Bérmunkás, 1933. január-június (21. évfolyam, 721-745. szám)
1933-03-25 / 732. szám
1933 március 25. BÉRMUNKÁS 3 oldal Kerületi értekezletet tartanak az IWW chicagói magyar tagjai 1933 április 2-án, vasárnap délelőtt 9 órai kezdettel a BÉRMUNKÁS OTTHONBAN, 2419 Lincoln Ave alatt. A következő városokban tartózkodó Bérmunkás lapkezelők és előfizetőket ezúton is felkérjük, hogy az értekezleten képviseltessék magukat, illetve jelenjenek meg’: Burnside, Cicero, Berwyn, West Pullman, Harvey, Elgin. Továbbá: East Chicago, Indiana Harbor, Hammond, South Bend és Milwaukee stb. Az értekezlet hivatása: lefektetni azokat a módozatokat, amellyel a nincsteleneket, a reményvesztetteket az iparszervez- kedés hatalmas erejével az osztályharc szolgálatába állíthatjuk. A kerületi értekezlet napirendje: Az értekezlet megalakulása. A Bérmunkás lapbizottságának jelentése. Küldöttek jelentése. A New York és Pittsburgh kerületi értekezletek jegyzőkönyvének felolvasása. Jelentések tárgyalása. A helyi és kerületi mozgalom szélesebb körű kiépítése. Az IWW chicagói magyar csoportja. [hétrűl-hétbe ÍRJA: YIZI JÓZSEF. mig a barmot ágyon lehet verni ha már terhére van a tulajdonosának. Egyébb következménye ennek nem lehet, mint, hogy azok, akik, bekapcsolódnak a termelésbe legyen a bekapcsolás a magántulajdon jog- védte tőkén avagy a technológián keresztül, azt amit termelnek kényszerülve lesznek valamilyen utón megosztani. A megosztás módját a munkások felkészültségének mértéke határozza meg. Ha a munkás nem igényel mást mint chary- tit, határozottan nem kap mást, azt is kutya módjára való meghunyászkodásra. De ha szervezkedik, a szolidaritás fentartásával lép fel ott, ahol ereje van, megkaphatja mindazt amit a technológia módjával termelni lehet. A technológia a termelőerők összpontosításával az iparihelyzetnek egy újabb kialakulását tolja elő. A technocraták statisztikája, egyedül és kizárólag a technológia teremtette problémát állítja elő. A dolgok nagyon zavaros értelmét árulja el az alábbi idézet is. “Az IWW sem nem pénzzel, sem nem energiával szabná meg a dolgozóknak a munkateljesítményét, hanem, hogy minden ember megkapná az életszükséglet minden kellékét, hogy teljesen gond- nélkül élhessen és az emberiség csak annyit termelne, amennyit el tud fogyasztani.” Szerencse, hogy az IWW irodalma sehol sem tüntett fel hasonló kijelentést igy kivédeni nem szükséges. De elég sajnálatos, hogy hasonló kijelentés az IWW-nak tulajdonítva a Bérmunkásba megjelenhet. Mert egy oly társadalmat elképzelni nem lehet, melyben nincs mérték a társadalom vagyonára vagy az egyén jövedelmére. Én nagyon ajánlom, hogy az akinek van ilyen elképzelése Írja le a saját felelőségére hisz valamennyien szeretnénk azt megismerni. Még Marx sem tudott elképzelni hasonló társadalmat. Megállapított egy értékelméleteit, mely szerinte pénznélkül is mérhetné az egyén jövedelmét. A technocraták pedig még Marxnál is messzebb mennek, bebizonyítják, hogy a társadalmilag szükséges emberi munkaidő nem használható mértékül mert az emberi munkaidő a termelésben odajut ahova az árurendszer csere eszköze a pénz, aminek létezését már csak az iránta tanúsított hitt biztosítja. Azt mondják, “ha valamely tárgyba nem hasz nálható erő van felhalmozva, nem képvisel értéket, (ide tartozik a pénz is) és valamely tárgy értéke nem több és kevesebb mint amennyi használható erőt tartalmaz.” Ahoz, hogy a munkásokkal megismertessük a szervezkedés szükségességét és hatásosságát, nem igényel mély társadalmi tudást. De elvitathatat- lanul szükséges a társadalom és annak intézményeinek bonyolultságában némi jártasság, ha a társadalmi elméletről akarunk magyarázni. Oroszországban 40 embert halálra, 22 embert 10 évi börtönre és 18 másikat 8 évi börtönre ítéltek el. Az elitéltek a földmives iparban dolgoztak és ott romboló munkát végeztek, hogy ezáltal éhínséget idézzenek elő. Ha itt is követnék az orosz példát,- és börtönbe vagy a villamos székbe küldenék azokat az árdrágító spekulánsokat, akik elégetik a kenyérnek való búzát, vagy raktárakban hagyják megrohadni a sok élelmiszert csak azért, hogy fentudják tartani a magas árakat, — úgy nagyszerű jeleneteknek volnánk szemtanúi. De a mi késik, nem múlik. Németországban félre dobták a köztársasági zászlót és helyébe kitűzték — nem a vörös zászlót, de a régi császári színeket. És ezt megtették abban az országban, ahol Oroszországot kivéve, a világ legerősebb kommunista pártja van. Hitler diktátor lett és már csak egy lépés innen a császárság visz- szaállitásához. Kenyere nincs a német munkásoknak, de fognak kapni császárt és cirkuszt. A cirkuszi mutatványokat meg elvégzik majd a politikusok, akiknek ebben már nagy gyakorlatuk van. A hatalmas német gazdasági szervezeteket szétszaggatták, cselekvésre képetelenné tették a különböző pártok, úgy, hogy Hitlernek könnyű győzelme volt. A német munkásság az ő szervezett erejével könnyen megakadályozta a Kapp-féle puccs sikerét, mert akkor még volt egységes gazdasági szervezete, ami ma hiányzik náluk. Csak a kommunista jelöltekre öt millió szavazat esett. Ha ez az öt millió munkás iparilag szervezkedve próbálta volna erejét érvényesíteni, akkor Hitlert, Hindenburgot és az egész német burzsoa osztályt a pokolba kergethette volna. A német munkásság most talán befogja látni, hogy a pártpolitikusok csak lépcsőnek használják őket, zsíros állások elnyerésére. És a sok csalódás után rájönnek arra, hogy a munkás osztályt nem a parlamentbe küldött vezérek, hanem csak maga a munkásosztály szabadíthatja föl. Chicagóban egy Martin Miiles nevű munkanélküli éhesen és a hidegtől félig megfagyva bolyongott az utcán. Egyszerre csak egy mentő gondolata támadt. Bement a legközelebbi rendőrállomásra és igy szólt az ott levő rendőrtiszthez. “Ha rögtön le nem zársz, beverem az összes ablakokat és összetörök mindent.” A biró aztán adott neki 35 napot a börtönben. Vájjon mi történe, ha az a 13 millió munkanélküli követné Miller példáját? Fellendülne az építkezési ipar. Egy magasrangu washingtoni politikusnak, meghalt egy vidéki barátja és jó kortesse, aki egész életét azzal töltötte el, hogy barátja politikai sikereket érjen el. Nemrég kiakarták rúgni a pártból, és a jóbarát minden követ megmozgatod hogy ne sikerüljön. Halála alkalmával három táviratot küldtek egymásután Washingtonba, kérve őt ‘a temetésen való megjelenésre. Habár személyesen vette át a táviratokat, még csak válaszra sem méltatta azokat. Hja, a holtak nem szavaznak. Több mint két hónapja annak, hogy Perei István az ILD akroni szervezője elkezelte a Szilágyi Sándor részére gyűjtött pénzt, akit mint tudjuk a bevándorlási hatóság deportálni akart. Az összeg több mint száz dollárt tesz ki. Az Akron és Cleveland közti nagy távolság miatt, (30 mile) ez a hir még csak most jutott el a pártvezérek füleihez. És milyen lármát csapnak miatta. Amikor a nagy vezérek ezreket kezelnek el, akkor hallgatnak, de a száz dollárt elkezdőt pellengére állítják. Éppen úgy tesznek mint a tőkésosztály bírósága, a kis bűnöst szigorúan büntetik, mig a nagy tolvajokat futni hagyják, vagy — kitüntetik. Ha sikerülne az éhező gyomrokat is olyan könnyen és gyorsan megnyugtatni, mint a lelkiismeretet, akkor nem volna sem éhséglázadás, sem szociális kérdés. Azok a munkások, akik még mindig hisznek a pártpolitikában a sok kudarc után is, éppen olyanok mint a rabkórház orvosa. Ezeknek az a hivatásuk, hogy a beteg akasztófaj elölte t szerető gonddal talpra állítsák csak azért, hogy mentői előbb felköthessék őket. Rövidesen lesz sör, mert a kongresszus megszavazta. Kapunk jó sört és megindul a munka is, mondja sok könnyen hivő proli. De arra nem gondolnak, hogy ki fogja ezt a jó sört megvásárolni, talán a munkanélküliek, akiknek kenyérre sem telik? Vagy az egykét napot dolgozó munkások,, akik még házbérüket sem képesek fizetni silány keresetükből? És arról is megfeledkeznek, hogy a sörgyárak is felvannak szerelve a legmodernebb gépekkel és ott is 3—4 ember munkáját kell egynek elvégezni. Csak hadd jöjjön a jó sör, és egy csalódással több lesz a sörre váróknak. SO. BEND, IND. Mig a közfigyelmet a sör és a bor kérdésére tereli a polgári sajtó, szép csendben becsukja a kapuját az a néhány gyár is, amelyben ha órákat is, de volt még alkalma a néhány cent megkeresésére a munkások kis részének. Az uj politikai éra első hajtásaként történt az Oliver eke gyárnak az elmúlt hétfőn való teljes lezárása. És úgy hallatszik, hogy ezt követni fogja a Bendix Brake Co. is. Ezek után nagyon fontos, hogy mielőbb folyjék a habzó sör, mert bizonyos, hogy a munkások abban fürdeni fognak a mostani kereseti lehetőségek mellett. F. Szüch. Tudományos Előadás New Yorkban Március 26-án, vasárnap délután 3-kor a Bérmunkás Otthonban 200. E. 85 St. Előadó: Binet Károly, volt budapesti egyetemi tanár. TÁRGY: A VALLÁS EREDETE. Ezen tárgy a legutolsó előadáson, amelyet Binet munkástárs tartott a hallgatóság óhajára lett választva, mint a következő előadási anyag. Tömeges megjelenést