Bérmunkás, 1933. július-december (21. évfolyam, 746-772. szám)
1933-08-12 / 752. szám
1933 augusztus 12. BÉRMUNKÁS 3 oldal Kik nyertek a kampányban A Bérmunkás 13 hetes előfizetési kampányában a nyertesek között elsősorban magát az Egy Nagy Szervezet eszmélyét kell megneveznünk, amelynek az érdekében közel száz munkástárs és munkástársnő volt akcióban. A beküldött előfizetések között nagy számban vannak uj olvasók, akiket a szervezett tagjává tenni a Bérmunkásnak és irodalmainknak válik feladatává. A tizenhárom hetes előfizetési kampányunk bizonyítéka egészen annak is, hogy az IWW lapjainak éppen az úgynevezett depresszió következtéb''>n nagyobb tere van a munkások között, mint bármikor ezelőtt. Ez egyenes folyománya annak a sok visz- szaélésnek is, amellyel úgynevezett “munkás” szervezetek és “munkás” lapok ezideig visszaéltek a munkások hiszékenységével és járatlanságával a társadalmi helyzet kialakulása és annak megváltoztatását illetőleg. Mind nagyobb lesz azknak a munkásoknak a száma, akik ráeszmélnek az IWW huszonnyolc éves tanítására, mely szerint a helyzetet a munkás nép részére senki más meg nem változtathatja, mint maga a munkás, amely benne van az iparokban a termelés gépezete mellett, azok segítségével, akiket a gépek fejlődése a termelésből immár negyedik esztendeje, hogy kiszorítottak. Ennek a munkás hadseregnek, amelynek a munkaereje nélkül nincs élet és nincs fejlődés egyesíteni kell munkaerejét olyan szervezetben, amely minden időben alkalmas arra, hogy az egynek a sérelmét az összesség sérelmének tekintse és azt megvédeni tudja. Ez az IWW, amely a munkások napi sérelmei orvoslása mellett nem szűnik meg harcolni a bérrendszer eltörléséért, mint a szervezet kitűzött végcéljáért. A munkásosztály ezen célokhoz való közelebb hozását jelenti a Bérmunkás terjesztése úgy a kampány alatt, mint a kampány ideje után amelyet a magyar ipari unionisták tántoritha- tatlanul végeznek is. Elől jártak ebben a munkában az ohioi kerületben Varga Zsigmond munkástárs Buffaloban, Nagy Gábor munkástárs New Yorkban, Kucher András munkástárs Pittsburghban és Szabady István munkástárs a chicagói kerületben. Amikor ennek a négy munkástársnak fáradtságot nem ismerő teljesítményét a nyomtatott betű maradandóságával megemlijük, ki kell hangsúlyoznunk azt is, hogy sokkal többen érhettek volna el hasonló eredményt, ha a négy munkástárshoz hasonlóan idejük egy részét a hétből a Bérmunkás terjesztése utján a mozgalom építésére fordítják. Kevés súlyt fektettünk arra, hogy a velünk rokonszenvező betegsegélyző osztályok, munkás dalárdák és a magyar munkások más intézményeit kitöltőket a Bérmunkás rendszeres olvasóivá tegyük. A legközelebbi hasonló tevékenységünknél nem szabad ezt a nagy munka erőt figyelmen kívül hagyni, mert amellett, hogy rájuk az Egy Nagy Szervezetben szükség van, megnyílik az agyuk annak a felismerésére és meglátására ha egyletüket az urak magáncéljaikra törekszenek rajtuk keresztül kihasználni. A Bérmunkás minden irányban tanít, nevel, amire a munkásosztálynak elsősorban van szüksége. Miss Perkins mit látott Homestead, Pa.-ban? HOMESTEAD, PA. — A munkaügyi államtitkár, Miss Perkins kihallgatást tartott a városba, hogy első kézből szerezzen információt az acél telepeken uralkodó viszonyokról, valamint, hogy mi a véleményük az acéltelepek rabszolgáinak az újonnan megállapítandó munkaórák és bérekről. A kihallgatást a tűzoltó laktanya feletti teremben tartotta és hajlandó volt “bárkivel” elbeszélgetni, aki látni akarta őt. A kihallgató terem előtt őrszolgálatot egy Cavanaugh névre hallgató lakáj végzett, aki polgármesteri minőségben működik Homesteadon. Canavaugh a “bárkiket,” akik kihallgatásra jelentkeztek “radikálisoknak” minősítette és nem bo- csájtóttá őket az államtitkár elé. A kizártak közül egy George Beaumont nevű union munkás efölött annyira dühös lett, hogy táviratilag tiltakozott az államtitkárnál, igy jutott tudomására, hogy csak azokat hallgathatja ki, akiket a polgármester eléje enged. Ekkor próbálta megértetni Ca- vanaughal, hogy itt nyilvános kihallgatás van, ez azonban még továbbra is megtagadta a radikálisok bebocsájtását. Ekkor Miss Perkins a szemben levő parkba akart gyűlést tartani, azonban a burgess ezt is betiltotta. Ekkor valami privát épületet keresett, amikor a postamester felajánlotta a postaépületet, melyet elfogadott. Beaumont nem az egyedüli, akitől megtagadták a kihallgatást és ő aránylag még szerencsés volt, mert épp bőrrel menekült meg. Szemtanuk állítása szerint a rendőrség az egész városban garázdálkodott és többeket elvertek, akik az államtitkárt akarták látni. Miss Perkins azt hiszi, hogy ezért a felelőség kizárólag a hatóságokat illeti és az “ideges” burgesst és nem pedig az acél társaságot. Mi azonban másként tudjuk. Homestead, minden más érdekeltség kizárásával kizárólag az acélmágnások uralma alatt van. Ezek pedig minden hatalmukat érvényesítik, hogy az ottani munkások helyzetének ismertetését megakadályozzák. Eszerint a homesteadi burgess nem bolond, mint ahogy Miss Perkins elképzeli, hanem hü csatlós, aki urainak minden parancsát teljesiti. TÓPARTI Kirándulás lesz Chicagóban augusztus 19- én, szombaton d. u. 2-től éjfélig a Roscoe St.-nél a Kentucky Bányászok védelmi alapjára. Fürdés és különféle szórakozások. — Útirány: Vegye a Bust a Sheridan Road és Roscoe St., 3400 North, vagy a Broadway car a Roscoe St.-ig ott rövid séta Eastre a Beachig. Jöjjön és töltse a napot velünk, amivel együtt érzését is nyilvánítja az osztályharc áldozataival. GOLOS TRUZENIKA, orosz havi folyóirat. Egy évre $1; egyes szám 15 cent. Megjelenik 555 W. Lake Street, Chicago, 111. Olvasd aBérmunkást! a dolgozatban, melynek tudományos készültségénél csak gyermekes naivsága csodálatosabb. Eredménye az, hogy az éhes ember teste káros nedvekkel telik meg, melyeket a felvett táplálék közömbösít, illetve felszív és amelyek magukban súlyosabbak, mint a táplálék. Ezért nehezebb az ember ha éhes. Siegfried Kornfiel nem átal- ja ezt a kérdést felvetni: “An Deus dormire sólet?” — Alszik-e az Isten? — Idézi Aris- totelest, aki a kérdést igenli (Lib. 12. Met. c. 7.) és a zsol- tárost, aki tagadja (121. zsolt. 4.) Ö maga arra a megállapításra jut, hogy a nagy elemi csapások és történelmi katasztrófák csak úgy voltak lehetségesek, hogy akkor a jó Isten aludt és megszűnt őrködni a világ felett. E tétel alapján végigkíséri az emberiség történetét s felsorolja azokat a történelmi pillanatokat, midőn az emberek magukra maradtak s egy időre maguk irányították sorsukat, mint a vásott gyermekek, ha atyjuk alszik. Christoplhorus Saltzmannus tétele igy hangzik: “An pater causa sit filii?” — Oka-e az atya fiának? — Hogy a különös kérdést bonckés alá vehesse, az oknak kétféle faját különbözteti meg: a fizikai és az erkölcsi okot. Ki oka a testnek és ki oka a léleknek? Az atya csak testet ad-e fiának, vagy lelket is? Vájjon Isten minden újszülött lelkét külön teremti-e, mint hajdan Ádámét, vagy a test fogamzása szükségszerűen fakaszt uj lelket is? Szerzőnk szerint minden lélek Istentől van. Az apa csak any- nyira oka fiának, amennyire oka a gazdag ember kincseinek vagy az asztalos, aki ládát készített a kincsnek megőrzésére. Fabianus Bernhardi: “De metallis.” — A fémekről — címmel értekezik, de alcímei merőben másról beszélnek: Vájjon, hogy lehet az, hogy a gyémántot kalapáccsal nem lehet összetörni, de forró birkavérben felolvad? Ez azért van, — feleli — mert a gyémánt a vért felszívja és meglágyul tőle. Vájjon táplálkoznak-e a drágakövek ? Táplálkoznak, úgymond és pedig fénnyel, sugárral, de ha szerét ejthetik, vérrel is. Skóciában egy gróf kisasszony a nyakán felejtette este a gyémántokat, s reggel halva találták ágyában, teste viaszfehér volt, ellenben a gyémántok vérvörös fényben ragyogtak, mert kiszívták a boldogtalan lány vérét. Mely drágakövek viselése hosszabbítja meg az életet és tartja távol a betegségeket? Rubint, korái, topáz, türkiz jó kövek, gyémánt, zafír, ametiszt, opál károsak. Casparus Posnerus “De in- ventionibus mechanicis” — Műszaki találmányokról szóló dolgozata Noé bárkáján kezdve a görögök harci vetőgépein és kaszás szekerein át egész a könyvnyomtatásig hosszú sorát ismerteti a találmányoknak, bár inkább a kuriózumok érdeklik. Tud egy gépemberről, melyet 1100 körül Dániában készített egy tudós, s nemcsak zenélni és írni tudott, hanem öt nyelven válaszolt a feladott kérdésekre. Midőn egyszer urát egy tudományos tévedésre figyelmeztette, ez haragjában összetörte. Tud egy óráról, mely Zsigmond császár korában Bambergben állott s 300 emberi és állati alakot mozgatott olyképen, hogy a hét minden napján végigjátszotta a teremtés egy-egy napját. Tud éghetetlen papírról, törhetetlen üvegről, folyékony fáról, tízezer sas által a magasba emelt léghajóról, mozgókar u táv jelző készülékről, fasineken futó vitorlás kocsiról, a nap melegét télre elraktározó, parafával burkolt vasgömbökről és még sok furcsaságról. Petrus Doppertus ezt az érdekes kérdést feszegeti: “An diaboli se invicem ament?” — — Szeretik-e egymást az ördögök ? — A kérdés a szerző szerint igen nehéz, mert kétségtelen, hogy az ördögök a rosszban egyetértenek és segítik társaikat, viszont nem szerethetik egymást, mert a szeretet isteni tulajdonság, ami az1 ő lényükkel ellenkezik. Úgy dönt, hogy az ördögök összetartása puszta cimboraság, melyet nem a szeretet, hanem a zsarnok Lucifertől való rettegés kovácsolt össze. A fenti néhány dolgozaton kívül még egész sora van a ma már érthetetlen témáknak, melyek közül nem azért válogattunk ki egy csokorravalót, hogy fölényesen lemosolyogjuk, hanem hogy lássuk, mily állomásokon át jutott az emberi tudomány mai magaslatáig, mely azonban maga is csak egy további állomás a végnélküli fölfelé törtetésben. Hollós Ferenc.
