Bérmunkás, 1933. január-június (21. évfolyam, 721-745. szám)
1933-02-11 / 726. szám
1933 február 11. BÉRMUNKÁS 5 oldal Amit a munkásnak tudni kell AZ IWW SZEMÜVEGÉN NÉZVE AZ ESEMÉNYEKET Ne késlekedjünk HA UJ TÁRSADALMAT AKARUNK, KEZDJÜK AZONNAL ÉPÍTENI. Nem választunk bírót sem Az IWW abban külömbözik más radikálisnak nevezett mozgalmaktól, hogy célja nem csak a bérrendszer megszüntetése, hanem egy jobb forradalmi rendszer felépítése. A radikálisnak nevezett mozgalmak szószólóit ha megkérdezzük, vájjon mit értenek uj társadalmi rend alatt, és hogyan képzelik azt megvalósíthatónak, olyan bizonytalan választ adnak, mintha egy pápista nebulót a menyoszágra vonatkozólag kérdeznénk meg. Igazi, rendszer megdöntésére vannak különféle terveik, de a régit helyettesítő uj társadalmi rend szerkezetének építésére nem gondolnak, sőt a rendszer megdöntésének módjaiban is határozatlanok, any- nyiféle terveik vannak, hogy ebben az egy céljuk keresztülvitelének módjaiba is belezavarodnak. Gyakran halljuk, hogy az összes radikális mozgalmaknak egy céljuk van: a kapitalizmus megdöntése, csupán a cél elérését illető taktikai kérdésekben és harcimódszerekben térnek el egymástól. Hát az IWW másban is eltér a többi mozgalmaktól. Az IWW az egyetlen építő mozgalom. Csupán az IWW-nak van meghatározott építő pogramja az uj társadalom megvalósítására, a többi mozgalmaknak legfeljebb, romboló programjuk van, de építő egyetlenegynek sincs. Az IWW elvinyilatkozatában nem csak a bérrendszer megszüntetését jelöli meg, hanem aki ezt tanulmányozni akarja, rájön, hogy e harcos dokumentum nem csak vádirat a kapitalizmus ellen, hanem mondatról mondatra kiérzik belőle a rendszer elleni harcos elszántság. Legtökéletesebben utolsó mondatában sűríti össze roppant nagy jelentőségét, ahol azt mondja: “Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül.” Tehát nem csak harcol a régi rend ellen, hanem építi az uj társadalom szerkezetét, az ipari szervezeteket. Tudja, hogy ezek nélkül az uj társadalom nem lehet életképes. Ha valami előre nem látható esemény következtében a kapitalizmus megdülne, a rá következő reggelen a munkásság legelső problémája az lenne, hogy mikor és hogyan jut élelemhez ; hogyan tarthassa üzemben az iparokat! hogyan tegyen eleget a társadalom szükségleteinek. ^Ezek azok a kérdések melyeket a tömeghangulat megnyerésére utazó radikális politikai mozgalmak figyelmen kívül hagynak. De nem lehetne fegyelmen kivül hagyni akkor amikor a kapitalizmus megdülne, vagy ha valami módon, esetleg forradalommal (?) a munkásság meg- dönthetné. Mert a forradalom, mégha ipari forradalom is csupán a kapitalizmus megdöntését jelenti. Semmi mást, mint egy régi rendszer megdöntését. Természetesen erre is szükség van. Csakhogy a régi rendszer megdöntésével még nem épül fel az uj. Az IWW-on kivül álló mozgalmak azt állítják, hogy a kapitalizmus megdöntése után elég idő lesz az uj ipari rendszer kiépítésével törődni, a fő az, hogy a régi pusztuljon el. Csakhogy a történelem nem mutat egyetlen olyan társadalmi rendszert sem, mely az előző rendszer megdöntése után keletkezett volna. Uj társadalmi rendszer nem születhetik a régi rend elpusztításával. A kapitalizmus is évszázadokig egzisztált és építette szerkezetét a hűbéri rend keretein belül. A hűbéri rendszer, mint domináló, csak akkor szűnt meg, mikor már a kapitalizmus, mint az uj rendszer szerkezete, elég erős volt annak félre- tolására, vagy megszüntetésére. Ez a folyamat volt az úgy nevezett burzsuá forradalom: Küzdelmi folyamat a hűbéri társadalom, mint régi és a burzsuá mint uj társadalom között, melyben az uj lett a győztes. Az ipari forradalom is ilyen küzdelmi folyamat az uj és a régi társadalmi rend között. Ebben is az uj lesz a győztes. De maga a küzdelem még nem jelent ipari forradalmat. Az ipari forradalom, az iparok és a föld magántulajdonának megszüntetése és társadalmi kezelésbe vétele. A történelem azt bizonyítja, hogy uj társadalmak szerkezetei nem a forradalmak után épültek, hanem megfordítva, ezeknek a régi társadalom keretein belül való kiépítése vezetett forradalomra, A forradalom, megnyilatkozása az uj rendszer kibontakozásának. Tehát nem a forradalom teremt uj rendszert, hanem uj rendszer kibontakozása vált ki forradalmat. (Folytatjuk.) THE AFFAIR YOU HAVE BEEN WAITING FOR! Singing! Recreating! Plays! Dancing! The Junior Wobbly Dance and Entertainment Fri., Feb. 10, 1933 — 8 P. M. 25c. 1618 W. Madison St. Chicago, 111. Come and see the Junior Wobblies at their best. See them in action. Enjoy yourself!!!! “A munkáltató osztály és a munkásosztály közt semmi közösség nincs” mondja a Világ Ipari Munkásainak elvinyilatkozata és sehol sem nyilvánul meg ezen állítás szemmel láthatóbban, mint a bíróságok előtt. Sok példa van erre. Hogy a gazdasági javakkal biró egyének közt fenforgó körülményeket kiegyenlítsék: abból áll a bíróság elé kerülő ügyek kilenctized része, s kétséges, hogy ebből a célból megfelelőbb intézményt a mai bíróságoknál csinálni lehetséges volna. A tulajdonra vonatkozó minden ügyet gondosan megfontolnak. S az igazság mérlege a legkisebb érintés következtében eléggé megbillen erre, vagy arra az oldalra, hogy a bíróság az Ítéletet a magántulajdon szempontjából hozza meg. De ahol a munkásosztály szabadságáról és életéről van szó az élettelen tulajdonjoggal szemben, ott másképpen határoznak. Ilyen esetben már nem veszik figyelembe azokat a szőrszálhasogató megkülömbözteté- seket, amit a tulajdon érdekében aggodalmasan megvitatnak. Ez a dolgok félremagyarázásának régi gyakorlata, amikor a termelő a teremtményét imádja és ember meghajol a saját cselekedete előtt. A bíróságok elsősorban is azon célból alakultak, hogy a tulajdonjogot ’ védelmezzék. Az emberi jogokkal való foglalkozásuk csak mellékesen történik, teljesen idegenszerü foglalkozás az előttük, amit azért; sózott a kapitalizmus a bíróságok nyakába, mert nem volt más módszerük kezelésén. Éppen ezért nem sokat törődnek a bíróságok, hogy miként intézik az ilyen ügyeket, mert hiszen az úgy sem az igazi feladatuk. Sőt még tovább is mennek: ha egy tulajdonnal biró és egy teljesen vagyontalan kerül a bíróságra egymással szemben, az magától értetődik a bíróságok előtt, hogy a tulajdonosban a tulajdon megszemélyesítőjét látják és a vagyontalanban a nyomor nincstelenség személyesitőj ét nézik. A bíróságoknak ezen szempontja a tulajdonnal és tulajdonnélküliséggel szemben olyan jelentőség, hogy emberfeletti emberekre volna szükség, ha azt akarnák, miszerint a bíróságok a körülményeken túl is lássanak, hogy a .dolgok emberi oldalát is észrevegyék. A bíróságok talán nem is tudják, hogy miért nem tudják elérni azon eredményeket, amelyért működnek. De mivel a mai szerkezeti formájuk van és mert csupán a tulajdonos szempontjából nézik a dolgokat, ebből magától értetődőleg következik, hogy a munkásoknak hangsulyozniok kell a bíróságokkal szemben is: “A munkásosztály és munkáltató osztály közt semmi közösség nincs.” Munkások óvakodjatok a politikusoktól, akik azt mondják nektek, hogy osztályharc van és azért válasszátok meg őket, mindenféle kapitalista intézmények hivatalába. Sophizmus ez: álbölcselet, álokoskodás. A társadalmi rendszer minden intézménye a gazdasági viszonyok eredménye. A gazdasági viszonyok változása, változást idéz elő a társadalom politikai felülépitményén. A kapitalista gazdasági rendszer következménye, a kapitalista társadalmi viszony és a társadalmi intézmények: Suprimcourt, elnök, szenátus, parlament bíróság, polgármester, rendőrség, she- riffség és gyepmesterség. Ezen intézmények az egyének akaratától függetlenül, ridegen a kapitalista gazdasági rendszert, vagy magyarosan: a rablás és lopás rendszerét védelmezik. Másra nem képesek, hiszen a rablás és lopás kapitalista gazdasági rendszerének köszönhetik létezésüket. Magától értetődik, hogy ezen intézmények szerkezeti formája, összetétele olyan, hogy benne ülve, rajtuk keresztül, az osztályharcot vívni, vagy pláne az ipari demokráciát megcsinálni lehetetlenség. Csak az élősködés utáni vágy, a tudatlanság, hülyeség, vagy gazság ajánlhatja nektek munkástársak, hogy vezéreket válaszatok a zsíros kapitalista hivatalokba. Még ha a jóakarat meg is volna egyes vezérekben, tehetetlenek, mert az intézmények, a zsíros hivatalok felszívják az egyéneket, akár meg van a vezér dátumnélküli lemondási nyilatkozata az elvtársak kezében, akár nincs. A kényelmes hivatalban kényelmes lesz a test, elpuhul, belehizik: a selyem és bársony ülésen és ruhában megfinomodik a bőr: a süppedő szőnyegen megváltozik a járás az előkelő társaságban választékos lesz a beszéd, a társaság, a ruházat, a gondolkodás, s a párt “elvtárs” a legutolsó, aki észreveszi, hogy rókákat és vámpírokat nevelt a centjein. Őrizkedjetek a politikusoktól. A NAPTÁROKRÓL hogy elszámolást készíthessünk kérjük mindazokat akiknél Bérmunkás Naptár van, az eddig eladottakat jelentsék be és az értük járó összegeket is küldjék el. Sürgős intézkedést kér a Lapbizottság. Chicagóban 1933 febr. 12- én vasárnap este 7 órakor a Bérmunkás Otthonban 2419 Lincoln Ave. az IWW tagjai Tudományos előadást tartanak. Tárgy: A technocracia. Előadó: Bauer László mérnök. Kérjük a tömeges megjelenést. Szabad bemenet.
