Bérmunkás, 1933. január-június (21. évfolyam, 721-745. szám)
1933-03-04 / 729. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1933 március 4. Kerületi értekezlet jegyzőkönyve Felvéve New Yorkban, 1933 február hó 19-én, a Bérmunkás Otthonban, 200 East 85th Street. A new yorki csoport titkára üdvözli a megjelenteket és kéri a küldötteket egy gyülésve- zető és egy jegyző megválasztására. Gyűlés vezetőnek D. Rosenthal Philából, jegyzőnek F. Tóth New Yorkból lettek megválasztva. Gyülésvezető megnyitó beszédében utalt azokra a kötelességekre, amelyek az IWW tagjait a mozgalomhoz fűzik, és amelyek nem ismernek akadályokat, aminek egyik bizonyítéka, hogy pénztelenségük dacára mindent megtesznek, a mozgalom kiszélesítésére, az eszmének a proletár házakhoz való eljuttatására. Ezt a célt kell, hogy szolgálja a mai ösz- szejövetel is és ebben a munkában üdvözli a megjelent Munkástársnőket és Munkástársakat. Bejelenti, hogy a Lapbizottság jelentése nem érkezett meg (mint az értekezlet után értesülünk a Clevelandon szerdán feladott csomag csak az értekezletet követő hétfőn érkezett New Yorkba) igy a küldöttek jelentése került az asztalra a következő sorrendben: Rosenthal, Philadelphia, jelenti, hogy a mozgalom fejlődik Philában. A magyar munkások szeretik a Bérmunkást, amelynek több uj olvasót szereztek az elmúlt esztendőben. Ebben a munkában hátráltatja a mégnagyobb eredményt az a pénztelenség, amely a phüai munkásokat is úgyszólván a nyomor szélére juttatta már eddig is. Harold J. Bridgeport, Conn. Jelenti, hogy bár ott is nagy a nélkülözés a munkások családjánál, a Bérmunkás olvasói között nincs visszaesés, ellenkezőleg ott is szaporodott az olvasók száma. Több utcai gyűlést tartottak úgy magyar, mint az angol munkások részére. Állandó helyiséget tartanak fenn. A munkanélküliek között is végzik a szervezés munkáját és ingyenes tagsági könyvekkel látják el őket. Említést tesz ifjú Feczkó János mtársról, aki fáradhatatlanul lássa el hetenként a Bérmunkás Juniors Collumn-ját. Havel J., Garfield, N. J. Jelenti, hogy bár náluk sem hiányzik a nélkülözés a munkások körében, de vannak többen, akik a felvilágosító munkát végzik és ezt hivatásuknak tartják a jövőben is. Igyekszenek a Bérmunkásnak minél több olvasót szerezni. Spal B., Newark, N. J. Jelenti, hogy az angol ajkú mtár- sakkal együtt megalakították a csoportot, amelynek tagsága állandóan szaporodik. Több nyílt gyűlést tartottak az IWW tanításának az ismertetésével. Pelei A., Trenton, N. J. Levélben teszi meg jelentését, mivel az anyagiak hátráltatták a személyes megjelenésben. Jelenti, hogy az elmúlt évi kerületi értekezlet óta a Bérmunkás olvasóinak a száma emelkedett, mivel a lapott a munkások szeretik. Kéri az értekezletet, hogy találjon módot arra, hogy oda szóképes munkástársak minél gyakrabban kerüljenek. Nagy József és Wiener Gábor Bronx New York. Jelentik, hogy számos gyűlést tartottak úgy a vidéken mint helyben, amelyek sikeresek voltak és ezt a munkájukat a jövőben is fogják végezni, hogy az IWW tanítását minél többen megismerjék. Klein és Mrs. Rosenbaum, Astoria, L. I. Jelentik, hogy az uj magyar település színhelyén igyekeznek a Bérmunkásnak minél több olvasót szerezni és más utön is hozzájárulni a Bérmunkás megjelentetéséhez. Nagy Gábor és Ács Sándor, New York. Jelentik, hogy a csoport aktivan vesz részt a mozgalom fejlesztésében. A csoport több mint 300 dollárral járult a Bérmunkás támogatásához. Fischbein L. a Bérmunkás Otthon részéről jelenti, hogy sikerült leküzdeni minden nehézséget egy megfelelő helyiség létesítésére. Ebben a Munkástársak és Munkástársnők kivették a részüket az anyagi hozzájárulással is. A helyiség lehetővé tette, hogy a megnyitása óta minden vasárnap, de még hétköznap is előadásokat tarthattak, amelyek mind látogatottak voltak, melyekről már a Bérmunkás hasábjain is beszámoltak. Brooklyn nagy kiterjedésű területén mozgalmunk egyik fáradtságot nem ismerő oszlopa Stefankó mtárs fejt ki munkát és alig van hét, hogy onnan anyagi támogatást ne hozna. Nagy Sándor, Schwartz és ifjú Csorba, New York a Modern Színkört képviselik és jelentik, hogy a körnek eddig 50—60 között levő működő tagja van és rajta vannak, hogy ezt százra emeljék fel. A színkör kiépítésével úgy a Bérmunkást támogatják és egyszersmint törekszenek az IWW komoly tanításával is megismertetni a tagjaikat. Az értekezleten megjelentek és a tárgyalásokhoz is hozzájárultak Wiener, Tóth, Weiss mtársnők, Fazekas, Deutsch, Lengyel, Szigeti, Szoláth, Csorba, Nagy Elek, Váraljay, Müzlin, Teleki és Czirán mtársak. Az uj ügyek és indítványok kerültek a jelentések megtárgyalása után az asztalra és hosszas beszélgetés után a következő indítványok fogadtattak el. 1. Szükséges a mozgalom kiépítésének szempontjából, mindenfelé Bérmunkás helyiségeket felállítani. 2. A kerületi értekezlet fel- I kéri a philadelphiai csoportot, |hogy legyen a trentoni munkástársaknak segítségére, hogy a fennti célt elérhessék. 3. Kerületi szervezők küldessenek ki. 4. A lapbizottság százalék fejében támogassa az ilyen kerületi szervezőket. 5 Legyen naptár 1934-ben. 6. A májusi lapszám propaganda célra legyen felhasználva, kiküldve a központ által a beküldött címekre 3 hétig. (Az ajánlat függőben hagyva.) 7. Legyen kerületi piknik. 8. Legyen kerületi sorsolás (tárgy vasúti jegy a chicagói világkiállításra oda és visz- sza. 9. Legyen állandó rész fenntartva a lapban a szépirodalom részére. 10. Uj füzet adasson ki, a legközelebbi időn belül, akár fordításban vagy eredetiben. 11. Az Általános Sztrájk füzet adasson ki. Ennek a füzetnek a kiadásához a munkástársak a következő mennyiségű könyvet vesznek át, amelyért az összeget előre beküldik, határidő április 15. Philadelphia 100, Bridgeport 50, Garfield 25, Newark 50 és New York 200. 12. Kerületi titkárságot a new yorki titkár fogja intézni. Az alábbi eset a mindennapi események közzé sorolható, mégis úgy vélem érdemes foglalkozni vele, amennyiben világosan rámutat a mai rendszer betegségére. David C. Witteles Írja a “Philai Record”-ban: “Egy csöndes gyenge nőcs- ke, magára vonta a járókellők figyelmét amikor a Frankford Ave s Wakeling St. sarkon hirtelen összeesett, január 18- án éjjel egy órakor.” “Szegény nő,” mondják a járókellők. “Bizonyára szívbajos,” s elviték a legközelebbi kórházba. Az orvos megvizsgálta, s meglepett arccal mondja, hogy a nőnek nem orvosságra van szüksége, hanem ételre. Nagyon kivan éhezve. Enni adtak a nőnek s közben felhívták a rendőrséget. így jutott a mi asszonyunk a rendőrségre. Itten a szokásos kérdések következtek: — Mi a neve? — kérdi a rendőrkapitány. Mrs. Elizabet Antony. — Hány éves? — Negyven. — Lakása? — Nincs lakásom. — Hol alszik? Itten sírásra fakadt. Majd elmondja, hogy éjjel az utcán parkoló trackokban szokott aludni. — Nincsen férje? — kérdi újból a rendőr. — Van. — Hol van? A férjem a lakásnélküliek táborában alszik éjjel, a 18 és Hamilton sarkon. Nappal munkát keres. — Vannak gyermekei? , — Igen. — Négy. 13. Utcai gyűlések tartassanak. 14. A kerületi értekezlet teljesen jóváhagyja a lap szellemi irányát és a központi ügyek kezelését. A jelenlevő munkástársak önkéntesen hozzájárultak a lap támogatásához és összeadtak tiz dollár és 50 centet. Ezek után a gyülésvezető munkástárs, megköszönte az összes jelenlevő munkástársak érdeklődését, amelyet tanúsítottak. Kivétel nélkül majdnem minden munkástárs részt vett a gyűlés menetében és igyekezett tehetsége szerint olyan ajánlatokkal jönni, hogy általa a mozgalom erősödjön. öntudatos munkástársakhoz illően folyt le a gyűlés, és mindenki azon meggyőződéssel távozott, hogy a jövő csak a miénk lehet. Lelkesítő szavakkal szólt végül a gyülésvezető és rámutatott» hogy minden ilyenfajta gyűlés, csak a meggyőződésünket erősiti meg, felbátorít bennünket az előttünk álló küzdelemre, amely kétség nélkül, csak a munkások győzelmével végződhet. Az értekezlet este 7 órakor ért végett. D. Rosenthal, E. Tóth, ülésvezető. jegyző. — Hol vannak? Norman, aki 8 éves, Irene 6 és Carl 5 a “Southern Home”-ban és Loretta a Baby, (egy éves) Mrs. Emma Hill (412 W. Penn St.) vigyáz rá. — De-de mikor és hol eszel? * — kérdi újból a rendőr. Ekkor az asszonyon újból a szédülés jelei mutatkoztak: Elmondja, hogy azért ájult el az u.tcán, mert három napja egy harapás sem volt a szájában. Egy évvel ezelőtt, a férjem még dolgozott, s volt egy kis otthonunk is. Ekkor született Loretta. Ezután rövidesen a férjem elvesztette a munkáját, s azóta sem talált másikat. A kis spórolt pénzzünk hamarosan elfogyott. Az éhezés és nélkülözés állandóan fokozódott. A múlt héten azután jött a végső csapás: ki lettünk téve a lakásunkból. A gyerekek idegenekhez, a férjem a nincstelenek táborába került, s magam az utcán maradtam. — A rendőrség utána nézett s úgy találta, hogy mind igaz, amit az asszony mondott. Ekkor elvitték a “Welfare Bur- eau”-ba. — A polgári iró csak annyit fűz hozzá: Egy másik áldozat a kinek az eltartásáról gondoskodnunk kell. Ilyen s hasonló esetek valamikor mint legendák kerültek a sajtóba. S ma mint megtörtént igazságot kell regisztrálnunk. L. R. Olvasd aBérmunkást! Csak egy eset a sok közül