Bérmunkás, 1933. január-június (21. évfolyam, 721-745. szám)
1933-02-25 / 728. szám
HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS ^^Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to OF THE WORLD Cleveland, Ohio pending — ______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ VOL. XXL ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1933 FEBR. 25. A^rrr T : NUMBER 728. SZÁM.-------------------------------------------—------------------------------------------------—------------------------------------------------------------------------------------------------Országos “Free Mooney” kongresszus Tom Mooney felszólítja az összes munkás szervezeteket a kongresszuson való résztvételre. Tizenkilencharminchárom tavaszán országos (Free Tom Mooney” kongresszus van készülőben, mely Chicagóban lesz megtartva április 30—31-én, május 1—2-án. A kongresszuson való részvételre Tom Mooney felszólítja az összes AFL és a Railroad Brotherhood és minden más szakszervezetet, valamint az összes munkás szervezeteket és libe-$-----------------------------------------ralis egyesületeket. A kongresszus a “Tom Mooney Moulders Defense Committee” irányítása alatt van készülőben. Az előkészületeket kerületi értekezleteken fogják megbeszélni, melyek az Egyesült Államok külömböző ipari központjaiban lesznek megtartva. A san franciscoi értekezlet február 12-re volt tervezve. Hasonló értekezlet lesz New Yorkban március 12-én. Tom Mooney a következő felhívást bocsájtotta ki a kongresszus érdekében. Az alábbi felhívás célja egy “Free Tom Mooney Kongresz- szus” utjának az egyengetése, melynek feladata lesz kidolgozni a végső harc terveit szabadon bocsáj tásom érdekében. Felszólítok minden AFL helyi, kerületi, állami és országos csoportot, a vasúti Brother- hoodhoz tartozó összes szervezeteket, az összes munkás szervezeteket — politikai, gazdasági, védelmi, atlétikai, testvéries és kulturális és az összes liberális egyesületeket, valamint mindazokat akik rokonszenveznek a munkásság ügyével, hogy válasszanak két-két delegátust ezen kongresszusra. A munkásság elnyomása az Egyesült Államokban oly fokra jutott, mely ismeretlen volt még a rabszolgák előtt is és ugyanakkor néhány nemzetközi bankár a világ koronázatlan királya lesz. Én ezen állapotok ellen minden tehetségemmel harcoltam és mert ezt tettem, a munkásosztály ellenségei ösz- szeesküdtek ellenem, mert szimbóluma voltam a jogokért való harcnak. A szabadon bocsájtá- som érdekében folyó harc legyen a központja a munkásság harcának a munkanélküliség, bérlevágások és éhség ellen. A Free Tom Mooney kongresszus összeköti az én harcomat a munkásság minden harcával. Most van az ideje, hogy egyesítsük erőnket az osztályharc összes foglyainak szabadságáért és az elnyomatás ellen, szin, faj, vallás és nemzetiségre való tekintet nélkül. Minden munkásnak, akiben csak egy szikrája is él a harciasságnak, vagy a forradalmi eszmének, akinek egy csöpp vörös vér folyik az ereiben, kell, hogy harcba szálljon saját maga és esa(Folytatás a 4-ik oldalon) 500 bank becsukott Michiganben A UNION GUARDIAN TRUST COMPANY BUKASSA MIATT BEZÁRTÁK AZ ÖSSZES BANKOKAT, MERT AZOKNAK A BUKÁSÁT IS MAGÁVAL HOZTA VOLNA. DETROIT, MICH., febr. hó. — Nagy riadalom lett kedden az egész Michigan államban, kormányzói parancsra becsuktak minden bankot, hogy megmentsenek többet a bukástól, mivel egyik legerősebb bank, a Union Guardian Trust kénytelen lett volna február 14-ére lezárni, 20 úgynevezett központi bankkal egyetemben mely, Michigan külömböző részein vannak. Eerv lyen bukás pánikot s más bankoknak a bukását is magával hozta volna. ALL A HARC DETROITBAN A Bérmunkás tudósítójának jelentése. DETROIT, MICH., febr. hó. — Múlt heti tudósításunk óta, változatlan lelkesedéssel és kitartó elszántsággal tovább folytatják elkeseredett küzdelmüket, a sztrájkoló Briggs munkások. A vipera sajtó és a munkáltatók szövetsége koncentrált erővel vetette magát a jogos követeléseikért harcoló munkásokra, de soraikról, mint kősziklákról pattan vissza minden terror. , Miután a dudvát és szemetet, mely a politikusok beavatkozásának formájában közöttük lerakodott — kiseperték, soraikat újjászervezve, megerősítve, seregszemlére gyűltek össze. Felemelő látványt nyújtott a sztrájkolok felvonulása a Mack Ave-i telepről Highland Parkba. Több mint 2000 sztrájkoló, 700 autó kocsin demonstrálta, hogy bérharc van Detroitban. Plakát, jaikról mellőzték a mitsem jelentő politikai frázisokat, melyek igy igazán a sztrájkot szimbolizálták. “A hatalom kulcsa, a munkások szolidaritása.” “Szervezkedjetek.” “Legyetek igazi emberek. — Ne aljasodjatok le sztrájktörőknek.” “Vásárolj amerikai árut. — Mivel?” “Egy mindért, mind egyrét. Szervezkedjetek.” Szívbe markoló kiáltvánnyal fordultak azokhoz a munkásokhoz, kik a sztrájkot cserben hagyva, felvették a munkát. A Highland Parki telepről, még 400 munkás vesz részt a sztrájkban. A bentiek is elégedetlenek s inkább gyöngeségből, a terror megfélemlítése alatt, mint rosszakaratból hagyták munkástársaikat cserben. A telepen olyan a hangulat, hogy csak a legnagyobb éberséggel és a karhatalom állandó készenlétbe tartásával tudják az újbóli kivonulást megakadályozni. A többi telepeken áll a harc. Kedvezőtlen időjárást és szenvedést figyelmen kívül hagyva, serényen folyik a piketelés. Amig a Briggs munkások felvonulásokat rendeztek, a Hudson munkások visszavonultak munkahelyeikre, a gyárba. A direkt akció, meghozta rövid pár nap alatt, a kívánt eredményt. Követelésük, többek között, 20 százalékos béremelés és másfeles fizetés az over-time-ért. Valamint a mühelybizottságok elismerése. Hudsonék, éppen a kiállításokra készültek és igy a spontán sztrájk teljesen készületlenül találta őket. Mit tehettek egyebet. Minden követelés teljesítését megígérték, mert mindkét üzemük paralizálva volt a sztrájk miatt. Ám nagyon ravasz az Ígéret, ők is állítottak föl követelést munkásaiknak. Ez a követelés pedig, igen gyanús, noha a munkások megadták nekik. Ugyanis a munka fölvételét követelték a munkásoktól elsősorban s csak azután kerülhet sor az ellentétek elsimítására és végleges egyezségre. Nekünk, kik a munkáltatók ilyen okoskodását, már a múltból ismerjük, nagyon gyanús a dolog. S ha mégis beváltanák az ígéretet azok után, hogy a munkások már fölvették a munkát, az kizárólag, a még mindig puskaporos sztrájk hangulat miatt fog történni. A Hudson munkások rövid győzelme és munkafelvétele egyébként sok bírálatot von maga után. De figyelembe kell vennünk azt is, hogy hiányzik ott is az osztályharc gyakorlata és a szolidaritás tökéletes felismerése, még távol áll úgy a Hudson, mint a többi autógyári munkásoknál. Ma még csak rokonszenveznek, de ki tudhatja, hogy holnap... már; nem e rokonszenvi sztrájkolni fognak. Ez volna azután egy igazi sztrájk. Bár már látnánk.. . Szombaton úgy a kormányzót, mint a pénzügyminisztert és kereskedelmi minisztert s a Federal Bank kormányzót, valamint a bankárok szövetségének a fejeit össze hívták, miről senki nem tudott, hogy az általános pánikot és több száz michigani banknak a bukását megakadályozzák. A közel 60 órás tárgyalások után arra kérték akormányzót, hogy egy 8 napos, mely alapjában véve 10 napos úgynevezett “Bank Hol- lidayt” rendeljen el, mely idő alatt a bankok valamilyen formában lélegzethez jutnak a amit lehet megmentenek. Az intézkedés zavart okozott az egész államban. A munkásoknak járó fizetéseket vissza tartják, s ahol checkekben fizettek igy azt sehol einem fogadják, a privát check acountok sem érnek semmit, mert nem mernek checke- ket elfogadni, nem tudják melyik bank lesz képes kinyitni az ugynevezet ünnep után. Városi s gyárak vezetőségei nem képesek munkásaikat fizetni. Sokan éheznek dacára, hogy van pénzük vagy a bankban vagy mint munkabérben vagy checkben, sőt nagyobb értékű papírpénzt nem akarnak sehol beváltani. Az újságok mindent elkövetnek, hogy a népet megnyugtassák, sőt a legnagyobb hazugságoktól sem riadnak visz- sza. Azt írják, 20 millió dollár érkezett ide aranyban, másnap már 25 milliót helyeztek kilátásba, de egyszersmint azt is hírül adták, hogy a bankokból lehet lesz pénzt vissza vonni, de csak az összes betétnek 5 százalékát, ez vonatkozik a gyárakra, valamint a nagyüzletekre is, akik nem volnának képesek a munkásokat fizetni ezen összegből. Úgy látszik nem csak a Union Guardiant, de más bankokat is meg akartak menteni azzal, hogy csak 5 százalékot szabad vissza vonni a betéteknek s azzal a jelentéssel, hogy 25 millió dollárt hoznak ide más városokból, csak azt bizonyítják, hogy az itteni bankok üresek voltak s hogy az itteni pánikot megakadá(Folyt. a 3-ik oldalon.)