Bérmunkás, 1933. január-június (21. évfolyam, 721-745. szám)
1933-02-18 / 727. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1933 február 18. Vitagyülés ahol az Uj Előre hívei szégyenük pártjuk álláspontját szabad beszélniök, igy mint jó gyerekek hallgattak, nem kérdeztek és nem szólaltak fel. De annál többet beszélnek a Munkás Otthonban az “elvtársak” akik már kezdik belátni a párt tarthatatlan álláspontját és helytelenítik az ilyen buta elzárkózást. A pártvezérek butaságuk takarására “forradalmi” kijelentéseket hangoztatnak, de nagyon kevés eredménnyel, mert a tény az marad, hogy nem mernek kiállni a pódiumra, más elvű emberekkel, mert félnek a következményektől. Félnek attól, hogy a saját követőik mást is tanulnak a Stalin tézeseken kívül,.- és többé nem lehet lesz a fejük föött diktálni. “Ami késik nem múlik” és közeleg az idő amikor a tudás hatalma elsöpri az útból a félre vezetésen alapuló politikai pártokat. Ehhez egyengeti az utat a Stalin párt vezéreinek félelme, mert gondolkozásra bírja a va- konkövető párthiveiket is. Tudósitó. Van munka, de meddig? PASSAIC, N. J. — Az itteni szövő telepek teljes üzemben dolgoznak. A mostani berendezkedés mellett a munka nem tarthat tovább 3—4 hétnél. A munkára nagyszázalékban nőket állítottak be, úgy, hogy minden 10 nő után egy férfi munkást lehet számítani. Ennek a legegyszerűbb magyarázata az, hogy a férfiak órabére 35c. mig a nőknél még ezt az igazán éhbért is 25 centre vágták le. Ahol a bevándorló a bűnbak Az utóbbi néhány esztendőben, amióta minden újonnan érkezett érdekforradalmár, mint a magyarországi komniiün egyik hőse az Uj Előre féle pártban telepedett le, valóságos bandita uralmat vezettek be a munkás mozgalomban. Céljuk az volt, hogy minden ellenvéleményt ha kell erőszakkal, a fascista diktatúra által alkalmazott terroral vérbe fojtsanak. Ennek a párttaktikának számos munkásember esett áldozatul, akik olyan tanításban részesültek a pártban, hogy az ellenvéleményt ököllel kell elintézni. Az IWW harcos állásfoglalásának köszönhető, hogy megtisztította a munkásmozgalmat a banditizmustól és ma már minden elvű munkásember, vagy akármilyen téziseken alapuló politikai párt, szabadon gyülésezhetik. New Yorkban az IWW magyar csoportja az egyik párt képviselőjét előadásra hívta meg, amelyen a jelenlevők véleménye odairányult, hogy egy általános jellegű vitát tartsunk. Ez a vita január 29-ére határoztatott, melyre a Stalin és Trocki féle NewYorlibanl hónap munka programja Januárban 5 tudományos előadást rendezett az IWW csoport a Bérmunkás Otthonban, melyeken elég szép számú hall- gatósák volt jelen. Az első előadás január 8-án volt, amikor Somló Lipót munkástárs tartott egy rendkívül érdekes előadást a depresszió okairól. A gyülésvezető R. Deutsch munkástárs volt. 15-ikén Penyáska Antal mtárs tartott előadást a Trockiizmusról melyen igen érdekes vita alakult ki. A gyülésvezető J. Nagy munkástárs volt. Jan 22-én Fishbein László mtárs tartott előadást az IWW harci programjáról, mig 29-én volt a vita gyűlés. Januárban még ezenkívül Wiener Andor mtárs is tartott népgyü- lést, amidőn szervezői utján New Yorkba érkezett. Tehát a tanulásra bőven volt alkalmunk az elmúlt hónapban, és a bizottság minden törekvése oda irányul, hogy a jövőben is New York magyar munkásainak alkalma legyen a tudomány terén ismereteket gyarapítani. Az IWW new yorki magyar tagjai és a Modern Színkör e hó 22-én, Washington napján, délután 3 és fél órai kezdettel, műsorral egybekötött táncestélyt rendez, amelyre lapunk minden olvasóját és pártolóinkat ezúton is kérünk a megjelenésre. Színre kerül: KETTEN 1 FA ALATT. Belépő jegy 25 cent. pártirányzatokat ajánlott levélben szóliottuk föl a megjelenésre. A Stalin féle elvtársaktól, levélbeli választ kaptunk, hogy tudassuk velük, hogy mi is a vita tárgy, mert ők hajlandók munkás szervezetekkel tudományos vitába szállni. Erre válaszoltunk és vártuk a “tudományos” megjelenésüket. A Trocki-isták tudatták, hogy hivatalosan jelen lesznek. A Bérmunkás Otthon helyisége már megtelt hallgatósággal és bátran mondhatjuk, hogy a munkásmozgalom irányzatait elvileg ismerő legkomolyabb munkások és munkásnők voltak ott jelen, amikor Tóth munkástárs megnyitotta a gyűlést és jelentette, hogy a Stalin Kommunista párt képviselője nem jelent meg. Ezt a bejelentést sajnálattal vette tudomásul mindenki, különösen a párthivek, mert csak sajnálni lehet azt a pártot ahol még a vezérek is annyira tudatlanok, hogy álláspontjuk védel- mezésére képtelenek. A gyűlés első szónoka Fishbein munkástárs volt, aki egy félórás beszédben ismertette az IWW célját és rámutatott a párt és az ipari szervezkedés közti külömbségekre. Utána Penyáska munkástárs beszélt a Trocki pártirányzat részéről, aki azonban nem a saját meggyőződését ismertette pártszem- pontból, hanem az általa felfedezett hibákra mutatott rá, melyek szerint az IWW-t helytelen utakra terelték és ezért most már nem jó az IWW mint amilyen fénykorában volt. Különösen az Industrial Worker egyik vezércikkére utalt, ahol a marxizmust cáfolják meg, és a terhnocratákat előnybe helyezik a politikai pártokkal szemben. Ezután Fishbein munkástárs válaszolt és kimutatta, hogy az IWW nem tért el céljától, mezt nem vezérek által előirt téziseken alapszik, hanem az ipari fejlődés megtéveszthetet- ifen utján halad. Nem fölülről vezérek által irányított szervezet hanem alulról, minden kezdeményezés az össztagság kezében van. A Trocki-isták ha saját vezéreik által megszabott parancsokat nem hajtják végre éppúgy kizáratnak, a Trocki pártból, mint ahogyan a Stalin pártból kizárattak, mert a vezérek által lefektetett téziseknek nem vetették alá magukat. Tehát nem a Stalin párt rossz vagy a Trocki párt jó, hanem mindkettő a pártbürokratizmus lerakodó helye, és osztályharcos bérmunkásoknak a pártokban semmi helyük nincs. A vitában nagyon sokan részt vettek és véleményüket nyilvánították, többek közt Vasz- kó, Martinonivics, Basky Lajos, Basky Ferenc, A. Nagy és többen mások. A gyűlés csaknem teljes 4 órán át tartott. Érdekes megemlíteni, hogy az Uj Előréék hívei közül is voltak jelen, de mivel megparancsolva volt nekik, hogy nem Richmond, Virginia állam fővárosa, lakosainak száma 180 ezer, fő ipara, szivar és cigaretta gyártás. Itt a bevándorolt nagyon kevés, lakosainak nagy százaléka, száz százalékos amerikai, kikben az idegen gyűlölet bele van nevelve, hogy a rossz • gazdasági helyzetükért is a bevándoroltakat okolják. Jellemző erre az alábbi kis eset. Az utcán két lerongyolódott száz százalékos amerikai proletárt hallottam beszélni, kik a gazdasági leromlás okait találgatva, utoljára megegyeztek abban, hogy annak egyedüli oka a bevándoroltak sokassága. Ezen nem csodálkozhatunk, ha tekintetbe vesszük a nevelést miben e nép részesül. Már az elemi iskolás gyermekeket hazafias és háborús eszmékkel tömik tele és ez folytatódik az összes iskolákban, sőt még az iskolák elvégzése után is. Az iskolák elvégzése után, nagyon sokan állnak be hazafias katonai egyesületekbe, mint a Virginia Military Institute, ahol a tőkésosztály érdekeinek megvédő eszközei lesznek. Szervezett konyhák itt is vannak, de oly formában, hogy meghazudtolja a nevét, kik a konyhájukon étkezni akarnak, azoknak bizonyos munkát kell előbb elvégezni és azért chipset kapnak, amit aszerint válthat be a konyhán, hogy milyen és mennyi munkát végzett el. A rabszolgaság itt nagyobb mint a polgárháború előtt volt. Mig a múlt rabszolgái elvoltak látva élelem, ruha és lakás szükségletekkel, addig a mostani rabszolgák éheznek, rongyosak és rossz lakásokba laknak és sok esetben, elhagyott piszkos helyeken kell a fáradt testüket meghúzni. A munkanélküliek száma itt is nagy, igaz, hogy a polgári sajtó csak 12.000 munkanélküliről számol be, de az igazság az, hogy felül haladja még a 20.000-t is. Óriási azoknak a száma, kik 3—4 órát, 3—4 napot dolgoznak hetenként,’ amely időre tekintetbe véve az alacsony munkabéreket, alig keresnek néhány dollárt. A mészárszékekben dolgozó bérrabszolgák heti keresete 5-től 9 dollár között váltakozik. A szivar és cigaretta gyárakban hol legtöbb nő dolgozik, örülnek ha darabszám munka mellett 8 dollárnak megfelelő ösz- szeget megtudnak keresni hetenként, és ez is csak időközönként van, mert nagyon sokszor nem dolgozhatnak. Most ismét nagyon sokat el- bocsájtottak a munkából, kiknek még reményük sem lehet arra, hogy mostanában munkájukat vissza kapják. A munkáltatóknak a profit kell hogy meglegyen, nem csak, hogy alacsony. béreket fizetnek, de kimerültségig zavarják a munkásokat a “boss,” kit a munkások felügyeletével bíztak meg, nem elég a hajcsárság elvégzésére, a bószokon kívül megfigyelőket állítanak a munkások mögé, kik minden mozdulatot megfigyelnek, és amely munkát rövidebb idő alatt e- het elvégezni azt alkalmazzák és elvárják tőle, hogy elvégezze, egyik nap úgy mint másik nap, tekintet nélkül, hogy jól érzi magát vagy sem. Mind ezen tarthatatlan helyzet okai, a munkások szervezetlenségében található. A munkaadók jól ismerik a munkálok szervezetlenségét és kihasználják az alkalmat, kimerültségig zavarják munkásaikat, ami idő előtt munkaképtelen nyomorékokat csinál belőlük. Ily állapotban kerülnek ki az utcára miután egész életük munkájának gyümölcsét elrabolták tőlük, félre lökik őket mint a kicsavart citromot. Tudás hatalom! tanítja az IWW. Hogy a tudást megszerezzük tanulnunk kell. Tehát tanuljatok munkás testvéreink, hogy megismerjétek osztály helyzeteteket ami egyforma kivétel nélkül, hogy ki hol születet. Ezen társadalomban hol profitra való termelés foly, nem lehet más osztály részetek, csak a kizsákmányoltság. Szervezkedjetek az Egy Nagy Szervezetben és szervezett erőtökkel képesek lesztek arra, hogy ezt a kizsákmányoló társadalmat felcserélhetitek a munkások közös társadalmával, miben a profitra való termelést, a szükségletre való termelés váltja fel és minden munkás megkapja munkája teljes gyümölcsét. A. Hülber.
