Bérmunkás, 1933. július-december (21. évfolyam, 746-772. szám)
1933-07-22 / 749. szám
b oldal BÉRMUNKÁS 1933 julius 22. A németjproletárság tragédiája i. A világ sajtó által hozzánk ejlutott hírek a német prole- társág kálváriájáról, a hitle- rizmus kegyetlenkedéseiről számol be. Százezrekre tehető az internáló táborokban, a börtönökben és egyébb kazamatákban sínylődő forradalmárok száma. A német munkásmozgalom hétévtizedes munkája, alkotása, intézményei, kirabolva, lerombolva, tudása tárházainak termékei máglyákon a tüzmar- talékának kiszolgáltatva, jelzi a sötét középkor visszatérését. A hitlerizmus, a porosz junker uralom és a orosz szolda- teszka széjjel zuszta a 19—20- ik század kultur intézményeit. A hitlerizmus a haldokló, az agóniában vonagló kapitalizmus utolsó rugkapálódzása, az ostobák a nácik szocializmusa. A degenerált német szadisták, a csőcselék burzsoázia és a “lumpen” proletárok egysége. A német szociáldemokrácia elárulása és a német kommunista párt demagógiája, az utóbbiak testvér harca eredménye a német hitlerizmus. A német proletariátus lecsúszott, eltért a marxi alapról. Az osztályharcot feladta, békét kötött az ős ellenséggel. Az imperializmus, a német pénztőke háborúját vívta 4 és fél éven keresztül és jutalmul kapta 19 évi gazdasági szenvedések, nélkülözések után, párt bürokratái árulásain kívül az emberi történelemben eddig nem ismert jelenséget, a német fascista uralmat. G.uzs- bakötve minden cselekvő és mozgási szabadságát leteperve, magára hagyatottan, cserbe , hagyva a 2-ik és 3-ik Interna- cionálé által, járja kálváriáját a német proletárság. Az 1918—19 forradalmi megmozdulásának fináléja 1933 március havában, a Hitler, Hindenburg és Hugenbergek uralomra jutásával- nyert befejezést. A német proletárság osztályhelyzete és ügye vezéreire bízatott és az eredmény, a mérleg, az ős ellenségei javára billent. A német roletárság rég feladta saját emancipációjáért folytató harcot, Marx sarkalatos tétele, — “a munkásosztály felszabadítása, kizárólag a munkásosztály müve” — revizó alá jutott, tizenegyféle különböző szocialista és kommunista vezérei, messiásai, mind megany- nyi recept szerint vezette a' német proletáriátust, s a végeredmény Hitler lett. Az őrült jelszavak: “Nincs idő szervezésre, nevelésre, küszöbön a forradalom.” Szocdem “Szocfascizmus” “Hulligán” és igy tovább, Hitlerék előtt való meghódolással nyert befejezést. El a kezekkel a német paraszt és munkás köztársaságtól, politikai internáló táborokat, bör- tökkel, a tortúrák jutottak a félrevezetett német munkás osztálynak. Ezek a jelszavak, a szalmalánghoz hasonló mozgalmak eredményezték a borzalmas munkás tragédiát Németországban. A német proletárság nevelése, szervezése nem haladt párhuzamban, a német ipar, a technika fejlődésével. Nem haladt együtt a német kapitalizmus által lerakott gazdasági alappal. Nem fejlődhetett ennél- fpgva olyan méretekben, mint ahogy azt el lehetett volna várnunk. Foglya volt vezérei opportunista, megalkuvó, hazafias felfogásának handabandá- zásainak, izmusainak és felszabadítása helyett, rabláncait segítette magának megkovácsolni. Az össztermelést, az ipart összefoglaló forradalmi szervezett alapját, felszabadításának nélkülözhetetlen eszközét elmulasztotta kiépíteni, helyette a békés beleélés vagy a jelszavakkal dobálódzó üres frázisok, a vezérek fetiskénti iste- nesitését honosította meg. A német proletariátus drágán fizeti vezéreiért. Ha rövid vázlatos elemzést folytatunk arra következtetésre jutunk, hogy a németországi proletármozgalom rég letért az osztályharc alapjáról, megalkuvó, reform mozgalommá fejlődött, s igy történelmi hivatásától eltért. Születése után nevelő, tanító, szervező állam ellenes, a bérrendszer megszüntetését célzó propagandát folytatott, a múlt század 1860—1880-ig. A “Deutsche Socialdemokratische Arbeiter Partei” forradalmi lobogójára irta a kapitalizmus elleni harcot. Két neves vezére Wilhelm Liebknecht és August Bebel 1870-ben a porosz-francia háború kitörése idején, szembe helyezkedett az egész német hivatalos aparátussal. Propaganda irataiban Liebknecht és Bebel a feltörekvő Lassale- nizmussal a kompromissiumok és a parlamenti kretinizmussal szállt szembe! Bebel és W. Liebknecht álláspontját több évi várfogsággal jutalmazta a porosz állam. Bismarck “a vas kancellár’ illegalitásra Ítéltette a német SDAP. Még a vörös zsebkendő viselés is tiltva volt a junkerok hazájában. (Mindezt egy őrült merénylet — mely — Vilmos császár ellen intéztetett 1880- ban idézte fel.) 1890-ben II. Vilmos hatályon kívül helyezte a szocialista ellenes törvényeket ; ekkor már a párt rég kompromissziumra lépett a volt Lassalle féle SDP-vel feladva Marxék sarkalatos megállapításait a sekélyes-sikam- lós opportunista revíziós vizeken evezett Bernstenizmust mint gyakorlatot irta lobogójára és Marxot mint elméletet átengedve a SP szobatudósainak. Marx és Engels ellenzése dacára egységre lépett a SDAP a Lassaleanusokkal. (Lásd Marx-Engelo kritikáját a gót- hai programról. A német állam a jó fiuk sorába helyezte a parlamentbe szép számmal rendelkező SP-t 1890. Erre az államnak meg volt minden oka. Az SP soraiba helyezkedett el a burzsoá intellektueleknek az a sgáma, amely feleslegessé vált a burzsoázia szolgálatában. Ezek az intellektuellek képezték nagy részben a párt vezérkarát, parlamenti frakcióját. Az osztályharcot 1914-ben teljesen megtagadó SDP kitermelte a maga proletár ellenzékét. Ez az ellenzék kilenc évig rágta a párt laza belső szerkezetét. R. Luxemburg, Franz Mehring, Klarazetkin szellemi vezérsége alatt. Végre szakadásra került a sor 1916-ban is a USDP majd a Spartakus csoportban jutt 1918- ban kifejezésre. A német burzsoá állam összeomlása 1918-ban készületlenül találta az iparilag fejlett. német állam proletáriátusát. A német proletárok nagy tömege előtt ismeretlen fogalom maradt a forradalmi alapra épített ipari szervezkedés fontos szerepe a termelő eszközök és elosztó eszközök kisajátítását illetőleg. A fő súlyt a parlamenti szószátyárkodásra fordította. Vezérei “délibáb- szerű” kiszólásai, gazdasági szervezetei alárendeltségi viszonya párt bürokráciájának szüklátó köre a német uralkodó osztály éles látásával szemben mely lehetővé tette 1914- ig a német proletár színvonalának, a gyarmati népek rovására való emelkedését. Ez a látszat jó átérleli meg a Bernstein, Tugan-Baranvosky & Co., reyizionisztikus iskolát, melynek foglyai Európa nyugati, sőt részben keleti S. Pártjai beleértve az Egy. Áll. S. Pártját, sőt a mi kedves magyar SDP-ot is, mely a megalkuvás és reformokban a vezető helyre jutott. Szóval a “Tudományos Szocializmus” a Marx-i elmélet szülőföldjén, megtagadtatott a mesterek tanítása útmutatása. A kommunisták kiáltványában lerakott elmélet “a kapitalizmus törekvése a gazdasági zűrzavarok eltávolítása, okozza a fej tel enné fejlődő gazdasági káoszt, a kapitalizmus abbeli törekvése “a háborúkat kiküszöbölni,” újabb, nagyobb háborúk alapját képezi. A német munkás- osztály nagy tömege. “Milau- fer” epigon maradt. Az epigo- nizmust azután a német kp. és a többi kp. a vezérek émelygésig való magasztalásával, gerinctelenségig űzte, megun- doritva tőle minden öntudatos proletárt. A német, magyar, bolgár, lengyel és olasz proletárság tragédája, intő példaként a világ modern proletársága előtt. Eklatánsán igazolja tanító mestereink sziklaszilárd megállapításait. “A munkás osztály felszabadítása, kizárólag a munkás osztálynak müve.” A német Szociáldemokrácia két malomkő között a hitleri nemzeti szoc. és a kommunista között őrlődött. A kp. front harcosai nem annyira az ős ellenséget, mint az SP támadták az eredmény Hitler és az SP megsemmisülése. Jutalmul a Kp Hitleréktől azt kapta, amit az SP a polgárközi békéből a jól megérdemelt “regbe súgást!” És most Maxim Litvinoff Genfiben és Londonban parolá- zik a proletár, zsidóvértől gőzölgő Hitler kreatúrákkal. Ez a tizenhét éves mérlege az uj, de azelőtt soha nem ismert forradalmi szószátyárkoH íí ®n 54 k Chicago, 111. 1933 jul. 14. Löwy Ármin. BEÉRKEZETT ELŐFIZETÉSEK. Julius 15-ig: Cleveland Krületből: A. Péntek, Cleveland........... 3 S. Varga, Buffalo............... 17 M. Pilcsuk, Cleveland........... 2 J. Nyirán, Cleveland.......... 7 J. Herczeg, Cleveland.......17V^ J. Vizi, Akron.................,.... 9 L. Gáncs, Cleveland............. 4 L. Lefkovits, Cleveland....... 6 J. Németh, Cleveland....... 6V2 St. Novák, Cleveland...........li/2 J. Lockner, Cleveland........... 3 A. Székely, Cleveland....... 9V2 A. Buda, Cleveland............... 6 Mrs. A. Saytos, Detroit..... 4 J. Fodor, Cuyahoga Falls.... 1 Joe Leisz, Cleveland.......... 1 St. Visi, Detroit................... 7 J. Bercsa, Cleveland.......... 4 J. Gyuycsek, Glenford............. 1 A. Szabad, Elkton............... 3 M. Danka, Cleveland.......... 3 P. Bujáky, Cleveland.......... 1 A. Gergely, Toledo............... 5 New York Kerületből: Ch. Ruttkay, Phila............... L. Rost, Phila..................... F. Tóth, New York............... J. Lengyel, New York......... M. Stefankó, New York..... J. Havel, Garfield............... Ch. Hadik, Phila.................. St. Ehász, N. Brunswick.... B. Gellén, N. Brunswick ....... B. Spall, Newark................. A. Ács, New York............... J. Nagy, New York.............. D. Rosenthal, Trenton....... Mrs. M. Rosenbaum, N. Y... J. Antal.'............................... A. Orbán, Phila________ P. Bécsi Phila....................... Mrs. Bécsi, Phila................... J. Weidinger, Manayunk.... A. Schöpf, Camden.—....... G. Nagy, N. Y.................. A. Solath, N. Y.„................. Mrs. J. Nagy, N. Y—.......... G. Kozsán, Saratoga Sp.... A. Gonda, N. Y.................... J. Asztalos, Phila................. J. Hornyák, Phila............... J. Váraljai, Bridgerport..... L. Fischbein N. Y................ J. Feczkó, N. Y.................... M. Vlasies, N. Y—................. Wm. Munkácsy, Bethlehem Pittsburghi Kerületből: A. Kucher, Pittsburgh....... A. Keresztesy, Pittsburgh.. St. Kóta, Triadelphia ........... C. K. Dutzman, Windber.... S. Szatmáry, Jerome........... F. Takács, Pittsburgh........... A. Lelkó, Pittsburgh......... J. Nagy, Triadelphia_____ Chicagói Kerületből: F. Szüch, So. Bend.............. St. Szabady, Chicago......... J. Lengyel, St. Louis........... H. Varjú, Chicago............... G. Scherhofer, Chicago....... J. Zára, Chicago.................. A. Wiener, Chicago............. A. Köhler, Chicago............. Alex Bukovszky, Berwind.. 9 31/7 5 2 5 2 5 3 1 5 8 .. 2 3 2 .. 2 6 2 4 2 5 12 1 6 2 2 1 9 7 2 2 2 2 19 8 1 4 1 1 2 2 4 24 2 4 3 8 1 2 1 G. Stana, uton................... 14 J. Korén, Los Angeles....... 1 G. Bakos, Los Angeles...... 1 Mrs. Molnár, Los Angeles.. 4 P. Varga, Sarasota .............. 2.
