Bérmunkás, 1933. január-június (21. évfolyam, 721-745. szám)
1933-02-11 / 726. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1933 február 11. Az egyéni gazdálkodás csődje és a kivezető ut B. GELLEN mtársnak előadása a New Brunswick, N. J.-i “Kultur Szövetségiben. (Folytatás.) De vegyük csak példaként mint közvetlen élményt: a helyi Mack telepet, ahol közvetlen a háború után fogtak a termelés racionálásához az által, hogy bevezették a 100 százalékos Efficienci rendszert, ami abból áll, hogy a teljesítendő munkának a gép kapacitásához mint mennyiséget kell csinálni az elbocsájtás terhe alatt. Aki “tulprodukálja” ezt a mennyiséget, az a “többlet”- nek megfelelőleg külön órabért kap. (Prémium.) Közben az úgynevezett pros- peritásos években folyton váltogatták a gépeket újakkal, melyeknek teljesítő képessége nem ritkán a 15—20 szorosa lett a régieknek, mig nem 1926-ban valóságos “forradalom” tört ki a telepen: a gépek százait hányták ki rövid pár hét alatt s nem különben az embereket, és hoztak be uj tipusuakat, de az embereket kint felejtették. És midőn az üzem újra egyensúlyba helyezkedett ; az uj fölszerelés mellett csak vagy egy harmadnyi személyzettel több munkát adtak ki mint a “forradalom” előtt. Ezen összehasonlítások a termelés minden ágára érvényesek. Indokolt tehát, hogy ha a történések ama csigalassúságában nem állhatott elő egy, a maihoz hasonló történeti esedékesség, mely a jelzett tények kézzelfoghatósága ellenére is a legtöbbünkre a meglepetésnek oly kétségbeejtő erejével hat. A tegnapnak rózsás reménykedései, a társadalmi fejlődés fantasztikus lehetőségeibe vetett hiedelme, jóslata kártyavárként foszlik szerte ma, a napról-napra mind összébb omló gazdasági élet, s ezzel szemben az emberek általános magatartása láttán, Csalhatatlannak hitt, s az isteneknek kijáró bámulatlan kéjelgő próféták csillogó optimizmusa szárnyszegetten rogyik le a csüggedt lemondásba, jeremiás arccal bámulván az annyi sok világjavitó “hiszekegy” tragikus hihetetlenségét. Valami ugyancsak tragikusan gyanús dolog rejlik ezen kétségbeesés mögött. .. ?. . Ellenére annak, hogy korunk a társadalom javító mozgalmak és, kuruzslók oly hadával rendelkezik, amely minden eddigit felülmúl, még is egyetlen korszak még nem volt oly katasztrofális módon félre értve mint ez a miénk: úgy, hogy a kuruzslókkal egyetemben az egész társadalom énje, ama bámész tekintethez hasonlítható, mely a rahonó folyam habjain egy elképzelt pontra meredvén abba az illúzióba érzéki csalódásba esik, hogy ő halad a környezettel együtt az ár ellenébe. S mialatt a nagyszerűen meg szervezett termelési rend, a társadalom gazdasági öntudatát kijátszva a habokban ösz- tönszerüen is egy szebb világ felé tör: az alatt ezen illúzióknak a félben maradt szellemi fölkészültséggel való ölelkezéseiből oly balötletek születnek meg, amik a 42-es ágyú löve- geit donkihote pajzsaival igyekeznek fölfogni. Hivatásuknak felelős (?) fórumok és egyébb kontár politikusok részéről gyakran halljuk ez őrült ajánlatot: térjünk visza a gépektől a nyers fizikai erőkhöz a termelésben, s a munkanélküliségi kérdés megvan oldva... Nekik hecuba! ha a termelés társiasságához szokott emberiség, ennek egyéni ujrake- zelése következtében kultúra és civilizációstól együtt kipusztul, vagy a legjobb esetben is a sötét barbarizmusba zuhan vissza. Hipokrata egyesületek emberbaráti álarc mögül jótékony sóhajtásokkal igyekeznek a nyomorúság viharát ellensúlyozni. Pártmozgalmak! a “legradi- kálisabbat” is ide értve — ahelyett, hogy a megváltozott termelési ■ viszonyokhoz illeszkedve a szerszáma által legyűrt emberiséget annak “mesterévé” segítenék — a történelmet majmolva “uralmi” kérdést csinálnak e szerfelett kényes ügyből, s a dolgokéi helyett az emberek kormányzására törekednek. Torz retrogressiók: A szenvedéstől fütött indulatokra spekuláló kivénhedt egyéni érdekek késői érvényesülni akarásai ezek. ... Mesiásokként Ígérkezvén — az egyik a múltba sanditt, a másik a jövőről regélvén —■ a józan ész helyett a poklok borzalmára tesznek esküt, gyanús céljaik kivitelére. Vakságukban — mely felelőtlenségükből szülemlik — nem látják be, hogy fejest ugranak egy jól fölszerelt bastille betónfalának. Az élet alapföltételeinek elváltozása a benne élő teremtmények életében válságot idéz föl, s a további fönmaradáshoz szükséges uj szerveket, vagy a régiek újjá szervezését követeli tőlük. De a “csak magának” és a szaporodás nyers aktusain túl, nem a fajtájának is élő kevés számú ragadozó bestiák disz- szolidáris életszokásaiban — az embert is ide értve — az életösztönnek végzetes elbotlá- sa rejlik... ragadozó helyett gyűjtőnévül jellemzőbb \olna rájuk eme sorsmagyarázó félelmetes történeti jelige: “Mene, tekel.” (napjaid megszámlál- vák.) Ellenben, a kölcsönösség ösztönös elve alapján élő, merőben gyáva és tehetetlennek látszó élettipusok milliói szinte hallhatatlanok. Az ember, hatványozottan hasonló életfeladatok teljesítése előtt áll ma, és azok lélektani vonatkozásánál fogva próbára kerül nagyrafujt intelligenciája. A termelő eszközök fejletlensége miatt sok ezeréves meddő küzdelmet vívtunk a szükséggel, mig eljutottunk ama rongyos pár esztendőhöz amikben azok szabad kifejlőLátni kell, hogy megismerjük igazán azoknak a bányászoknak a helyzetét, akik az utolsó félszázad alatt Amerika naggyá és gazdaggá tételében egyik oszlopai voltak ennek az országnak. A szomorú ebben az, hogy mint az ország többi iparában foglalkozók, ugyan igy a bányászok sem törődtek a holnappal. Csak azt látták, hogy annyit dolgozhatnak, amennyit akarnak és a megkeresett összegből igényüket kitudják elégíteni. A bányászok is ugylátták, hogy ez az állapot mindég meglesz, nem vették észre, hogy körülöttük. a vasember, a gép mind nagyobb teret foglal el a bányaiparban is, amely a gyorsabb és olcsóbb termelése folytán magát az 'embert majdnem teljesen feleslegessé tette. Ebben a mellőzésben immár a negyedik esztendeje tengődik a bányász és hogy hogyan azt látni kell. Akik a chary tin élnek, azok egy-két napi munka végzése után kapnak $2.20 értékű groceryt, amelyből a leggyakoribb 6—8 tagú családnak kell magát fentartani. Akik meg szerencsések, hogy dolgozhatnak, azoknak a havi state- mentjük 12—14 dollár ebből Nagy Disznótor rendezi a Világ Ipari Munkásai Szervezetének pittsburghi magyar propaganda csoportja, 1933 február hó 18-án, szombaton este 7 órai kedettel, az International Socialist Lyceum- han, 805 James St., N. S., Pittsburgh, Pa. Ezen disznótoros estélyen színre kerül egy egy felvonásós színdarab: “A NÁSZ TEHÉN” Móricz Zsigmondtól, a legjobb szereposztásban. Úgyszintén lesz több különféle szórakoztató szám is. Belépti dij vacsorával együtt 50 cent. désére sor kerülhetett, s hely- lyel közel maga a szükség is enyhült. S most, hogy oly nívóra emeltük, hogy az egy felsőbbren- dü világnak is becsületére váll- na. Most? a tébolydalakók szánalmát is méltán kiérdemelve a társadalom egészének a nagyobbik fele emiatt néz az éhhalállal farkasszemel)... Miér? mert a termelésben nem céloz közvetlen önmagára: árut termel, s igy csak a “szükséges rossz” jótékony véletlenként esik célba. .. S most, hogy a termelésben az elemekhez fordult segítségért, azokból oly pokoli szerszámot alkotott, mely értelmét túlhaladván kilöki őt mind a két helyből: a termelés és fogyasztásból egyaránt. Az termel helyette, azaz termelne, ha volna kinek, s ez: a GÉP. (Folytatjuk.) 1 5 dollárt a rentre, azután világítás, lőporj orvos levonások vannak, úgy, hogy ritka az a , bányász,- aki egy dollárt kap a kezébe és hogy a bányatársaság mindenhatóságát teljesen érezze, azt az összeget is az úgynevezett jancsibankóban kapja, úgy, hogy már azt sem tudja, hogy hogyan is néz ki ennek az aranyországnak a pénze. Ez a helyzete ma a bányászoknak Martynsferry környékén és ha még ebben a helyzetében sem igyekszik megérteni és cselekedni a szervezkedése révén az ellentállás felépítésén, teljesen elpusztul mint ember. Nyers. A mai társadalom szervezete az elnyomók és elnyomottak rendszerén alapszik, mely napról-napra tűrhetetlenebbé válik. Ennek eredményeként született meg az állandóan növekvő s elkeseredett osztályharc. MOLIERE’S The Learned Ladies in modem dress with a Distinguished Cast will be presented for the benefit --------- of the --------KENTUCKY’ MINERS DEFENSE AND RELIEF at the MELTING POT Theatre 9 Second Avenue, New York--------City--------Sat. evening February 11th. Reserve seats on sale at Rand School Book Store, 7 East 15th; The Civic Club, 432 Lafayette St.; C. P. L. A., 128 East 16th St.; Tarmo Club, 2036 Fifth $ve.; I. W. W. hall’s, 31 Coenties Slip and 200 East 85th.; or by mail to P. O. Box 51, Station D, New York City. Price 50 and 75 cents. Levél a bányavidékről Ne hiányozzék a munkás házból a Bérmunkás Naptára!
