Bérmunkás, 1933. január-június (21. évfolyam, 721-745. szám)
1933-02-11 / 726. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1933 február 11. Nagy az érdeklődés az IWW Iránt mindenfelé ______ ____________ é—------------------1---------—----TOLEDO, O. Beszámolók Wiener mtárs gyűléseiről Jól sikerült népgyülést tartottak a toledoi IWW munkástársak 1933 január 25-én este a Szokol Hallban. Az előadó Wiener Andor munkástárs volt, aki az ő megszokott modorával reámutatott a mai rossz helyzetre, ami azért következett be, mert a munkásság nem tartott lépést a kapitalista termelés fejlődésével. Amint a gépfejlődés x haladt ugyan úgy kellett volna a munkásoknak is építeni azok szervezetét is, az Egy Nagy Ipari Szervezetet, hogy szervezett erejénél fogva megtudta volna akadályozni a reá zudult nyomort. Hogyha ezelőtt 14 évvel, amit az IWW szervezői hirdettek itten Toledoban, de nem fogadták meg a munkások azt, hogy szervezkedjenek, és építsék ki az Egy Nagy Ipari Szervezetet. Ha a munkásság el lett volna készülve az ő kiépített ipari szervezetével, akkor most nem volnának ebben a nagy nyomorban. És jellemző a munkásokra, hogy azok jelentek meg legtöbben, akik már kiábrándultak a kommunisták által Ígért üres ígéretekből, és olyan figyelemmel hallgatták Wiener mtárs előadását, dacára annak, hogy Wiener mtárs nem a kapitalistákat tette felelőssé a mai nyomorúságért, hanem a munkásságot, mégis olyan élvezettel hallgatták a két óra hosz- szantartó előadást és felhívta a munkásság figyelmét még arra, hogy ha nem szervezkedik ezek után sem, akkor még nagyobb nyomor fog reá zúdulni mint amilyen eddig is volt. A munkásságnak meg kell csinálni a 4 órai munka napot és a 4 napi munka hetet addig is, amig a kapitalista társadalmat a munkásság meg nem dönti és helyébe építi a közös társadalmi rendszert, amelyben nem fog nélkülözés és nyomor lenni, mindenkinek lesz mindene. A gyűlés költségéhez ösz- szeadtak $2.57 centet és a gyűlés végett ért. WEST PULLMAN, ILL. Január 30-án este 8 órakor nyitotta meg Győrfi mtárs a gyűlést melynek főbb pontjai a gazdasági válság okainak ismertetése. Előadó Wiener mtárs, aki átveszi a szót s lendületes szavakkal kezdi a gazdasági válság okai ismertetését. Bebizonyítja, hogy annak egyedüli oka a munkások szervezetlenségében keresendő. Ismerteti a tőkések szervezettségét, ami kiterjed az egész világra, hol csak iparok vannak. Rátért a világháború folyamán végbement eseményekre, mikor minden munkás dolgozhatott, mert a tőkéseknek szükségük volt a munkaerejükre, akkor elszéditve a munkaalkalmak és kereseti lehetőségektől nem hallották meg az IWW hivó szavát az Egy Nagy Ipari Szervezet kiépítésére, pedig azzal elejét vehették volna a mai gazdasági leromlásnak. A szervezkedés helyett a politikusok hangzatos ígéreteiben hittek, kik a tömeget a saját önző céljaikra használták ki, sőt használják ki még a jelenben is. Sokan ingatlan vásárlásba keresték boldogulásukat a keservessen megkeresett dollárjaikat fektették be, mit a tőkés osztály és a bank csoportok vesznek tőlük most el. Ismertette az IWW 27 év óta hirdetett programját az ipari szervezkedésre, mely cél- tudatosságával egyedül a kivezető ut a mostani leromlott társadalmi helyzetből. Az IWW 4 órás, 4 napi munka programja egy lépés a jövő ipari társadalom kiépítéséhez, mely program gyakorlatba helyezése alkalmat ad a munkásosztálynak, hogy munkához jusson. Ez azonban csak az Egy Nagy Szervezet kiépítésével érhető el. Az előadás után a szokásos kérdések következtek melyekre Wiener mtárs közmegelégedésre adta meg a választ, csak néhány kommi nem volt megelégedve, amint ismerve őket nem vagyunk meglepve. A gyűlésen a költségek fedezésére befolyt $2.18 cent, mit ez utón is nyugtázzunk. EAST CHICAGO, IND. Wiener Andor mtársunk jan. 29-én kereste fel East Chicagót, ahol a körülményekhez képest sikeres gyűlésen beszélt. Értelmes és a jelenben lábra kapott humbug mozgalmak szelétől mentes 200 főnyi hallgatóság előtt tárgyilagosan ismertette a jelen termelési rendszer ferdeségeit, valamint a megoldás módozatait, melyet az IWW ajánl. A termelési eszközök fejlődése valamennyiünk szeme előtt játszódott le, és szükségtelen nemzetgazdászok által készített statisztikával bizonyítani, hogy mily változás ment végbe az ipari termelés szinterén. Csak szét kell néznünk az acél telepeken, a foundrikban és egyebütt, láthatjuk, hogy a gépek mint foglalták el a munkások helyeit. Ezzel szemben mit látunk a munkásság között. A bent maradtak még ma is 8—10 sőt ennél is több órát dolgoznak oly gyalázatos viszonyok között, hogy dacára a munkanélküliek fekete seregének a gyárkapuk előtt, még a jelen viszonyok között is lázadásba kényszerülnek a munkások. A munkásság bűnös nemtörődömsége, a szervezkedésre hivó szavunk meg nem hallgatása, most bosszulja meg magát. Habár a munkásság szenvedése mérhetetlen, még mindig nincs más kiút, mint a munkásság szervezkedése az Ipari Szervezetbe. A munkanélküliséget nem a városházán, nem az állami, vagy szövetségi kormán/ palotákban idézték elő és igy a megoldás sem ott keresendő. A sérelmek a munkatelepeken történtek és csak is ott orvosolhatók. A munkásságnak szervezkedni kell, hogy szabályozni tudja a munkaidőt és a gépek fejlődésének arányában, mely szervezett erővel aztán képes lesz a munkásság a munkanélküliséget nemcsak a jelnben, hanem a rendszer megdöntésével örök időkre megszüntetni. Ez az IWW üzenete és ennek követésére hívja fel a munkásságot. A hallgatóság közül néhány kérdést intéztek az előadóhoz, melynek a válasz adás után a gyűlés a legnagyobb rendben ért végett. A gyűlés költségeihez 3 dollár 70 centtel járultak hozzá. SOUTH BEND, IND. Január 27-én fél 8 órára népgyülést hirdettünk, amelyen alig száz főnyi hallgatóság jelent meg. A gyűlés vezető F. Szüch mtárs bejelenti, hogy a mai előadás tárgya az ipari válság megoldása. Rövid szavak után átadja a szót Wiener mtársnak. Wiener mtárs szokásához híven ragaszkodván a tárgyhoz, egyszerű, de értelmes szavakkal mutatott reá a jelenlegi, és az elmúlt válságok közötti kü- lömbözetekre. Két órás beszédében kitér a farmerok helyzetére. Az ipari termelésre. A géptechnika fejlődésére, és a bank bukásokra. Mindezeket kézzel fogható tényekkel bizonyította be, hogy ez a rettenetes krízis a munkásosztály szervezetlensége folytán jött létre. Ismerteti a társadalmi segély káros eshetőségeit a munkásosztályra vonatkozólag. Érvekkel támasztotta alá, hogy a munkanélküliség megszüntetése a jelen időben csak a 4 órás munkanap, és a 4 napos munkahét bevezetésével érhető el, amelyet csak szervezett erővel vívhat ki a munkásosztály. A jelenlevők a legnagyobb figyelemmel hallgatták az előadást, és a tapsok megismétlődésével adtak kifejezést, hogy Wiener mtársat megértették. Ellentmondások nem voltak. Egy pár kérdés volt, amelyekre az előadó kielégítő választ adott. Végül a National Unemploment Council részéről kért szót egy munkás ember, helyeselvén az elmondottakat, de megjegyzi, hogy ők a már a megkezdett útról nem fordulhatnak vissza, mert amig a szervezkedés lábra kap a munkások között, addig is enni kell. Kijelenti, ho^y a második demonstráció megtartására, már megtették az előkészületeket, amely január 30- án lesz megtartva. (Azóta ismerjük ennek is az eredményét.) Ismerteti a követelésüket, amely arra vonatkozik, hogy a városi segélybizottság által életbe léptetett basket rendszer nem jó, és követelik, hogy a segély alapra befolyt pénzeket osszák ki a segélyre szorultak között, ne grefteljék azt el. Wiener mtárs érthetően magyarázta meg, hogy nem a városházánál, hanem a gyárakban kell követelni a munkát, és kenyeret, mert ptt vették azt el. A közönség a költségek fedezésére összeadott $5.35 centet, amely összeget később né- hányan $9.00-ra egészítettek ki. A melyért itt mondunk hálás köszönetét. Ezek után a hallgatóság megelégedetten távozott. BURNSIDE. Szász mtárs megnyitotta a gyűlést 8:30-kor, ismertette a jelenlevőkkel a mai helyzet tarthatatlanságát az ipari válságot. Majd átadta a szót Wiener Andor mtársnak, ki látva, hogy az itteni munkásság nem jelent meg olyan számba mint ahogyan azt sokan reméltük, az előadó mtárs megnyugtató szavakkal ecsetelte, hogy nem mindég a tömeg nagysága, hanem annak az akarat ereje számit és a mai gyűlésünk programját sem a munkásság, hanem az ipari válság választotta meg. Mert még ilyen ipari válság nem volt a történelemben, mert azok a munkások akik 27 évvel ezelőtt megalakították az IWW-t már akkor látták a mai válságnak a jövetelét, és a helyes gondolat megalkotta az eszmét és terjesztette a munkásság között. A mai ipari válság nem az első, ez már több ipari válság-* nak a megismétlődése. Az 1914- es ipari válság is tovább tartott volna, ha a pénz fejedelmek elő nem készítik az európai háborút, amit egyszerű kapzsi célokból tettek és jöttek a hadi rendelések. Az iparok kapui megnyíltak, a munkásság dolgozott és pénzt keresett. Mig az IWW-nak a tagjai fáradságot és anyagiakat sem kiméivé megpróbálták a munkásságot szervezni, de a munkás ság legtöbbje ha nem anyagilag is, de elméletileg már úgy érezte magát, mint egy kapitalista. Az IWW-nak a hivó szavát nem hallgatták meg, minden figyelmeztetés süket fülekre talált, de már máma mikor a háború alatt és a háború utáni években a keresett meg- (Folyt. a 7-ik oldalon.) Vegyen részt országos szervezőnk népgyiilésein
