Bérmunkás, 1933. július-december (21. évfolyam, 746-772. szám)
1933-12-09 / 769. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1933 december 9. BÉRMUNKA S (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Egy évre .................. $2 00 Félévre ...................... l.v. 0 Egyes szám ára .......... 5e Csomagos rendelésnél 3c Subscription Rates: One Year ................... $2.00 Six Months 1.00 Single Copy .............. 5c Bundle Orders 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S.S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd„ Cleveland, O. Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to Cleveland. Ohio pending Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Halál ellen nincs orvosság (P) A mai vajúdó rendszer, amelynek megmentésére olyan sokan vállalkoztak még mindig a krízis állapotába szenved. A társadalom igazságtalanságát elérte végzete. A vagyon gyors felhalmozódása, amelynek következménye a pénzkirályok telvhatalmu trónrajutását idézte elő, akik a csengő aranyaktól elbűvölve nem látják a fejük felé tornyosuló felhőket, amik elsöprői lesznek a dédelgetett rendszerüknek. Az NRA, amely Roosevelt elnök szerint egy injekció lett volna az üzleti élet fellendülésére, nem talált a legjobb követőkre azokban, akik a társadalmat ma uralják, akiknek hatalmába vannak az élet összes javai, ők görcsösen ragaszkodnak a mai rendszer további fentartásához, még pedig úgy, hogy abba senki emberfiának beleszólása ne is legyen, mert — úgy mondják — az Egyesült Államok alkotmánya biztosítja nekik azt a jogot, hogy összeharácsolt magántulajdonuk felett tely- hatalmulag rendelkezzenek. Nem is lehet a társadalmi problémákat szép szóval elintézni mind addig, amig a társadalomba különböző néposztályok vannak, akiknek gazdasági érdekeik teljesen különböznek egymástól. Mert a társadalmi problémák gazdaságiak és még arra sincsen remény, — hogy megválasztott állami közvetítők, akiknek hivatása volna az ország népének jólétéről gondoskodni — bár mit is tudnának tenni. Mert az egyik csoport felkarolása a másik csoport rovására kell, hogy történjen Ennek a rendszernek, amelyben ma élünk nem az a baja, hogy hibákkal van telítve, mert ha csak az vola, hát lehetne orvoslást is találni a számára. A mai társadalomnak alapjában van a legnagyobb hibája, amelyet csak úgy lehetne orvosolni, ha uj alapokra építenénk az egész rendszert, ahol a magántulajdon ismeretlen fogalom volna és igy azután megszűnnének a különböző néposztályok, akiket csak az választ el egymástól, hogy az egyik sok magánvagyonnal rendelkezik, a másik pedig semmivel. A kapitalista társadalmi rendszer születésétől fogva magába hordozza a társadalmi egyenlőtlenséget amely a haszonra és magán vágyó1» felhalmozására lett alapozva. Alapjában hibás ez a rendszer és mint ilyen, nincs mód rá a foltozgatással olyanná tenni, amelyben a gazdasági egyenlőség létre hozható lenne. A mai társadalom éppen olyan, mint aki születésétől fogva magába hordozza a betegség csiráit, amelyre azután nincsen orvosság csak a halál. A kapitalista rendszernek is el kell pusztulnia minden intézményével egyetembe. Uj társadalomról csak úgy beszélhetünk, ha a mostaninak a helyébe egy másikat építünk. Az emberiség nagy része tétlenül várakozik, a másik része pedig görcsösen ragaszkodik a mai rendszer fentartásához. Az elnyomottak azon csoportja, ákik felösmerték a társadalom hibáit, harcot üzentek és harcolnak — de nem csak harcolnak hanem építik az Uj Társadalmat. Az emberiség ezen gigászi harcát meg kell, hogy vívja, mert g mai rendszertől csak a mainál rosszabbat várhatunk. A harcnak egy célért kell, hogy folyon ez pedig nem lehet semmi más mint a magántulajdon eltörlése és a bérrendszer megszüntetése, hogy sem az állam, sem pedig magánosok ne kovácsolhassanak tőkét a termelő bérmunkások munka erejéből. Ez a harc lesz a végső leszámolás, amelybe minden munkásnak részt kell vennie. Ez az IWW harca egy Uj Társadalom felépítéséért. A bányabárók szervezete az UMW A coloradói bányabárók a UMW szervezetébe kéhyszeritik a bányászokat. A munkásmozgalom történetébe először fordult elő, hogy a munkáltatók szervezkedésre kényszerítik a munkásokat. “Ezek a tények teljesen megmagyarázzák az AFofL szerepét. Ez elég bizonyitékul szolgál arra, hogy megállapítsuk azt, hogy mennyire képviseli az a szervezet a munkások érdekeit, amelybe a munkáltatók kényszerítik munkásaikat. Ez annak tudható be, hogy az AFofL tisztviselői mindig jó szolgálatot tettek az amerikai kapitalizmus részére a múltban, amikor eladták a munkások harcait. Úgy a bányamunkások mint mások jegyezzék meg maguknak a fentieket — és utálattal forduljanak el a UMW szervezetétől amely a közel jövőben nagy árulásra készül a munkások ellen és azért szövetkeznek már jóslőre a bányabárók a Union tisztviselőivel. Minden bányász meg kell, hogy tanulja, hogy olyan szervezetbe kell tömörülniők, amely kizárólag a munkásosztály érdekeit szolgálja és ilyen szervezet csak egy van ez az IWW. Mi az általános sztrájk? Sok félreértés volt már a körül, hogy tulajdonképpen mit is értünk Általános Sztrájk alatt. A múltban, minden nagyobb szabású sztrájk, “Általános Sztrájkéként nyert megemlítést. Noha sok esetben, ezen elnevezés igazán nem illett rája. E félreértés nagy- részbtin az Általános Sztrájk és céljáról alkotott téves, vagy korlátolt nézetek eredménye. Az Általános Sztrájk, amint neve is jellemzi, határozottan forradalmi, vagy osztály sztrájk kell legyen és nem a viszonyok javításáért folytatott küzdelem. Már tervezetében olyan kell legyen, hogy az élethez szükséges eszközöket a magán kézből kicsavarja és köztulajdonba helyezze át. Nem néhány csoport, ipar vagy Nemzeti csoportok harca, hanem a világ ipari munkásainak szó szerint vett értelmében való sztrájkja. Próbáljuk emlékezetben tartani, hogy az Általános Sztrájknak négy különböző formája van s akkor könnyebben megértjük, tulajdonképpen .miről van szó. 1. Helyi Sztrájk. 2. Általános Sztrájk, egy iparban. 3. Országos Általános Sztrájk. 4. Forradalmi, vagy osztály sztrájk — az Általános Sztrájk. A fentiekből láthatjuk tehát, hogy: amig az első három a szónak korlátolt értelmében Általános Sztrájk, addig az utolsó, vagy a forradalmi osztály sztrájk a szó szoros értelmében Általános Sztrájk. Az első három mindegyikére tettek már kísérletet váltakozó sikerrel, de az' utolsót még ezután kell megszerveznünk és érvényesítenünk. Láttuk például a Finn és az Orosz munkásság ipari erejének megnyilvánulását 1905-ben, vagy a moszkvai lázadást, mely megdöntötte Kerensky kormányát 1917-ben, a Francia vasúti munkások harcát és a svédországi nagy sztrájkot 1909-ben, az Angol Triple Allience sztrájkját 1924-ben, vagy a németországit mely mint a szégyenteljes Von Kapp puccs bukásának előidézője ismeretes. Voltak még fontosabb Általános Sztrájkok: Belgiumban 1913-ban, Buenos Aires (Argentina) 1920- ban, Angliában újból 1925-ban. Ezek mind úgy nyernek megemlítést, mint “Általános Sztrájkok” és azok is, de csak az imént említett elemzés szerinti korlátolt értelemben. FIGYELEM DETROITIAK! A sok ígérettel próbálkozók, a politikai kormányok nem hoznak enyhülést, gazdasági javulást bár a munkások milliói bízva várták. így felmerül a kérdés, hogy: Segithct-e rajtunk egy politikai kormány? Ezt a tárgyat fogja ismertetni Fishbein László mtárs december 6-án, 914 West End Ave. alatti helyiségben tartandó Népgyülésen Belépti dij nincs. Hozza el ismerőseit is. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között, s az élet összes javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató oszály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, míg a világ munkásai, mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszi arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, mely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó, másik csoport ellen uszítsák s ezáltal elősegítik, hogy bérharcok esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorou állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olyképp felépitet szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát, bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az eggyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért.” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “Le bérrendszerrel I” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét épitjük a régi társadalom keretein belül.
