Bérmunkás, 1934. január-június (22. évfolyam, 773-798. szám)

1934-04-28 / 789. szám

2 oldal BÉRMUNKÁS 1934 április 28. Könnyebb munkával többet ke­resnek az Ohio Foundry munkásai Valamennyi munkadepartmentje a gyárnak megválasztotta a maga gyári bizottságát, akiknek a hivatása lesz a munkások panaszait intézni. — Az előzőleg le tett munkásokat is vissza állítják a munkába. A SZOLIDARITÁS biztosítja a győzelmet Az Ohio Foundry munkásai a tizenegy napos munkabeszün­tetés után, mint multheti lap­számunkban arról beszámoltunk győzelmesen mentek vissza a munkára, mert szolidaritásuk meghozta az eredményt. Ha tudjuk azt, hogy a sztrájk­ban résztvevők nagyobbrésze huszonhat éven aluli fiatal munkás, akiknek ez volt az el­ső megmozdulásuk a tőke és a munka harcmezején és ha át­tekintést teszünk a tizenegy nap eseményein és ott látjuk a hatalmas gyárost a picket vo­nalban harcolók megvásárlá­sára, a sztrájktörésben kitűnő­nek levizsgázott AFofL ügynö­köket, akik az eredménytelen rábeszélés után terrorral akar­ják a munkásokat az American Federation of Laborba terelni. A gyár megfizeti a beállási di­jakat csak hagyják ott az IWW Metal and Machinery Workers Industrial Union N. 440-t. * Mindezekre a munkások vá­lassza az volt, hogy ők meg­vannak elégedve az union juk­kái. A sztrájk gyűléseiken lát­ják, hogy F. R. Cedervall, Jack Shannon szervezők és az IWW clevelandi csoportjainak több tagja jelen vannak, de minden lépését a sztrájknak maguk a munkások irányítják, azok fe­lett szavaznak. És amig a város más részei­ben a ' “világ legerősebb” uni­on jába az AFofL-be szervezett munkások minden eredmény nélkül mennek vissza a mun­kába, hogy majd azután a gyá­ros és a munkás vezérek fog­ják a követeléseiket elintézni, addig az Ohio Foundry munká­sai a Metal and Machinery Workers Industrial Union No. 440 támogatásával 12 és fél százaléktól 44 százalékos bér- javitást értek el. De még ennél is fontosabb, hogy beszüntették a darab- szám munkát. A darabszám munka rendszere bizonyult a munkáltató osztályrészéről a leghasznot hajtóbbnak, de ugyan akkor ez a rendszer vit­te és viszi a munkások sok ez­rét a korai sírba. Ezt a rend­szert szüntette meg a munká­sok tizenegy napi szolidaritása. És a munkások egyike a Bér­munkás irodájában erről úgy nyilatkozott, hogy “most köny- nyebben dolgozunk és mégis többet keresünk.” A gyár bonusz rendszere is a munka gyorsítására szolgált, mert azt minden héten fizették a szállított mennyiségek után. Ezt az ostort is kivették a munkások a gyáros kezéből, mondván, hogy nekik nem bo­nuszra, de fizetésre van szük­ségük. Ezt is megkapták. Amilyen lelkesedéssel voltak az Ohio Foundry munkások a sztrájk alatt, hisszük, hogy a szervezetük még erősebbé téte­lénél is ezt a magatartást ta­núsítják, hogy az eddig elért eredményeket állandóan fokoz­ni tudják. A clevelandi szervező-bizott­ság újabb megkereséseket ka­pott más munkatelepek dolgo­zóitól, akik tudomást szerezve az Ohio Foundry munkásainak győzelmes harcáról a maguk megmozdulását is az IWW be­csületes támogatása mellett kívánják megküzdeni. F. R. Cedervall és Jack Shannon mtársak most ezek között a munkások között vannak és ké­szítik a talajt, hogy ez a megmozdulás is a munkások győzelmével fejeződhessen be. CHICAGO, ILL. — A mun­kásságnak már annyiféle szer­vezete van, hogy csak a legtü- zetesebb figyelő képes számon tartani valamennyit, azonban még “Vertical Union” nincsen, amilyent professzor Wm. H. Spencer, a Chicago University érdemes igazgatója ajánl. Ez- ideig ismerünk “Trade Uniont, “Company Uniont,” “Tarade Industrial Uniont,” “Indenpen- dent Uniót,” “Industrial Uni­ont” és még néhány külöm- böző elnevezésű uniont felfe­dezhetnénk tüzetes kutatás után, de a már létezők között “Vertical Uniont” még nem találunk. Professzor Spencer szerint ez olyasvalami lenne, amely egy egész ipar munkásságát magába foglalná. A professzor ur kételkedik abban — és mi is, — hogy akár a kompany union, akár az AFofL alkalmas volna a változott ipari viszo­nyok következtében a munkás­ság érdekeit képviselni. “Előbb, vagy utóbb — mond­ja a professzor — akár a tör­vény segítségével, akár a ter­mészetes fejlődés folyamánya folytán, létre fog jönni a “Ver­tical Union.” Ily szervezet lé­tezésével, amikor egy munkás alkalmazást nyer egy bizonyos iparban, automatikusan tagjá­vá válik a szervezetnek.” Pro­fesszor Spencer ezt a megol­dást látja a szakszervezetek­ben jelenleg dúló racketeering és egyébb nyavalyák megszün­tetésére. Megegyezünk professzor Spen- cerrel abban, hogy sem az AFofL, sem pedig a kompany unionok nem képviselhetik a munkásságot. Abban is meg­egyezünk, hogy a racketeering megszüntetése, melyet a híva­tásos munkásvezérek véghez visznek a munkásmozgalomban időszerű. Abban azonban nem, hogy a törvényhozás utján lé­MILWAUKEE, WIS. — Az elégedetlenség, mely az egész ország ipari munkásságát ak cióba léptette, Wisconsin ál­lam ezen ipari központját sem kerülte el. Az utóbbi hónapok­ban lezajlott sztrájkok két­ségtelen jelei a munkásság éb­redésének. Különösen vonatko­zik ezen megállapítás Milwau­kee és környékére, ahol az ipa­ri munkásság az utóbbi időkig minden körülmények között hajlandó volt huzni az igát. Bármily rosszak voltak a vi­szonyok és bérek, tiltakozó szó nélkül tűrték a kizsákmányo­lást. A viszonyok azonban vál­toztak és vele az emberek. A munkásság megszűnt türelmes barom módjára huzni az igát. Az utóbbi hónapokban lezaj­lott sztrájkok közül a legszá­mottevőbb a Nash Motor Co. Racine és Kenoshai és a Sea­mans Body Co. Milwaukee te­lepein folyamatban levők. E há rom telep munkásainak sztrájk tesitendő “Vertical Union” al­kalmas volna ezek megszünte­tésére, vagy hogy ily szervezet képviselhetné a munkásság ér­dekeit. A» munkásságnak már meg van a szervezete, amely a rothadó elemeket kiközösíti a munkásmozgalomból. Ezen szer­vezet a forradalmi “Indust­rial Union” az IWW. Az IWW- ban egy bizonyos ipar minden munkása egy szervezetbe tarto­zik és külömböző Ipari Szerve­zetek az Egy Nagy Szervezet­be olvadnak eggyé. Ezen szer­vezetben a racketeering, a munkások elárulása folytáni zsarolás lehetetlen, mert itt nin­csenek vezér urak, akik ural­kodjanak, hanem itt a tisztvi­selők a tagság határozatának a végrehajtói. Tehát a profesz- szorok és más munkásbarátok segítsége nélkül is rájött már a munkásság, hogy mily szerve­zetre van szükség és képes is lenne saját ügyének intézésé­re, ha a professzorok, politiku­sok, hivatásos munkás vezérek távol tartanák magukat a mun­kásmozgalomtól. ODA Téged május hónap Dicső első napja A jogfosztottaknak Reménység cssillagja, ünnepünknek vallunk Mind az elnyomottak, Mert te bizonyultál Erre legméltóbbnak. Szép május elseje Méltó nagy ünnepünk Jegyedben történik Ami felkelésünk Te kölcsönzői erőt Te adsz bátorságot Mely által kiküzdjük A szent Szabadságot. PÁVAY LŐRINC. ja hat hete tart, melyben közel ötezer munkás van közvetlen érdekelve. Az elmúlt héten az autó ipa­ri Labor Board döntést hozott ezen telepeken folyamatban le­vő sztrájk ügyében, azonban a sztrájkolok többsége azt nem fogadta el. A Labor Board döntése szerint a három telep munkássága átlag 10% béreme­lésben részesül. A döntés sze­rint, mivel a sztrájk a racinei telepen vette kezdetét, ezen béreket vették alapul, mely szerint a kenoshai munkások, mivel a sztrájk kitörése előtt már több mint 10%-kai töb­bet kaptak mint az előbbiek, egyáltalán nem részesülnének javításban. A racinei munkás­ság az ajánlat elfogadása mel­lett döntött, azonban a keno­shai és milwaukeei munkások elvetették azt. A sztrájk kitörésekor a há­rom telep munkássága egy na­gyon fontos jelentőséggel biró lépést tett, melynek gyakorlá­sa minden sztrájk alkalmával kívánatos volna. Ugyanis szoli­dáris megegyezést kötöttek, hogy a sztrájk mindhárom te­lep munkásaira kedvező meg­egyezés után szüntethető be. A szolidaritásnak ily gyakor­lása minden esetben több mint kívánatos, mert mint a fejle­mények mutatják ez esetben is, elejét veszi az árulásnak. Da­cára annak, hogy a racinei munkások az ajánlat elfogadá­sa mellett döntöttek, nem ve­szik fel a munkát, mert a má­sik két telep munkásai ellene szavaztak. A Labor Board dön­tésével szemben elkészítették az uj bérskálát, mely alapja lehet a sztrájk beszüntetésének Eszerint a javítás 5 százalék­tól 17.2 százalékig terjed. A kenoshai telep munkásai, mi­vel előzőleg már magasabb bért kaptak mint a racineiek 5%-ék javításban részesülnek, viszont a racineiek 17.2 száza­lékban, igy e bérek egy szín­vonalra emelkednek a külömbö­ző városok telepein. A Labor Board ajánlatának tárgyalásánál az AFofL vezé­rek nagy buzgósággal igyekez­tek a sztrájkolókat rászedni annak elfogadására, azonban sikertelenül. Dacára annak, hogy a sztrájkolok felvilágoso- dottabb elemeitől megvonták a szó lehetőségét, törekvésük nem sikerült. A gyűlés folya­mán közel jártak ahoz, hogy kidobják az AFofL vezéreket a teremből és csak ily fenyege­tés után engedték meg, hogy a munkásság határozzon annak elfogadása felett. A sztrájkolóknak anyagi tá­mogatásra van szükségük, me­lyet az AFofL nem hajlandó megtenni, ők csak a havi járu­lékot kollektálják be, ezt azon­ban nem hajlandók sztrájkse­gélyre kiosztani. A modern szellem általában kezd gyökeret verni a munkás­ság között és közeleg az idő, amikor az áruló vezér urakat kiközösítik a munkás harcok színteréről. CSCDABCGÁE

Next

/
Oldalképek
Tartalom