Bérmunkás, 1933. július-december (21. évfolyam, 746-772. szám)
1933-12-09 / 769. szám
1933 december 9. BÉRMUNKÁS 3 oldal AZ AMERIKAI BANKÁROK OROSZORSZÁG FELÉ KACSINGATNAK Az osztályharc rabjaihoz! Kik börtönben vagytok ártatlan árván, — Ti szenvedő hős osztálytársaim, — Nem süt rátok a nap, nincs ott szivárvány, Csak fájdalom van túl vas-rácsain. Testvéreim!-------Veletek szenvedek, A szivem sir, ha rátok gondolok, A lelkem mindig ott van veletek, De nem lesz soká mostoha sorsotok. i Fcslő bimbók — nyíló virágok, Bár távol vannak most még tőletek, Ha börtön-penész virít is reátok, örök tavasz ad annak majd helyet. I Ha dereng majd a hajnal arany pírja, A napsugár ha megcsillan a légen, A rab szabad lesz — könnyeit nem sirja. Lesz a földön számotokra éden. Reméljetek! Jön még egy szebb világ! — Mert romba dől ez az átkos rendszer, — Részetekre is nyílik majd virág, S visszafizettek mindent százezerszer! GLÜCK JENŐ. Miután Oroszország elismerése Amerika által csaknem befejezett tény, az amerikai pénzemberek nagy érdeklődést tanúsítanak Oroszország iránt. A minap Chicago pénzemberei bankettot tartottak, melyen azon eshetőségekről tanácskoztak, amelyek megnyílnak Oroszország elismerésével. Az eset egyik fő szónoka Dr. T. M. Switz volt, aki csak pár hete tért vissza Oroszországból, ahol a viszonyokat vizsgálta, hogy alkalmasak-e a befektetésre. Dr. Switz véleménye szerint éppen ideje, hogy az amerikai pénz emberek felhagyjanak a “strucc politikával,” melyet ez- ideig Oroszországgal szemben tanúsítottak. “Oroszország a leghatalmasabb fejeletlen piac Amerika részére” mondja Dr. Switz. “Oroszország elláthat bennünket rendelésekkel, mely sok ezer munkást fog foglalkoztatni. Oroszországnak szüksége van sok millió dollár értékű amerikai gépezetre.” Ezen piac. megszerzésére össze kell fogjni az amerikai gyárosoknak és pénzembereknek, hogy kihasználhassák a kínálkozó alkalmat, mondja Switz. A németek már megtették ezt és eredményesen, mert ma már nagymennyiségű gépezetet szállítanak Oroszországba. Az orosz viszonyokat illetőleg kijelentette Switz, hogy “az öt éves terv teljes sikerrel járt, mely aránylag rövid idő alatt az elmaradt földmivelp országot iparivá változtatta.” A bankárok kétségének eloszlatására a következőket mondotta az orosz viszonyokról. 1. ) A tizenhat évi működése alatt a szoviet rezsim minden számlát kifizetett és időben. 2. ) A világ legnagyobb válsága idején Oroszországnak sikerült az élet standard emelése. 3.) A jelenlegi rezsim oly szilárdan áll, hogy minden körülmények között képes sikerrel megoldani a felmerülendő nehézségeket. Oroszország nagyon vigyáz, hogy a számláit időben fizesse, mert ezáltal biztosíthatja a hitelét, melyre nagy szüksége van, mondja Switz. Kérdést intéztek hozzá a munkások béreit illetőleg, melyre a következő választ adta: “az arány a béreket illetőleg, tiz egyhez, vagyis, a legmagasabb bér tízszerese a legalacsonyabbnak. Ezt azonban az oroszok nem tartják kapitaliszti- kuslnak.” Az IWW minden időben kalapot emelt az orosz munkásság harca előtt, de egyet nem ismertünk el, azt hogy Oroszországban a kommunizmus megvalósult. Ezen tagadásért éles ellentét fejlődött ki az amerikai kommunisták és az IWW között, de a végeredményben az események az IWW-t igazolják. A politikai kormány a kommunisták kezébeRi még nem jelent kommunizmust, sőt még az ipartelepeknek a kormány által való irányítása sem. A bérrendszer fennáll és amig ez áll, addig a termelők csak annyit vásárolhatnak meg az általuk termelt javakból, ame- nyit a bért tartalmazó boríték megenged. Tehát nincs egyenlőség. Ezt természetesen nem rójuk fel bünül Oroszországnak, mert az is meg van állapítva, hogy egyetlen ország sem rendezkedhet be a kommunizmusra, amig a világ többi országai a bérrendszer alapján állanak, csak a tényeket kívánjuk regisztrálni és felhívni figyelmét azon jóhiszemű, de férevezetett munkásoknak, akik azzal érvelnek, hogy itt is azt kell tenni amit Oroszországban tesznek, hogy téves utón járnak. A helyes ut, szervezkedni az ipari telepeken, ahol a kizsákmányolás folyik, nem a politikai kormányok, hanem az ipartelepek átvételére: a bérrendszer eltörlésére. Ez az IWW tanítása és amikor ily alapon szervezkedünk, csak akkor lehet reményünk a kizsákmányolás megszüntetésére és az ipari demokrácia eljövetelére. FISHBEIN LÁSZLÓ szervezői útja DECEMBER 5—6, kedd és szerda Detroit, Mich. North Sideon 5-én, 1924 Grand Ave. közel a Dequndre. 6-án, 914 West End Ave. alatti helyiségben. DECEMBER 8—9—10, péntek, szombat, vasárnap Chicago. DECEMBER 12-én, kedd Martins Ferry, O. DECEMBER 13-án, szerda Coraopolis, Pa. A Magyar Házban. DECEMBER 14—15 csütörtök, péntek Pittsburgh, Pa. 14- én, csütörtökön este 8 órakor az Odd Fellow Hallban, 2-ik utca és Flower Ave. sarkán. 15- én, pénteken este 8 órakor az International Socialist Lyceumban 805 James St. DECEMBER 16-án, szombat Trenton, N. J. 16- án, szombaton este 8 órakor a Magyar Házban. DECEMBER 17-én, vasárnap Philadelphia, Pa. Ezeken a városokban a helybeli mtársak külön röplapokon hirdetik meg a gyűlések helyét és lapunk olvasóit ezúton is kérjük, hogy úgy ők, mint ismerőseik és barátaikat is vigyék el Fishbein munkástárs gyűléseire. te az egyenruháját és elköltötte a reggelijét, a pálinkát és kenyeret. A karcos törköly ereje befutotta a testét és Kapus Balázst megrázta a melegség. Odakünn már foszladozott cselédje, meg a felesége? Engem akarsz most betenni a fekete kosárba, a gyermekemmel, az asszonnyal együtt?. . . Kezemben vagy, de ki nem eresztelek. . . hogy rámszabaduljál. . . ki az erősebb? . . mindig te győzöl?. . . Muszáj hát nekem is?. . . A 365-ös üvöltött, sikitva nyögdécselt, olyan haragosan vezette Kapus Balázs. Künn voltak már a népes utón, ahol az emberek nyüzsögtek, a szekerek, a könnyű kocsik egymást keresztezték és közöttük a fürge halandók táncléptekkel szökdöstek a biztos úttest felé. Kapus Balázs az egyik kezével megdörzsölte a homlokát és nagyot nyelt, hogy kiszáradt torkát megnedvesitse. Alatta a 365-ös már szólitgatta őt... és Kapus Balázs értette a rekedt, megszakadó hangját: — Hiába. . . hiába, Kapus Balázs. . . Miért kívánkoztál a hátamra. . . Nem jobb volt odahaza, szántani a földet, fuvarozni az uraságnak. . . Levetetted a parasztgunyát, jobb most igy pucérosan. . . Enyém vagy. . . úgy, mint a Kiss Jancsi. . . az is eljött a falujából. . . Kapus Balázs úgy érezte, hogy alig birja fölemelni a fejét és ahogy belenézett az útvonalba, úgy látta, hogy az emberek mind dülöngélnek, mindenki közel van egymáshoz és aki a lábát mozgatja, az mind a sínek felé veszi az útját. . . A megkábult kocsivezető széles tenyere meglapult a fékezővason, már nem fogta keményen, csak a szemét meresztette és egy-egy pillantásával fölmérte az előtte lévő hosszú pályautat. Nagyot dobbant a szive, amikor hirtelen, világosan az eszébe ötlött 3 — Ma elgázolok valakit. . . Félbenmaradt gondolatai mind segítségére siettek Kapus Balázsnak és a kocsivezetö elkeseredve, kétségbeesetten tiltakozott velük: — Nem. . . nem. , . vigyázni fogok. . . nem büntet az isten. . . mi lesz a gyerekkel. .. nem büntet az isten. . . Kapus Balázs szivéből fölszállott a jámbor sóhaj: — Mária segíts. . . ne hagyj el. . . A 365-ös kanyarodéhoz ért és a kocsivezető újra erősen fogta a fékezőt. Röpke villamosáram szállót ki a vaskarból és belefutott Kapus Balázs tenyerébe. A sanyargatott ember megrázkódott és megrémült képzelete ijesztő gondolatot hagyitott eléje: — Már gyün, gyün a sátán . . . Megfogott el nem ereszt... Sötét felleg szállt le Kapus Balázs szemeire és mintha igézet verte volna meg a tekintetét nem látott semmit. . . Lecsukta a szemhéjait, aztán erőlködve kimeresztette szemgolyóit és ekkor két nagy barna szem tekintgetett feléje. . . mint tegnap éjszaka. . . Szomorúság, bánatos fájdalom integetett ki a szemekből és Kapus Balázs szive elfacsarodott. Megismerte a tehenét. . . az ő tehenét, amelyet falustól, mindenestől elhagyott. . . Kapus Balázs fölébredt dermedtségéből és hevesen odavágódott a perronfalhoz. A 365-ös előtt lovak ágaskodtak és velük együtt fölborult a hintó, melyben emberek voltak. Kapus Balázs bambán bámult a tornyos kavargásra, mely hirtelen eléje pottyant és a sikoltásra, hörgő jajkiáltásra odakapott a fé- kezőhöz. A 365-ös az embereket maga alá gyűrte és engedelmesen megállt, de Kapus Balázs úgy érezte, hogy az ördög motollája még dühösebben megy előre. . . megy. . . megy. . . visz messzire a falujától, családjától.
