Bérmunkás, 1933. január-június (21. évfolyam, 721-745. szám)

1933-01-14 / 722. szám

2 oldal BÉRMUNKÁS 1933 január 14. I " z~ s Mit mondanak a “Technokraták'? J. HORVÁTH — Magyar IWW-isták (Cleveland, 0.) iskolájá­nak fordításából. Amióta a technikus mérnökök a technika fejlődésé­nek a társadalomra fontos adatok felkutatására alakult szervezete, a nyilvánosságot kikényszerítő érdekes sta­tisztikával lepte meg a haSímló dolgok iránt érdeklődő embereket, gyakoriak az oly értelmű kérdések, melyek azt kívánják tudni, hogy mi a külömbség a “Technokra­ták” álláspontja és az IWW társadalmi filozófiája között. Statisztikai adataik érdekesek, de csak számaikban frissek. A gépre alkalmazott fejlődés elméletük nem uj keletű. Marx dialektikájára és a társadalom gazdaságtan elméletére tett kijelentésükben, ellent mondanak követ­keztetéseikkel. Meg lehet, hogy csak ezen ellentmondás utján nyerhették meg a nyilvánosságot, tekintettel a pol­gári gondolkodásnak, marxi gondolat fejlődés és társada­lom gazdaságtan elméletével szemben tanúsított ellenszen­ves álláspontjára. Mi a “Technokraták” által feltárt ismereteket, mint érdekes statisztikát közölni fogjuk, úgyszintén a társada­lomra tett megállapításaikat, melyekben csak az elneve­zéseket találjuk újaknak, amik alapjában a dolgoknak ré­gebbi meghatározásait érintetlenül hagyják. Elismerjük, hogy messze menő státisztikai megállapí­tásaik segítenek megdönteni minden alapnélkül való tudo­mánytalan társadalmi elméletet, de a történelmi materia­lizmus, Marx dialektikai módszerének eszköze, amit alkal­mazott társadalmi elméletének kiépítésére, még mindig szikla szilárdan áll, és ha következtetései részleteiben nem szószerint valósulnak meg, nem von le semmit az alapgon­dolatok értékéből. Az IWW-nak, az ipari közigazgatásra épített társa­dalmi elméletét pedig, minden elhangzott mondásukkal csak erősítették. Az utolsó három év esemé-^ nyeinek eredményeként, az Egyesült Államok, sokkal kö­zelebb jutott a teljes ipari ösz- szeroppanáshoz, mint azt né­pünk nagy többsége felismer­ni tudná. Politikai vezéreink állandóan hitték, hogy Ame­rika, egyebet sem fog tenni majd, mint rohan a jólét ut­ján az örökké terjeszkedő tech­nika fejlődésének a lehetőségei felé. Elvakitva az óriási fejlődés­nek indult technikai teljesít­ményektől, nem látva meg, hogy ezen teljesítmények sza­kadatlanul ásták alá, — külö­nösen az utolsó két évtized­ben — a korlátlan termelés­nek, verseny és szétosztásnak rákon merész ipari rendsze­rét. Hogy a “Technokráciának” megértsük álláspontját és hogy közelebbről ismerhessük meg tagjainak okoskodását, akik meglátták, hogy modem gé­pezetünk mint ragadja társa­dalmunk mechanizmusát, soha szűnni nem akaró, rohanó lé­pésekkel, szükséges, hogy be­pillantást nyerjünk ezen ször­nyen növekvő gyorsaságba, mely jellemzője modern terme­lésünknek. A tényeket vizs­gálva, csalhatatlanul észlelhet­jük, hogy amint a gépek ja­vulnak, úgy közeledünk ama korhoz, amikor már nem lesz szükség emberre a termelés­nél. Athénnek vagy Rómának Őskori molnárja, két malomkő között egy és egy fél hordó jelentéktelen lisztet volt képes egy nap alatt előállítani. Egy mineapolisi modern malomban jelenleg sokkal rövidebb idő alatt egy ember, 30,000 hordó, | sokkal jobb minőségű lisztet tud kitermelni. Egy római cipésznek öt és fél napot vett igénybe egy pár cipőnek az előállítása. 7.200 cipőnek öt és fél nap alatt va­ló előállításához 7.200 cipész­re volt szükség. Ma ugyanany- nyi cipőgyári munkás öt és fél nap alatt 590.000 cipőt ter­mel. Az elmúlt 5.000 évben egy téglavető munkásra az átlag tégla termelésből tiz óra napi munka mellett sohasem esett több 450 téglánál. A tégla gyártás mai modem szallag rendszere mellett egy munkás 400.000 téglát állít elő napon­ta. Az Egyesült Államokban alig száz évvel azelőtt a vas termelésben egy év alatt egy ember 15 tonna termelésmeny- nyiség képességgel birt; és 800 tonna vas ércet tudott egy év alatt kibányászni. 1929-ben a Mesabe Range bányáiból egy év alatt 20,000 tonna vas-ércet bányászott egy ember. És ugyan akkor vasválasztó kemencéink lehetővé tették, hogy egy ember termelő ké­pességét, 4000 tonna vas ter­melésének a lehetőségére fo­kozzuk. Az acél gyárainknak áttekintése, még annak teljes üzeme alatt is, azt a látsza­tot kelti, hogy az acél gyár­tása emberek nélkül végezte­tik. Civilizációnk szükségszerü- leg függ egyre gyorsuló mecha­nizmusának zökkenés nélküli működésétől. Ha a fizikai erők folytonossága megszűnik, (szén, olaj és vizerők) a civi­lizáció letörik s húsz és egy néhány napon belül valameny- nyien éhen halunk. Nem keve­sebb mint 90 százaléka az or­szág lakosságának teljesen te­hetetlenné válna. Hogy mi történne egy tipi­kus 10.000 lakossággal rendel­kező amerikai várossal, köny- nyen el lehet képzelni. Az át­lag város hét órán belül tűz martalékává válhatna viznél- kül. A szállítás teljesen fenn­akadna. A csatorna rendsze­rünk letörne. A lakosság élel­miszere egy héten belül el­fogyna. New York viznélkül, három óra múlva lángokban állna. A kézen levő friss zöldség félék 48 óráig, mig egyébb élelem csak pár nappal volna tovább elegendő. A forgalmi torlódás valósággal lehetetlenné tenné a nép részére a járás-kelést. Megfelelő védekezés híján a ragályos betegségek buján ter­jednének. Könnyen látható, hogy min­den, ami létezésünkhöz oly szükséges és fontos a legna­gyobb gondozást igényel. És mi, ezen nagy hatalmas erő képezte civilizációnk finom ellenőrzést igénylő irányítását még az ökrös szekér korában is már elavult módszerrel pró­báltuk irányítani, amikor még rpajdnem minden otthon, ön- fentartó és független tudott lenni. Húsz százaléka népességünk­nek jelenleg tehetetlen a mun­kanélküliség következtében. Meddig fogunk még zuhanni? Addig fogunk menni, amig gé­pezetünk szét esik ? Ezek a kérdések amiket a “Techno­krácia” feltesz. Mi a “Technokrácia?” 1 Jelenleg nem egyébb mint az iparban és a földmivelés- ben, egy, még soha nem pró­bált széleskörű ellemezésben és vizsgálatban merült mérnö­kök csoportja. Alapját az egy­re szélesedő erőkre rakta, me­lyek röviddel a háború után alakultak ki, amikor a terme­lés, minden vonalon, még soha nem történt gyorsaságba szö­kött, azon irány felé amikor az emberi munkaerő felszaba­dul a háborús szolgálatra. Abban az időben néhány mérnök már meg látta, hogy az iparokba beruházott hatal­mas felszérelések hatásaikban, mélyen fogják érinteni társa­dalmunk építményét és hogy ennek sikeres működtetése, egy uj tipusu társadalmi irányí­tást tesz szükségessé, mely megfelel a használatban levő berendezkedések természeté­nek. Számtani pontossággal látták, hogy 1830-ig a természeti erők­nek a termelésben való hasz­nálatában, még alig hagytuk el az ökrös-szekér cammogá- sát, de azóta állandóan gyor­sulva, rövidesen a repülőgép gyorsaságát fogjuk elérni. (Folytatjuk.) Az IWW chicagói ma- gyarajku tagjai a Bér­munkás Otthonban 2419 Lincoln Ave. alatt január hó 15-én vasárnap este 6 órakor tudományos előadást tartanak. Az előadás tár­gya: Az orvostudomány küz­delme a betegségek ellen az utolsó 20 évben. Előadó: Dr. Rony L. Hugó. Kérjük munkástársain­kat és olvasóinkat, hogy e rendkívül értékes és ta­nulságos előadásra eljön­ni szíveskedjenek. , Belépti dij nincs. Tisztelettel, a bizottság. MEGHÍVÓ. A Chicagói Általános Munkás Dalárda, 1933 ja­nuár 14-én, szombaton es­te 8 órai kezdettel, saját helyiségében 2419 Lincoln Avenue, tarka színpaddal egybekötött táncmulatságot rendez. A műsor a buda­pesti Apolló Kabaré slá­ger számaiból van össze­állítva. Színre kerül a LÉLEK VÁNDORLÁS egy felvonásos paraszt ko­média. — Irta: Móricz Zsigmond. A műsor keretében fel­lépnek : Pásztor György, Rusznyák Ede, Csontos Lászlóné, Kerekes László, Nuzbaum Sándor, Varga Simi és még többen Chi­cago legjobb műkedvelői közül. Jó zene. — Belépő-jegy 25 cent. Vacsoráról és hű­sítőkről gondoskodva van. Az, hogy a műkedvelők e jeles gárdája fogja szó­rakoztatni a közönséget, biztosítja az est sikerét. A rendezőség. MEGHÍVÓ. A philai Modern Szín­kör január 20-án, pénte­ken este 8 órai kezdettel szinelőadással és tánccal egybekötött estélyt ren­dez a Munkás Dalárda he­lyiségében 1144 N. 4 St. színre kerül: A NÓTA VÉGE egy felvonásos proletár dráma. Ezt kö­veti a VÉGELADÁS kacagtató falusi komédia. Belépő jegy előre vált­va 35c. a pénztárnál 40c. Ha egy kellemes és él­vezetes estét óhajt magá­nak és családjának sze­rezni ne mulassza el ezen alkalmat. Vegyen részt országos szervezőnk népgyilésein

Next

/
Oldalképek
Tartalom