Bérmunkás, 1934. január-június (22. évfolyam, 773-798. szám)
1934-04-28 / 789. szám
1934 április 28. BÉRMUNKÁS 3 oldal HÉTRÓL-HÉTRE ÍRJA: V. J. Oröktavasz — Muló szolgaság A bérrabszolgaság eltörléséért küzdő munkások már rég felismerték és magukévá tették Liebknecht Károly azon mondását, hogy “a tudás hatalom.” Állandóan hirdetik lapjaikban, agitációs füzeteikben és előadá- sakon ennek szükségességét. A tudomány sok oldalú és azok megszerzése, elsajátítása, az átlagos munkásnak nehéz, csaknem lehetetlen. De nem is okvetlen szükséges, hogy a munkások szobatudóssá képezzék ki magukat, egyet azonban minden munkásnak meg kellene tanulni, — a gazdaságtant. Az ipari bérrabszolgáknak ipari ismerettel kell birniok, nem csak azért, hogy felszabadítsák magukat a bérrabszolgaság jármából, hanem azért is, hogy az iparok lefoglalása után képesek legyenek a termelés folytatására. Ezért ajáljuk minden bérmunkásnak az IWW irodalmát, lapjait, ezért hívjuk őket gyűléseinkre, ezért szólítjuk fel őket a szervezetünkhöz való csatlakozásra. A tudás hatalom. Tanuljunk, hogy tudjunk. A leghatalmasabb erő, a szervezett ipari erő. Szervezkedjünk, hogy felszabadulhassunk. Az örök béke, az igazi szabadság, a felszabadulás fáklyája, a munkásirodalom. Ennek fénye behatol a legsötétebb agyakba is, a hol az öntudatra ébredés hajnala kezd ragyogni. Mindig kevesebb azon munkások száma a kik'azt hiszik, hogy a bérrabszolgaság isten rendelése. És rohamosan szaporodik azon munkások száma, a kik mind hangosabban követelik az élethez való jogukat, ezt pedig csak a bérrendszer eltörlésével lehet elérni. A tudás hatalom. Az öntudatlan, alvó munkás igazi rabszolga, kitűnő eszköz a tőkés osztály kezében. A tudatlan, megelégedett rabszolga nyomorban fetrengett, hizelgett urának és büszkén csörgette láncait, mert megbénult agyával képtelen volt az igazság megértésére. Ezek elhitték, hogy a rabszolgáknak csak újabb rabszolgákat szabad nemzeni. Az ilyen rabszolgák bérrabszolga utódai aztán képesek arra is, hogy a felszabadulásra törekvő testvéreit ura parancsára legyilkolja. A tudatlanság a legolcsóbb börtön, a hová a bérmunkások testét és öntudatát belehet zárni és őket a szellemi sötétség cellájában tartani. Legyen tehát világosság! Terjesszük az IWW irodalmát és lapjait. A legborzasztóbb és egyben legveszélyesebb jog, a mit a társadalom bármely férfinak vagy nőnek adhat az, hogy ellophassa embertársai életét — részletenkint. Az öntudatlan rabszolga egy élőhalot volt, a kinek életét az általa respektált rabszolgatartó évről-évre, napról-napra, részletenkint lopta el. Mert a rabszolga nem élt, csak létezett. Élet ? Mi az élet ? Mindenki erről beszél, mert mindenki élni szeretne, de ebben csak a kiváltságosoknak van része. A munkásosztály élete — küzdelem az életért. Mert milyen a munkásosztály élete? örökös robotolás, gond, a holnaptól való félelem, a követelő gyomor naponkénti megtöltése, nélkülözés stb. De hiszen ilyen élete egy lónak is van, azzal a külömbség- gel, hogy a lónak nincs gondja. A természettudósok általános megállapítása szerint az ember is állat, ezzel magyarázzák aztán azt, hogy sok ember úgy cselekszik mint a vérszomjas tigris, vagy a mindent utánzó majom vagy mint a türelmes birka. Talán ezért van az is, hogy sok munkás olyan türelmesen viseli állati sorsát, a mely neki osztályrészül jutott. Az ember hús, vér és csont, lélegzik, eszik és iszik, fizikailag tehát hasonlít az állathoz. De, — fensőbbségének tudatában sikeresen kérdezte meg a nagy természetet, a természeti titkok felől, ezeket a titkokat összegyűjtötte, elrendezte, feldolgozta és ezt úgy nevezzük, hogy — természettudomány. Tudásának erejében legszebb gondolatait márványba faragta, vászonra festette vagy papírra irta. Ilyen szellemi erővel, ilyen tudással felszerelve az ember több mint állat. Az ember a teremtés koronája. Követeljük tehát az embert megillető életet. Követeljük az élethez, a széphez, való jogain7 kát. Az embernek nem csak gyomortáplálékra van szüksége, mert ennyivel az állatok is megelégednek. A középkor sötét agyú rabszolgáinak talán ez is elég volt, de a huszadik század bérmunkásai már többett akarnak. Tanuljunk, hogy öntudatosan cselekedve végre is hajthassuk ezeket. Szervezkedjünk és a tudás fegyverével felszerelt, iparilag szervezett munkásság megfogja valósítani a földi paradicsomot, a hol mi munkások is élni fogjuk az életünket. (Folyt. 1-ső oldalról.) ért melyben a munkásmozgalom, 1934 májusában találja magát, őszintén kérdjük a pártok munkástagságától, hogy vájjon hogyan képzelik a társadalomnak e pestisétől való megszabadítását?. . . Pártmozgalommal, hamis egységfron- tosdival ? Hát józan ésszel el merik képzelni, hogy a fasciz- jmust-názismust, ugyanolyan eszközök alkalmazásával pusztítják majd el, amelyek hangoztatása és alkalmazása mellett, embrióból nőt erőteljes fenevaddá?! Nem! Százszor, ezerszer is nem!! A társadalmi erőviszonyok és törvények megváltoztatására, a fascizmus-názismus sem volt képes. E téren nem történt változás — s ha mégis — a demokrácia álruháját levetkezte a kaptalizmus és az erőszak legdurvább eszközeit megragadva, végig tapos a munkásságon; pártjain, szervezetein, melyek mint a helyzet bizonyítja futóhomokon épültek. Amerikában — már nem sok ideig az. igaz — még mindig meg van a lehetősége a munkásságnak arra, hogy olyan szervezetet építsen, mely ösz- szetételénél, szerkezeténél és erejénél fogvást elbánni lesz képes a kapitalizmussal és a nyílt fascista diktatúrát csirájában elfojtani képes. Ilyen hatalmas erő, világhatalmat rengető szervezet kiépítésére, egyedül, az IWW nyújt alapot. Az IWW összetétele, szerkezete és harcmodora maradt meg egyedül garanciának arra, hogy az amerikai proletáriátus, európai testvéreinek sorsát elkerülhesse. Nem akarjuk hinni, hogy ennyi keserű csalódás és ily borzalmas FIGYELEM! Az intéző bizottság gyűlés határozata értelmében 1934-ik évben az osztályok ügykezelésére a központ tagonkint hatvan centet küldött ki checkek- ben az osztályokhoz, a havi dij levelekben. Ez a pénz az osztály pénztárába helyezendő. ÉRTESÍTÉS! Az Intéző bizottsági gyűlés határozata értelmében 1934 április elsejétől a betegsegély alapi havi dij további intézkedésig egy dollár helyett csak nyolcvan cent. árral megfizetett lecke után, mint amit az osztrák munkások esete is bizonyít; a munkásmozgalom becsületmezején elvérezve kelljen mindezt az amerikai munkásoknak is megismerni. Nem ijesztgetünk és nem jósolgatunk. Ha nektek mindegy, úgy nekünk is az kell legyen. . . Elvégre a viharmadár, legjobban a viharokban érzi magát. . . Mi pedig a viharokban edződtünk forradalmárokká és bátran kijelentjük: ha úgy tetszik világgá dörögjük, hogy közeleg a tizenkettedik óra, rohamléptekkel jönnek a megpróbáltatás szomorú napjai: a társadalmi vihar előszelei már Amerikában is fujdogálnak. Még dönthet az amerikai munkásság. Dönthet és választhat, hogy mit akar?. . . Lassan kimúlni a szolgasággal?. . . Szervezkedni és emberekhez méltón harcolni, hogy végre jöjjenek már el a szabad MÁJUSOK, az örök tavasz! piHTxriíroDrFRPí SZÍNKÖR április 27-én, péntek este a Jótékonysági Egylet termében 1435 German Town Ave. alatt tánccal egybekötött szinielőadást rendez színre kerül Eugene Brie- ux világhírű társadalmi színmüve a “BÖLCS ő” 3 felvonásban. Rendező: Kekezovics Ferenc, súgó: Glük Jenő. Belépti dij előre váltva 35c. pénztárnál 45c. Elsőrendű zenekar. TÁNC! — TÁNC! Kérjük Phila és környéke magyarság szives megjelenését. Ezek a bejelentések, amelyek a Munkás Betegsegélyző Szövetség legutóbbi hivatalos lapjában jelentek meg bizonyítéka annak, hogy a Szövetség minden tagja van biztosítva úgy a betegsegélye, mint a halálesete minden centjére. Ezeknek a tőkéseknek a feleslegeit az Intéző-Bizottság, mint a bejelentések igazolják a tagságnak, illetve az osztályoknak vissza adta. Évekkel ezelőtt, amikor a be- tegsegélyzőben romboló harcok folytak a Bérmunkás áttanulmányozva az uj tervezetet, meggyőződéssel ajánlhatta azt a Szövetség tagságának, A nagy munkanélküliség folytán hosz- szabb idő kellett, hogy ezt az átlag tagság is meglássa és most a visszafizetések kell, hogy a Szövetség minden tagját az Intéző-Bizottság mellé állítson, hogy minden alkalmat kihasználjanak a tagság létszámának a visszaszerzésére. Amellett, hogy a Szövetség a legerősebb betegsegélyző intézménye az amerikai magyar munkásoknak, a tagság növelésével a terheket állandóan letudják szállítani. PIROS SZEKFU (EMLÉKEZÉS A MI MÁRTÍRJAINKRA.) Itt van újra május elseje A munkás szeme könnyel van tele. Szegény munkás ne könnyez hiába Kivirit nektek a piros szekfü virága. Minden munkás szakítson Egy szál szekfüt gondolatában És küldjék el az igazi Forradalmárok sírjára. RÓZA KUROVSKY. A Munkás Betegsegélyző Szövetség ■■I mm* Wm