Bérmunkás, 1933. január-június (21. évfolyam, 721-745. szám)

1933-01-14 / 722. szám

1933 január 14. BÉRMUNKÁS 3 oldal Washington fény és árnyoldala írja: LŐWY ÁRMIN. II. A LAKOSSÁG PSZYHOLOGIÁJA. “A lakosság öntudatát, gon­dolat világát nem a létük szab­ja meg.” Az egész berendez­kedését, intézményeik, az ural­kodó gazdasági jogrend hatá­rozza meg. Nem az emberek­től függ létük, énjük hanem megfordítva, a gazdasági hely­zetük alkotja a létüket. Bár az embert nem lehet a társa­dalomtól elkülöníteni s igy be­folyása van a viszonyokra, bár azoknak az alkotása. Mint a többi nagy gócpon­tot úgy Washingtont is, a ka­pitalista rendszer, mellyel együtt létesült, — fejlesztet­te, építette meg. A város alap­ját egy francia mérnök, Jef­ferson elnök óhaja szerint, ez­előtt 150 évvel tervezte. Az Egyesült Államok — el­térően az európai kontinensen keletkezett államoktól, — a fejlődésnek indult kapitaliz­mussal párhuzamosan haladt. Washington városának ebben a fejlődési menetben különle­ges szerepet szánt a feltörek­vő burzsoázia. A törvényho­zás, a bürokrácia, a politiku­sok, a külföldi képviseletek, katona és tengerész tisztek vá- rossának; a szükséges szolga­had, házi és másféle munká­sok lakóhelyének, a fényűzés­nek volt szánva. Múlt vázlatos leírásomban felsoroltam azt a sokmüintéze- tet és középületet, mely iga­zolja, hogy ezen városnak a kapitalista osztály speciális szerepet juttatott. Rendőrök,) egyenruhában, polgári ruhá­ban. A kapitóliumnak külön rendőrsége, a Fehér Háznak szintén a maga rendőrsége és a városnak állami rendőrsége van. A tűzoltó legénység kioktat­va rendőr szolgálatra, a had­sereg stb. is rendőr, ha a sors úgy hozza magával. A külön­böző javadalmazott és foglal­koztatott elég tarkaságot ki­fejező emberek felfogása anya­gi, léthelyzetüknél fogva, na­gyon eltérő. Ebből a városból a nagyüzemü ipart az uralmon lévő osztály száműzte, gyár­ipart a város nem ismer. A la­kossága a kis és kézműipar­ban, hivatalokban, kereskede­lemben és igy tovább nyert el­helyezést. A kisüzemben alkalmazott bérmunkás ideológiái felfogása foglalkozásához mérten, korlá­tolt jobbára kispolgári. A há­zimunkát végző munkások egyszerűen kifejezve szolga- lelkek. A rendőrség, tűzoltó­ság, katonaság és haditenge­részet szolgálatában élő em­berek lelkivilágát a modern ál­lam szabja meg. Utóbbit, az uralkodó osztály érdeke annak örökkévalóságáért készteti az általa eltartott emberanyag idomitására. Ennek az idomi- tásnak a hatása észrevehető már az első pillanatban, ha a rendőrlegénységet, polgári avagy egyenruhában magunk előtt látjuk, jól táplált és fel­ruházott alakok, erős termetű emberek, kik pszyhologiailag kenyéradó gazdájuk, az állam­ért képessek a legvégsőre is. A hivatalnok sereg, bekébzelt, felfogásában meg éppen ma­radi, szolgaiélek. A diplomácia szolgálatában lévők, gerincte­len puhányok. A bérért dolgozók nagy ré­sze szines, olcsó munkaerő, izolált egyének, kiket a fehér­bőrű munkások gyűlölnek. Ezek az emberek az egyházak befolyása alatt élnek és ideoló­giájukat a vallás, a babona, a félprimitiv életmód határoz­za meg. Van kivétel is de el­enyésző csekély számban. Kü­lön mozikba, templomokba és más külön közhelyeken talál­hatók. “Hála” a polgári hábo­rú felszabadító tendenciájá­nak, még a délnél liberálisabb Washingtonban se tűri őket a fehérbőrű embertársa a maga körében. A fekete csak arra való szerintük, hogy a nehéz munkát, a megalázkodással kapcsolatos házi és porter mun­kálatokat végezze. A régi Washington piszkos, elhanyagolt utcáit, ósdiszerü odúit ezek az emberek népesí­tik be nagyrészben. Nagy csa­ládja van sok gyermekkel a legtöbbjének. A fehérbőrű munkások szel­lemi nívója se sokkal maga­sabb feketebörü embertársaik­nál. Korra reggeltől fentiek­kel együtt, az agyakat meté- lyező polgári lapokat olvassa késő az éjszakáig nyúló idő­közben. A sajtó, az egyház, a politikus, a mozi és a trágár tartalmú látványosságok alkot­ják gondolatmódjukat. Kivétel nélkül a különféle sportoknak hódolnak és amit nem szabad kifelednem, mindannyian ló­verseny és baseball fogadások­ra áldozza a szájától és testé­től ‘elvont pár pennyt. Mind­egyik agyában a könnyűszer­rel való meggazdagodás mo­toszkál. Több havi itt tartózkodásom óta, a Kongresszus Könyvtára kivételével, nem voltam képes egy olyan üzletet felfedezni, mely modernebb, progresszív, nem szólva az osztályharc alapjain megirott irodalomról — sikerült volna felfedeznem. Nagyon egyszerű, sőt köny- nyü megállapítanom, hogy mennyire haladott és meg­érett az itt létező munkásság eszméink befogadására. Templomokban nincs a vá­rosnak hiánya. Se szere se szá­ma a sokféle és fajtájú tem­plomnak. Annyi szemforgató, kenetes papot és papnőt, mint Washingtonban, ritka városban találhatunk. A keresztényi civilizáció elég jól van képviselve. Sőt a régi Jehova se szenved itt szükséget. És van is elég hi­vatása mindannyinak. A vá­rosban a nagy vagyonok ott­honában, ahol az értéktöbblet­től duzzadnak a bankok, hiva­talok, a kincstár, minisztériu­mok, külföldi képviseletek pa­raziták palotái, ötvenezernél több a nélkülöző, a hajlékta­lan. Magától értetődik, hogy az ur szolgája, a különböző ke­resztény, zsidó szekták, az ur nevében végzik a rádión és szószékeken keresztül a koldu­lást. Ez egyik nagy árny ol­dala a másik Washington ké­pe. Duskálódás egy kis kivéte­les osztálynak, vallás, babona, szemforgatás, kenyérmorzsa a többség részére. És a tömeg? Hisz, remél! Hiszi, hogy Roosevelt lesz a megváltó, a sör és bor tilalom megszüntetése, a politikus fa­rizeusoktól várja, a megvál­tást. A papok közvetítésével, Istentől a jó öreg Jehovától, a fiú és Szent lélek istentől vár­ja a sült galambot. A Herbert Benjáminoktól, William Rey- noldsoktól s a többi uj alakú, de a régiségekre emlékeztető messiásoktól várja a viszo­nyok jobbra fordulását. Hiány­zik a proletár önbizalomnak annak a felismerése, hogy minden jó és szép megalkotó­ja ő. Hogy nála nélkül nincs fejlődés, haladás, kultúra. Hogy az egész társadalom fen- tartója, mozgatója ő. Hogy ő alkotta, tette lakhatóvá, látta el palotákkal, parkokkal, szín­házakkal Washingtont. 1848-ban Georg Herweg ir­ta azt a klasszikus költeményt: Alles ist dein Werk, oh Sprechü Alles aber nichts für dich! Und wass Ihr webbt ins Bunte Tuch ist für Euch, blosz der Fluch. Szőj ez mind a te müved! S nem mondhatod, hogy tied! S amit a tarka szövetbe szősz Átok, mert, igában nyögsz! Nagy hatással van a wash­ingtoni munkásság lelki, érzé­ki és gondolatmenetére a he­lyi sajtóban napról-napra meg­jelenő híradás a felsőkörök­ben előforduló ünnepségekről, az eszem iszomokról. Hogy öl­tözködött, milyen ékszerekkel volt felcicomázva Mrs. Hoover, Countess Széchenyi, a francia hagy követ oldalbordája és igy tovább. A Hearst újságok képekben, szenzációt keltő ri­portokban számolnak be na­ponta ezen úri cécókról. S a bamba, a mindent alkotó mun­kás Nitsche “Superemberét” látja ezekben a leírásokban, képletekben. Igaz, hogy a chi­cagói és más nagy városok proletáriátusát is ezekkel a módszerekkel, tartja a polgári sajtó karmai között. Ezek a sajtókulik nemrég egy újfajta társadalomtudós, — egy uj megváltó módszeré­vel — ismertették meg olvasó közönségüket. Arról lévén szó, hogy miként lehet kikecme­regni a kapitalista fejnélküli gazdasági rendszer folytán lé­tesült zűrzavaros állapotokból. És megszólalt a nagy ész, kor­látozni vagy egészen, meg kell akadályoznunk a fogamzást. Vagyis a faji öngyilkosságot ajánlotta mint (remedyt,) megoldást. A bőségben duská- lódó Egyesült Államokban faj öngyilkosság! Egy újabb megoldást a “Columbia Egyetem Techno- kratikus” osztálya ajánl. Szó­val a magántulajdon a profit­Sorozatos tudomá­nyos előadások New Yorkban Az IWW new yorki magyar csoportja, minden vasárnap dé­lután 3 órai kezdettel TUDO­MÁNYOS ELŐADÁSOKAT és NÉPGYÜLÉSEKEKET rendez, az Uj Bérmunkás Otthonban, 200 E. 85th St. Ezeken az előa­dásokon a tudomány minden ágába betekintést nyerhetünk, ezenkívül, hogy az IWW esz­méjének még mélyebb elsajátí­tására is lesz alkalmunk. Eze­ken az előadásokon mindenki szót kap és a meggyőződését szabadon nyilváníthatja. Ja­nuár hónap tminden vasárnap­ján legyünk a Bérmunkás Ott­honban. Január 15-én, d. u. 3 órakor: MI A TROCKIIZMUS? Előadó Penyácska Antal. Január 22-én, d. u. 3 órakor: 4 ÓRÁS MUNKANAP vagy “TÁRSADALMI” SEGÉLY Előadó: Fischbein László. Január 29-én, d. u.3 órakor: VITA GYŰLÉS. Munkástársaink tömeges megjelenését kérjük. Belépti dij NINCS. Munkástársi üdvözlettel a Bizottság. New Yorkban január 14-én, szombaton este 8 órai kezdettel Tea estélyt rendez, a Modern Színkör saját helyiségében 200 E. 85 St. Kitűnő műsor, kel­lemes szórakozás. Belépő­díj nincs. OPENF0RUM eIőadás van ^ a clevelandi csoport 8622 Buckeye Rd.-i helyiségé­ben minden pénteken este 8 órai kezdettel mindenkit szíve­sen látunk. A hónap utolsó szerda estéjén üzleti gyűlés, melő hadsereget a nyomor, szenvedés s az elnyomatás alól. HELYREIGAZÍTÁS. Lapunk múlt számában “A papság az éhségmarsok mel­lett” cimü cikkben Nagy De­zső pápai prelátus levelének utolsó szava helyesen PUSZ­TÍTANI. MINDAZOKAT akik a buffalói jegyeket még nem küldték vissza, a szerve­zett titkára ezúton is felkéri, hogy azt haladéktalanul te­gyék meg, hogy a teljes elszá­molást megejthessük. S. VARGA, 18 Rano St. Buffalo, N. Y. rendszer, bérrendszer megszün­tetése helyet, kuruzsolás, fol- dozás! Bolsiaink ezért kedve­lik annyira Washingtont!!! In­nen meritik, 102 reformot tar­talmazó pártprogramjuk szá­mára az écákat (tanácsokat.) És azért oly zavarosak felfo­gásukban a híveik. Erről ké­sőbben többet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom