crove Ave. Kérjük Chicago South Side, West Pulman és Harvey munkástársainkat, hogy látogassák ezen összejöveteleket.

57T’*rr'r •'

Egyesült Államok halad a helyét elfoglalni a napban, az ő vezetése alatt.” Rothschild szerint Amerikában a fellendülés nagyon gyorsan jön. És báró Rothschild, úgy is mint nemzetközi bankár, úgy is mint francia szenátor nagyon meg van elégedve Roosevelttal.

Hogy a báró Rothschild hogyan képes Párisból látni, hogy Amerika gyorsan halad a fellendülés felé, holott mi akik itten lakunk Amerikában, az iparok tövében, nem látjuk még nagyitó üvegen sem ezt a fellendülést, azt csak úgy érthetjük meg ha a Mr. vagy báró Rothschild szemüvegén nézzük a dolgot.

Rothschild, azt nevezi föllendülésnek, hogy ő és barátjai akiknek sok befektetésük van Amerikában is, nagyobb hasznot kaptak mint az előző években és még több haszonra van kilátás. Tehát neki utón van a prosperitás.

De mi, akiktől ezt a több hasznot elrabolták és most éhen, munkanélkül járunk egyik gyárkaputól a másikhoz, minden remény nélkül, nem látjuk a fellendülést.

Akiben Rothschild, a nemzetközi bankár bizzik, mi nem bizhatunk.

Vi.

Kerületi PICNIC

A finn nyelvű IWW csoport rendezésében egy nagyszabású ünnepélyt tart a kerület, amelyre már most felhívja az IWW tagságának és rokonszenvezői- nek figyelmét.. Junius 30-án és julius 1-én a Connecticuti Canterbury ban. Minden szórakozás. Fürdés. Gyönyörű homokos beach. Hűvös táncterem. Friss és egészséges farm ételek és egyébb szórakozások. Mélyen leszállított bus költség oda és vissza $2.50. Előjegyzéseket kér a rendező bizottság a Termo Educational Club 2036 Fifth Ave. New York címére.

A MÁRCIUSI NAPOK. _ AZ UTCA ÉS AZ ORSZÁGGYŰLÉS.

(Befejező közlemény.)

“Oly időket élünk,” — úgymond — “melyekben kívánatos, hogy mi a táblán szóba hazatik, közegyetértéssel menjen végzésbe. . . A múlt éjjel Bécsben polgári vér folyt, Metternich minisztériuma megbukott. . . Bécsben minden polgárnak fegyver van kezében. . . Nekünk most azon roppant feladás, azon nagyszerű szerep jutott, hogy a mozgalmakat bölcsen vezessük s azon kell lennünk, hogy a gyeplő kezeink közt maradjon, mert addig alkotmányos utón lehet haladnunk; de ha kezünkből egyszer kirántatik, akkor a következéseket Isten tudja csak.

Ha már felírásunk korábban nem juthatott a trónhoz, legalább kívánatos, hogy előbb jusson föl, mint az események hire az országban elterjed. És aki most egyes kifejezések felett akarna vitázni, nem pedig egész erővel azon munkálni, hogy a mozgalom vezetése kezeinkben maradjon, e haza sorsával játszanék, s végtelen felelősséget venne magára. Senki ne engedje tehát m<*- gát tulragadtatni a kellő vonalon, de ezen vonalig mindent.”

Kossuth itt egész világosan az állítólagos parasztseregekre, a pesti klubokra és a pesti utcára célzott. Mint a nyugati nagyvárosokban, Pesten is megvoltak az ellenzéknek a maga klubjai és az Íróknak és az ifjúságnak kávéházai. Ezekre igen gyorsan átcsapott az általános forrongás. Amily tiszta lelkesedést keltettek a Pozsonyból jövő első hirek, épolyan izgatottá és türelmetlenné vált a hangulat, amikor március 3.-a után úgy látszott, hogy az országgyűlés habozik további lépéseket tenni. Hogy további cselekvésre késztessék, a Rákoson népgyüléssel kapcsolatos reform-bankettet terveitek, melyre a kiküldött bizottság már március llén, 12 pontból áló határozati javalatot fogadott el. A pesti 12 pontban már szabatosan benne vannak mindazon reformkövetelések, melyeket három nappal később az országgyűlés feliratban egész általánosságban felállított, sőt ezeknél még többet tartalmazott. Az ifjúság azon volt, hogy e pontokat petíció alakjában sürgősen az országgyűléshez, ha kell mielőbb a koronához juttassák. Az ellenzéki klubhoz tartozó öregebb urak, köztük Klauzál Gábor azonban meghiúsították a határozatot, mert attól tartottak, hogy azon esetben, ha a küldöttség eredménytelenül járna el, a nép ingerültsége, épugy mint Páris- ban, nálunk is fölkelésben törne ki. Amikor azonban a bécsi események hire Pestre érkezett, a fiatalság tovább nem türtőztette magát. Március 15- én, ünnepélyesen kihirdették a 12 pontot, a sajtót tényleg felszabadították, a politikai foglyokat, köztük Táncsicsot, kiszabadították börtönükből, végül megalakították a “Közcsendi Választmányt,” melyet Petőfi előszeretettel “comité du salut public”-nek nevezett. Ez azután a minisztérium végleges megalakulásáig csaknem a legfőbb kormányhatóság szerepét töltötte be, szervezte a nemzetőrséget, vidéki küldöttségeket fogadott, utasításokat adott és valósággal központja lett a reformmozgalomnak.

Most tűnt csak ki, mennyire okosan cselekedett annak idején Batthyány, hogy Kossuth követté választásával őt a rendpárt számára biztositota. ő, akinek irányát leghatékonyabban a tömegek helyeslése szabta meg, most ép oly kelletlenül fogadta az utcának ezt a forradalmi beavatkozását, mint a törvényes útról le ne téríthessék. A pesti eseményeknek csak egy népgyülés jelentőségét igyekeztek tulajdonítani. Minél inkább mutatták a hírlapok tudósításai, hogy a vidék teljesen a pesti mozgalmak hatása alatt áll s az országgyűlésről szinte egészen megfeledkezett — annál inkább. Az öreg Weselényi Kossuthoz irt levelében is lekicsinyli: “Csak mesterkélt népség a miénk — Írja március 23.án, — egy-két maroknyi lelkesült ifjak s Írókból improvizálva.” Amikor március 17.-én, a pesti ifjúság küldöttsége a 12 ponttal Pozsonyba érkezett, Kossuth eleinte egyáltalán nem akart beleegyezni, hogy az országgyűlés fogadja a küldöttséget. Végül mégis engedett, de a küldöttséget az országos ülésre nem, hanem csak a kerületi ülésre bocsátották. Az üdvözlő beszédre adott válaszában Kossuth “érezte annak szükésges- ségét, hogy a kívülről jövő pressziónak még csak árnyékát is elhárítsa az országgyűlésről és elkerülje a forradalomnak még a lehét is.” Nyomatékosan hangsúlyozta a rend szükségességét és határozottan tiltakozott az ellen, hogy város az ország szivéül tolja föl magát és ha valakinek az eszébe jutna, “a nemzet” elég erős lesz arra, hogy azt “eltiporja.” A konzervatív Budapesti Híradó, amelynek addig még sohasem volt egy jó szava Kossuth számára, most az “azt eltiporni kész” szavakat kövér betűkkel szsedette ki és hozzáteszi: “Soha ennél hivebben nem fejezte ki Kossuth a közvéleményt.”

Ugyancsak Kossuth javaslatára már előző nap mindkét tábla tagjaiból közös küldöttséget menesztettek Pestre, hogy ott “a nép megnyugtatására hassanak.” Kossuthnak a küldöttséghez intézett ingerült válaszában az országgyűlés és az utca között ellentét nyíltan kifejezésre jut. Az uj sajtószabadság védelme alatt a pesti sajtó olyan radikalizmust fejtett ki, amely túlzottan visszhangozta az egész országban csakhamar fellépő nyugtalanságot és mozgalmakat, szélsőségig vitte a kölcsönös izgatottságot és egyidőre, megzavarta mindkét fél tisztánlátását