Bérmunkás, 1934. január-június (22. évfolyam, 773-798. szám)

1934-06-09 / 795. szám

1934 junius 9. BÉRMUNKÁS 5 oldal Chicagói lévé I j Egymást követik a munkásoksike­res megmozdulásai Clevelandon A PERMOLD CO. MUNKÁSAI TÍZ SZÁZALÉKOS BÉRJAVA­TÁSSAL, MINDEN EGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELÉSÜK­KEL ÉS A SZERVEZET ELISMERÉSÉVEL VETTÉK FEL ÚJBÓL A MUNKÁT. — A PROFESSION METAL CONTAINER CO. MUNKÁSAI SZTRÁJK NÉLKÜL ÖT CENT ÓRABÉR ÉS A SZERVEZET ELISME­RÉSÉT VÍVTÁK KI. Az Uj Előre körül élősködő munkásmozgalmi halászok, lap­juk május 14-iki számában, Pika Pál munkástárs május 1: beszédét próbálták megtámadni azért, mert annak éle a mun­kástömegek gyáva magatartá­sa ellen irányult. Azonban a valóságot minden tekintetben fedő volta, ugylátszik, kemény­nek bizonyult számukra, mert megcáfolását ellenérvekkel még csak megsem merték kísérel­ni. Mondanivalójuk a “Munká­sokat hibáztatják” főcímben és a “Az osztályharcból kiállt szociálfascista” akimben kime­rült. Érvek hiányában nem tehet­tek egyebet minthogy a bolse- viki észfogyatkozás pótlására szánt rengeteg számú tézisek egyikét, a párt május 1. felhí­vásának zavaros és maszlag­teljes kivonatát és a párt kon­vención a taglétszám emelke­dés kétes adatairól szóló jelen­tést állították vele szemben. Ezekkel akarták bizonyítani, hogy jogtalan részünkről a tétlen munkástömegek kárhoz- tatása; hogy jogtalanság sze­mükre vetni eddigi gyáva ma­gatartásukat. Olvasóik értelmi képességét annyira lebecsülik, hogy a be­széd megcáfolását érezzék ki a közölt tézisből, mely igy szól: “A kapitalista országokban fennálló belső osztályellentétek óriási nyomása, valamint a nemzetközi ellentétek azt bizo­nyítják, hogy a forradalmi helyzet objektiv előfeltételei annyira megértek, hogy a világ jelenleg nagyon közel áll a for­radalmak és háborúk uj cik­lusához.” Mi ez, ha nem annak a bi­zonyítása, hogy csupán a hely­zet érett meg a forradalmi te­vékenységre? Hol bizonyítja a tézis, hogy a munkásság nagy tömegei is megértek erre? És hol bizonyítja, hogy a megérett helyzet értelmében igyekszenek a munkástömegek világszerte cselekedni ? A párt május 1.- felhívásában a sok zagyvaság között azt mondják: “Az idén május 1-én, a kizsákmányoló erők még sza­badabban garázdálkodnak, mint valaha. De a munkásság ellen­álló ereje is lépésről-lépésre nő stb.” Mit bizonyít ez, ha nem azt, hogy a munkásság^ eddigi gyávasága szervezetlensége tet­te lehetővé a kizsákmányolás szabadabb tobzódását? Hogy a munkásság ellenálló ereje is csak most van növekedőben, szintén azt bizonyítja, hogy ed­dig gyáván tűrte baromi sor­sát. Hogy ezt már tovább nem tűri, arra kevés reményt nyújt a kommunisták számára a kon­venció tagemelkedéséről szó­ló jelentése, melyben a követke­ző számadatok foglaltatnak: A KPUSA tagsága 1930tól két­ezerről 1934 elejéig huszonha- romezerre emelkedett. A TUUL 1933-ban százezer tagot nyert a meglévő 25 ezer mellé.” Tehát ha egy ország 40-^45 millió bérmunkásának minden kétezrediké állt be a forradalmi pártba akkor, midőn “a forrada­lom objektiv feltételei teljesen megértek” akkor még ők is be­láthatják, hogy az ő szerintüki forradalom csupán óhaj. Éhez járul, hogy a jelentés számada­tai — mert megbízhatatlan elemektől jön — kissé túlzot­tak és a 23 ezer párttag tekin­télyes hányada pártvezér és üz­letember, csupán egy része bér­munkás. Hogy tényleg mennyire visz- szaélnek ovasóik jóhiszeműsé­gével ; ugyanazon lapszám utol­só oldalán “Mi baj az Uj Elő- rénél ?” cim alatt nem, hogy csak igazolják Pika munkás­társ beszédének jogosságát, ha­nem saját elvtársaik tunyasá­gát is szellőztetik. Például ilyeneket írnak: “A kampány befejezése óta a leg­több helyen magukra hagytuk az uj olvasókat. Eredmény: a lemondások száma túlhaladja a beérkező uj előfizetéseket.” “Az előfizetési kampány befejezése óta nem rosszabbodott a lap, — hát miért jön be mindössze csak egy ötödé az akkor be­küldött előfizetőknek ? “Nem bízunk a tömegek balratorló- dásában, harcra készségében.” “Félünk előtérbe hozni pártun­kat, a forradalmi kiutat, — te­hát félünk az Uj Előre “mu­mussal” előállni, melyről bizony sok jó tag — és elvtársunk legjobb akarata ellenére tud­ják, hogy kommunista újság.” Tehát bevallják, hogy a busi- nesért a legtöbb jó elvtárs le­tagadja az Uj Előre kommu­nista voltát. Ennél szégyentel­jesebben a csalásról még nem rántották le a leplet. “Nem megyünk a tömegek közzé.” “Nem tudunk a tömegek nyel­vén beszélni, megmagyarázni nekik az osztályharc lényegét, tehát sok uj olvasó mikor elő­ször meglátja az Uj Előrében Roosevelt, Horthy, vagy egy helyi reakciós leleplezését, meg­haragszik a lapra.” “Nem épít­jük a pártot, tehát nem ter­jesztjük az Uj Előrét.” Tehát lapjuk egyik oldalán agyon cséplik elvtársaikat az­ért, mert nem teszik meg párt­kötelességüket; kijelentik, hogy nem bíznak a tömegek balra- tolódásában és harcikészségé- ban, a másik oldalon pedig ehez hasonló megállapítást szociál­fascista eljárásnak minősíte­nek. Mi ez, ha nem a legaláva­lóbb demagógia? Felszólítjuk őket, ha beakar­ják bizonyítani, hogy jogtalan a tétlen munkástömegek hibáz- tatása; feleljenek a következő kérdésekre: Kik az okai, hogy a nagy munkástömegek nem szervezkedtek, ha nem a mun­kások? Kikből áll a sok millió szervezetlen tömeg, ha nem a munkásokból? Kik nehezítik a munkafeltételek javulását, ha nem a szervezetlen munkástö­megek ? Kik vállalkoznak sztrájktörésre, ha nem a mun­kások? Kikért áldozták szabad­ságukat és életüket az osztály­harc mártírjai, ha nem a mun­kásokért? Kik hagyták cserben az értük szabadságukat és éle­tüket feláldozó harcosokat, ha nem a munkások ? Kikre tá­maszkodik Hitler és a többi diktátor, ha nem a munkások szervezetlen többségére? Végül A Metal and Machinery Workers Industrial Union No. 440, amely az elmúlt hathónap­ban fokozott tevékenységet fejt ki Cleveland gépipari munkásai között, egymás után viszi győ­zelemre a munkások harcait. A figyelmes szemlélő előtt a szervező bizottságnak az a mun­katerve világlik meg, hogy a munkabeszüntetéseknek nem szabad hosszú lejáratuaknak lenni, mert abban maguk a har­coló munkások anyagilag elvé­reznének. De egy másik felis­merés is vezeti ebben a 440-es szervező bizottságot, hogy a a munkások szervezett meg­mozdulása elegendő arra, hogy a munkatelepen a termelés nyugtalanságát fokozza. Ez a felismerés a gyakor­latban minden eddigi clevelan­di megmozdulásban megállta he­lyét és ott ahol sztrájkba kény­szerültek a munkások, minde­nütt vívmányokkal mentek visz- sza a gyárakba, ahol szervezett munka viszonyokat teremtettek és az IWW eddigi clevelandi harcai és szervezői munkája után a munkások igyekeznek az elért eredményeket nemcsak megtartani, de azokat fokozni. A követelésekből és a meg­egyezésekből sehol sem hiányzik a shop committee elismerése, amely őrködik, hogy a munká­sok szerzett jogai csorbulást ne szenvedjenek. Ezek a bizott­ságok hivatásuk tudatában ar­ra is vigyáznak, hogy maguk a SAN PEDRO, CAL. — A Bérmunkás hasábjain beszámol­tam a Long Shormen sztrájk­ról. Ez a harc még ma is tart és a munkások elkeseredése cseppet sem csökkent, dacára, hogy az unió tisztviselői min­den igyekezetükkel a munká­sok elárulásán vannak. Ezt jelentette az IWW los angelesi csoportjának kikül­dött bizottsága, amely ugyta- lálta, hogy a harc kimenetele csak abban az esetben lehet a munkásokra eredményes, ha keresztezni tudják a faker ve­zéreknek a munkaadókkal való paktálását. A követelésükhöz ragaszko­dó munkásokat radikálisoknak nyilvánítják, mert egy darab kenyérrel többett akarnak ab­ból a haszonból, amelyet testet ölő munkájukkal előteremte­nek. Mi minden támogatást meg­kik hagyták abban Németor­szágban gyáván, az ellenállás legkisebb megnyilatkozása nél­kül a kommunista aktivitást, ha nem a munkások? Sz—y. munkások eleget tegyenek a har­cukat győzelemre vitt szerve­zettel szemben. Az elmúlt héten sztrájkban állt Permold Co. munkásai tiz százalékos bérjavitással, amely- lyel a legkisebb fizetés 42 centre emelkedett és a hiány­zott egészségügyi követelések teljesítésével valamint a szer­vezett elismerésével ismét fel­vették a munkát, hogy erejü­ket még jobban össze forraszt­va újabb követeléseket bizto­síthassanak maguknak. Egy másik munkatelep, a Profession Metal Container Co. munkásai, akik hetekkel azelőtt százszázalékig csatla­koztak az IU No. 440-hoz, sztrájk nélkül, szervezett fellé­pésükkel nyertek öt cent óra­bér javítást valamint a shop committee elismerését. A Clevelandon levő IWW szervezők naponta két-három gyár előtt tartanak beszédeket a déli órákban. Este helyiségek­ben vannak a szervező és az IWW-t ismertető gyűlések. A clevelandi helyzetet mi sem il­lusztrálja jobban, mint a múlt héten a városban levő egyik IWW szervezőt arra kértek, hogy a Public Squaren tartson egy előadást, aki azt válaszolta, hogy Clevelandon nincs idő a filozofálásra, itt szervező mun­kára van alakalom és tér, ezt kell minden IWW-istának vé­gezni. adunk ezeknek a munkásoknak és csak azt várjuk tőlük, hogy egyszer már nyíljon ki a sze­mük és lássák meg, hogy nekik a helyzetük nem változhat meg anélkül, hogy a többi kikötők­ben dolgozók helyzete is nem javulna. Csak olyan szervezet tudja ezt a harcot megvívni, mint az IWW Egy Nagy Szer­vezete, amely a munkásokért a munkások által harcol. G. Bakos. NYUGTÁZÁS. Máj. 27-től — jun. 2-ig. Előfizetéseket küldtek: J. Herczeg, Cleveland......... 1 W. J. Horváth, Cleveland.... 4 E. May, Cleveland............... 1 J. Herold, Bridgeport........... 1 J. Feczkó, New York......... 3 St. Stefanik, Chicago........... 2 L. Fishbein, New York....... 3 G. Nagy, New York............. 4 A. Bukovszky, Berwin....... 1 J. Lengyel, St. Louis........... 1 A. Kucher, Pittsburgh....... 1 CALIFORNIA! LEVÉL

Next

/
Oldalképek
Tartalom