Bérmunkás, 1933. január-június (21. évfolyam, 721-745. szám)
1933-01-28 / 724. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1933 január 28. A MUNKATELEPEK HÍREI MINDEN, W. Va. Tisztelt Munkástársak: Megbocsássanak, de a Bérmunkásért járó előfizetésemet még nem tudom rendezni, de a lapomat azért be ne szüntessék, mert rövidesen küldöm az érte járó összeget. Szomorú, hogy ezt kell Írnom pedig itt minden nap dolgozunk, csak a boríték üres a peda napon. Három helyütt is meglopják a bányászt. Először három és fél tonnás kárékat rakunk meg és csak kettőért kapunk fizetést, azután a fő- officceban csinálják a külöm- böző levonásokat és ami kevés marad annak az elszámolása a stóros pontos ceruzája alá esik. Ez a nép pedig mind ezt tűri és inkább éhen pusztul, mintsem szervezkedéssel kezdene már foglalkozni. B. L. GLEN ROGERS, W. Va. Ki hitte volna, hogy ezen a sanyaruságon keresztül fogunk menni? és ezeket mind birkatürelemmel fogjuk elnézni ami mellettünk nap-nap után elhalad. Olvasom a “Bérmunkás” lapot, és a naptárt. Elgondolko- zok rajta, up^an meddig mehet ez még igy. Mikor ismeri meg az emberiség önön magát? hogy ő is ember volna talán és illő volna olyan életet is élni. Hihetettlenség ami a bányász falvakban, és bányában végbe megy, úgy mint Írva van, sokszor még borzalmasabb. Itt vannak olyanok akik a társaságnak évek óta tartoznak, s talán fognak is mig élnék. Valamikor, úgy mondják, itt fizettek 2 dollár 25 centet egy cáré megrakásáért, s a cáré jóval kisebb volt mint ma. És ma fizetnek 72 centet 4—5 ton szén felrakásáért. Régen itt soha nem volt elegendő munkás, ma nincs hely ahová embert ne tudnának tenni, ha mindjárt 2 dollárt is tud keresni 10—15 óra napi munka időre. Ha elhagyja a munkát egy, van a helyébe 20—50 más. Csak mióta én itt vagyok egy és fél év, azóta gondolat szerint megfordult itt 8—10 ezer ember, pedig a bányában nem tudnak alkalmazni egyszerre többet mipt 4—500-at, éjjel és nappali munkára. De hát — mint minden üzlet, úgy üzlet az is, mert van úgy sokszor, hogy egy munka számot (Check No.) 2—3 is használ 2 hétben. És amennyien használják, mindegyiktől lefognák a mozsdó házért 45 cent, orvosért 45c., kórházért 75c., koporsóért 1.00-t, még akkor is, ha több nem maradnajizon kívül. lÜég ehez hozzá jön, a “gáz maszk” mert itten ilyet is hordani kell. Ezt csakis a Company Storeban adják, az $7.50, de ha mindjárt egy napot is használta, már nem adnak érte csak 4 dollárt, (Jancsi bankót) ugyanott ahol vette. És másnak ismét eladják a fenti áron ez megy végnélkül igy. Ha esetleg még egy pár dollár járna a munkásnak, ezt készpénzül nem fizetik ki csak úgy, ha 10 százalékot lefognak, vagy pedig Jancsi bankót adnak, amit csak itt lehet elhasználni. Munkát leginkább úgy lehet kapni, ha ezt más kéri, az uj embernek. Ezt leginkább a burdos gazda tudja megtenni, úgy, hogy az illető ott is bur- doljon nála, mert ha nem, bármikor kitudja fizettetni, mert az a szuperral jóban van, habár belülről a bányát soha nem látta. Ezek megtörténtek már többször. Lent a bányában a rendszer éppen olyan mint fent. Egyik ember tud keresni 5 dollárt, a másik 2 dollárt, 10—15 óra napi munka nem ritkaság. A tető sok helyen nagyon rossz, a gáz sok helyen úgy zug, mint a “méh,” a kövek tonna számra csüngenek az ember feje felett, — ha a motor, vagy a cáré kirekkol, — ritka esett, hogy meg ne haljon valaki, vagy legalább súlyos sérülést ne hagyjon. A “gáz maszk” mindenkinél van, habár 99 százaléka, akik hardják, azt sem tudja, hogy hogyan is kellene azt szükség esetén használni, (köztük magam sem.) De minek is azt tudni, elég, hogy tudjuk ajt, hogy robban a bánya, ami előbb utóbb föltétien be következik, és onnan élve egy sem fog vissza jönni, mert ha valamikor szakadás van a fővonalon olyan üggyel bajjal lehet kijutni, olyan helyeken kell keresztül bujkálni, hogy alig egy és fél láb magas. És az ember mászik alatta, — gondolja leszek — vagy nem, menni kell mert nincs másfelé kiút. Az elmúlt héten jöttem kifelé, tanálom az utón a szeneskocsikat, ott áll egy ember, mondja nem lehet menni, én kérdem mi baj? ő feleli, kire- kolt a main line, kiütötte a timbert, leszakadt sok kő nemt lehet arra menni, kérdezem megsérült-e valaki, ő, igen a brekes! Megyek közelébb ott látok 5 —6 embert, dolgoznak a kő eltakarításon, de nincs hová, mert a kőtömeg vagy 80—90 ton lehet, a kárék és a motor felett a brekes a szegény fekete, alatta jajgat, help-help, mentsetek meg. Cso- dák-csodája, annyi kő felette és az ember még él. A boss vigasztalja, türelem, legyél nyugodt és-és muszáj volt várni szegénynek, kiszabadították és élt, végig élte. A lábai, karjai törtek össze, mi pedig más utakon menekültünk ki, mert el volt előlünk zárva az ut. De ha robbanni talál, ami be fog következni, nem hiszem, hogy még egy is kitudna belőle menekülni, mert akit talán a robbanás meg nem ölne, az éhen, vagy szom- jan kell, hogy pusztuljon. Ilyen a bányásznak az’ élete, és talán a bányászok között vannak a legtürelmesebbek. A bányász aki mindent egy kedvűén vessz. Háromszor vágták le a fizetést csak azóta, mióta itt vagyok. Egy dollár és 5 centet fizettek még novemberben múlt egy éve, és levágták 94 centre, utána 80 centre és október 16-án ismét 72 centre. Ezért rakunk 5 tonna szenet a pokloknak a poklából, a nép pedig némán tűri, sőt még van kedve nevetni is. Mert tudatlan, s tanulni meg nem akar, azt mondja, hogy tudja ő ezt mind, — de azok urak, mi vagyunk a szolgák. így nem lehet letagadni, hogy a munkás megérdemli a sorsát. Nem hiszem, hogy a földön volna egy más olyan türelmes állat, mint a mai munkás milliók akik oly sok tanításból, olyan keveset értenek meg mint a mai bérmunkások. Meddig mehet ez még igy munkástársak! S. M. GLEN ROGERS, W. Va. A bánya 780 suk mély, gá- zas, cáré szám fizetnek 4—5 tonnásért 72c., masina után 92c., pick után napszámosnak 36c.-től 40 centig óránként. Kilenc óra munka, helyszíntől számítva. A szén 4-től 7 suk magas, legtöbb helyen piszkos, vizes, azért nem fizetnek, csak ha cáréba rakja 65c., ha van hely félre rakni, úgy muszáj megtenni ingyen is. Ladolónak lehet keresni 2 dollártól 5 dollárig. 10—15 órát naponta. Most 3—4 napot dolgozunk. Embereket vesznek fel, egyik jön, a másik megy. A bánásmód mint mindenütt nagyon rossz, baleset elég gyakori, a burd 32 és 34 dollár havonta. Kevés a bevándorolt, de mind egykedvűen veszik a rossz bánás módott. És még ezt a vidéket is napnap után uj emberek keresik fel. WELLSBURG, W. Va. A Pittsburgh, W. Va. Coal Co. itteni 3-as számú bányájában bérlevágást jelentett be, mivel a compánia szerint ráfizetéssel dolgoztait ja a bányát. De a bérlevágás elmaradt a bányászok ajánlata folytán. A bányászok azt ajánlották, hogy a compánia a bérlevágás helyett fizesse le a drájverokat és ne tartson mulikat és az igy megtakarított összeg eléggé fogja kárpótolni a compániát. A compánia elfogadhatónak találta az ajánlatott. Nem szégyen ez? hogy a mai kor ipari munkásai, mint a bányászok is ahelyet, hogy szervezkedve emberi jogaikért harcba szállnának, saját magokat fölajánlják igavonó baromnak, nem elég, hogy két tonnás kárét lemérnek egy, vagy egy és fél tonnába, tonnáját 35 centért, egy sukkos követ ingyen eltakarítani, vízért , timberezéssért semmit sem kapnak, a lőszer drágább mint valaha, most ehez jön még a káréknak a passvéről a plézbe és megrakva vissza a passvére tolássá. Bányászok akik olvassátok e tudósítást gondolkodjatok, mert erre van elég időtök, bent a bányában is amig lesben álltok, hogy mikor hozza a motor az üreskárékat be és ahelyett, hogy egymásnak estek az üres káré végett, sokszor egymás nyakát szorongatva érte, beszélgessetek egymás közt arról, amire az IWW évek óta tani- ' tott titeket is, a többi ipar rabszolgáival együtt, hogy tanulj és szervezkedj, és ne várjatok másra, hogy megszervezzenek benneteket. Hiszen annyit voltatok az az utóbbi években szervezve és ennek a sokféle szervezésnek amit hivatásos élősdi vezérek vittek véghez köztetek, külömböző nevek alatt, de a saját érdekükben, a következménye az, hogy most már teljesen szervezettlenek vagytok. Olvassátok az IWW irodalmát, tanuljatok és szervezKC.t- jetek. FOLLANSBEE, W. Va. A Follansbee Brs. itteni Sheet Mill telepén a munkások már hat hónapja sztrájkban állnak a F. of L. vezetése alatt. Mielőtt a múlt években a _ gyárat uj gépekkel felszerelték, körülbelül 3.500 ember dolgozott itten. Az uj gépek és rendszer bevezetése után, ez a szám leesett úgy, hogy a sztrájk kitörésének idejében már csak vagy 360 munkásra volt szükség. A sztrájk előtti keresett 3.50 —4.00 dollár között váltakozott és ez, meg az Union ami az Ohio völgyön csak még itten létezett késztette a Compániát arra, hogy végezzen úgy a szervezettel mint a 3.00 és 4.00 dolláros keresettel. A munkások kitünően kitartanak a szervezett mellett. Mihelyt egy idegen beteszi a lábát ebbe a kis városba, mindjárt ott terem mellette a szervezet tagja. Az összetartásuk követésre méltó, egy néhány sztrájktörő ugyan már van bent a gyárban, akiket sikerült a Compá- niának kívülről becsempészni, de a munkásokat ez nem igen aggassza, Reméljük, hogy az itteni munkások fognak több érdeklődést tanúsítani az IWW irányába, mert dacára a kitűnő Vegyen részt országos szervezőnk népgyülésein
