Bérmunkás, 1934. január-június (22. évfolyam, 773-798. szám)
1934-05-05 / 790. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1934 május 5. BÉRMUNKÁS A százszázalékos hazafi (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre ............... $2 00 One Year ........ $2.00 I elevre ...................... l.iO Six Months ............. 1.00 Egyes szám ára .......... 5c Single Copy ......... 6c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ............. 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S.S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to Cleveland, Ohio pending Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Nincsennek igazi bajok •----------------- r Megemlékeztünk a Bérmunkás hasábján arról, hogy az Egyesült Államok munkaügyi minisztere az országban szerte folyó sztrájkokról azt a véleményét nyilvánította, hogy azok nem hordanak magukban veszélyt a mai rendszerre, mert azok nem igazi megmozdulások. Igazi megmozdulásnak azt tartja a miniszter, ha a munkások szervezve vannak, ha tudják, hogy MIT akarnak és ha tudják, azt hogy HOGYAN szerezhetik meg azt, amit akarnak. Ebben a néhány szavas mondatban benne van a több mint három millió taggal rendelkező American Federation of Labor de nem kevésbbé az utcán forradalmi lármát csináló mozgalmak egész története és az azokból leszűrhető minden eredmény Amerika dolgozói részére. Nekünk nem mondott újat a miniszter, mert az IWW évekkel ezelőtt felismerte a szakszervezeti alapokon nyugvó szervezetek tehetetlenségét és éppen ez a felismerés adja létjogosultságát és mutatja a jövő alapját az IWW-nak. Azok a bérharcok, amelyeket az American Federation of Labor rendez, dacára, hogy itt szervezett munkások vesznek abban részt, nem ütnek rést a tőkés osztály profitján, mert minden esetben azok a munkáltatók óhaja szerint nyernek elintézést a munkáltatók és az union tisztviselők közös megállapodásával a munkások megkérdezése nélkül. Az union tisztviselői pedig tudott dolog, hogy a munkásoktól csak az illetékek beszedését tartják fontosnak, de a velük való érintkezéstől irtóznak. Ehelyet minden naposak a munkaadók asztalánál és még minden esetben az uniónál viselt tisztségük elhagyásakor — haugyan erre valamikor sor kerül — ugyanolyan vagy még jobb dijjazásu állásba kerülnek vagy a munkáltatók részéről vagy maga az állam jóvoltából. Már maga ez a körülmény fényt vet arra, hogy hivatalukban kit is szolgálnak ezek az union tisztviselők? A munkaügyi miniszter megállapítása erről a szervezetről, vagyis annak veszélytelenségéről kinyithatja azoknak a szemét, akik eddig azt tartották, hogy az IWW elfogultan kezeli ezt a hatalmas szervezetet, amelyet az ő véleményük szerint mégis forradalmasítani lehetne. Harminc esztendővel ezelőtt a Szocialista Párt radikálisabb tagjainak volt ez az álláspontjuk és amikor ezt a gyakorlatba próbálták ültetni, vagy kívül találták magukat a szervezeten, vagy feladták ezt a törekvésüket és a húsos fazék mellett elhelyezkedve a leglármásabb szószólói lettek a szakszervezetnek. A miniszter megállapítása szól az utóbbi esztendők utcai lármáját rendező kommunista megnyilvánulásokra is, amelyeknek, mivel azok hátamegett szervezet nincs, csak az utca lármájának tekinthető. A tőkés osztály tudja, hogy az egyedüli szervezete a munkásoknak ebben az országban az Industrial Workers of the World, amely a dolgozókat arra szervezi, hogy magát a rendszert a szervezett erejével megváltoztassa. Az IWW tagjai tudják, hogy miért szervezkednek. Az IWW tagjai tudják, hogy miért harcolnak, amikor a munka szerszámát leteszik. Az IWW tagjai tudják, hogy hogyan érhetnek el eredményeket a munka beszüntetésével. Az IWW tagjai felismerték, hogy egy a kizsákmányoló osztály és ezért a munkásokat is EGY SZERVEZETBE tömörítik, hogy minden munkás alkotó ereje egybe forrva elszakíthatatlan, megtörhetetlen erős legyen a rendszer megváltoztatásában vívott harcban. Gondolkozz munkástárs! Olyan szervezetnek leszel-e tagja, amely a munkásosztály helyzetének a megjavítására tehetetlen, amely csak a tőkés osztályt szolgálja, vagy tagja leszel az IWW-nak, amely a mai helyzetben is a legalakalmasabb szervezete a munkásoknak a jobb munkafeltételek megteremtésére és ugyan akkor az uj társadalom alapját épiti a réginek a keretein belül. Nem nehéz a választás. Ha bérmunkás vagy cselekedj! Itt egy úrról lesz szó, aki nagy hazafi és a Chamber of Commercenek volt elnöke, valamint még mindég igazgatósági tagja annak a Provo-féle kémszervezetnek, melyről a múltban irtunk, de mivel azóta a saját esetemben tapasztaltam ennek az ultra hazafinak a kémrendszerét, igy esedékes, hogy írjak róla. Először is meg kell említeni, hogy a sok foglalkozása mellett, még az NRA ellenőrző bizottságnak is tagja. Persze nem azért, hogy azt be tartas sák hanem, hogy ha őket följelentik, akkor eltudják simítani a dolgot, mert a tény a következő. Edward S. Evans, akit a lapokban lelepleztek, hogy a kém rendszernek igazgatósági tagja, ugyan az az Evans akinek a gyárjában e sorok Írója ka pott munkát és AHOL NINCS NRA, dacára annak, hogy az NRA betartására szervezett és a Chamber of Commerce áltai kiszemelt bizottságnak is tag ja. Mikor erről egy két munkásnak szóltam, nem is akarták elhinni, de a kémek gyorsan dolgoztak és két napon belül jelentette a foreman, hogy ki kapom a fizetésemet csak hagyjam el a gyárat. Ez az ur fizet 50 és 55 een tét a képzet mechanikusoknak ugyan akkor, mikor a rendes fizetés 90 cent körül jár más gyárakban. Ennek az urnák régi rabszolgái dolgoznak, 80—90 órát hetenkint, mikor az NRA szerint melynek az ellenőrzését ő is elfogadta, csak 40 órát volna szabad dolgozni. De azért Mr. Evans jó hazafi, harcol a rendfelforgató radikális munkások ellen és nagyon vigyázz, hogy az NRA által megengedett szervezkedést, BE NETARTSÁK a munkások és azokat a munkásokat akik arról mernek beszélni, azokat a Provo-kateur szervezet- jén keresztül a fekete listára helyezteti és akkor elvárhatnak a gyárak kapujai előtt munkára. Ezért vált szükségessé, hogy a Muray Body meg a többi gyárak másvidékről hozassanak munkásokat, mert itten a munkásoknak legnagyobb része fekete listán van, de reméljük egy hónapon belül mindet a fekete listára teszik és akkor nem lesz mibe válogatni. Ez megmutatja, hogy kik azok, akik az NRA-ből hasznot húznak és azok akikben a munkásságnak reménye volt, hogy majd azokat a munkásokat megvédik ezek a Compliance Boardok, melyet az ilyen emberekből szerveztek. így minden gondolkozó munkás tisztában van, hogy miért nem helyeztek vissza munkásokat ezen a Compliance Boardon keresztül, akik ahoz folyamodtak, mivel szervezkedési agitációjuk miatt elbocsájtották a munkából. Az ilyen hiszékeny munkások, akik hittek ebben a testületben, egyszerűen beperelték az ördögöt az anyjánál. Ezt a polgári lapok eltakarják, azon keresztül a munkásság csak az ellenkezőjét tudja meg, IGY MINDEN ÖNTUDATOS (MUNKÁSNAK KÖTELESSÉGE AZT ELLEN SÚLYOZNI A MUNKÁS LAPOK TERJESZTÉSÉVEL. Vi. NYUGTÁZÁS. Előfizetéseket küldtek: Ápril 15-től — ápr. 21-ig. J. Nyirán, Cleveland.......... 3 J. Lockner, Cleveland........... 1 A. Siket, Cleveland.............. 1 J. Sziratczky N. Y._.............. 1 M. Kraus, Maplewood—....... 1 G. Nagy, New York.......... 1 D. Rosenthal, Phila............. 1 St. Török, Atl. City........... 1 A. Török, Chicago.............. 2 J. Zára, Chicago................... . 1 St. Visi, Detroit................... 1 J. Herczeg, Cleveland........ 1 A. Kucher, Pittsburgh....... 1 J. Bishoff, Akron.............. 1 J. Schwindt, Akron. .......... 2 G. Rauch, Akron.................. 1 W. J. Horváth Cleveland.... 1 ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között, s a: élet összes javait ama kevesek bírják. akikből a munkáltató oszály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai, mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földei, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszi arra. hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, mely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó, másik csoport ellen uszítsák s ezáltal elősegítik, hogy bérharcok esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorou állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olyképp felépitet szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell valamennyi iparban —- dolgozó tagjai beszüntessék a munkát, bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az eggyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért.” ezt a forradalmi jelszót írjuk a zászlónkra: “Le bérrendszerrel I” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsal a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is. hogy folytassa a termelést akkor, amiko* a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az ui társadalom szerkezetét épitjük a régi társadalom keretein belül.