Bérmunkás, 1933. január-június (21. évfolyam, 721-745. szám)

1933-01-28 / 724. szám

2 oldal BÉRMUNKÁS 1933 január 28. A MUNKATELEPEK HÍREI MINDEN, W. Va. Tisztelt Munkástársak: Megbocsássanak, de a Bér­munkásért járó előfizetésemet még nem tudom rendezni, de a lapomat azért be ne szüntes­sék, mert rövidesen küldöm az érte járó összeget. Szomorú, hogy ezt kell Ír­nom pedig itt minden nap dol­gozunk, csak a boríték üres a peda napon. Három helyütt is meglopják a bányászt. Először három és fél tonnás kárékat rakunk meg és csak kettőért kapunk fizetést, azután a fő- officceban csinálják a külöm- böző levonásokat és ami kevés marad annak az elszámolása a stóros pontos ceruzája alá esik. Ez a nép pedig mind ezt tű­ri és inkább éhen pusztul, mintsem szervezkedéssel kez­dene már foglalkozni. B. L. GLEN ROGERS, W. Va. Ki hitte volna, hogy ezen a sanyaruságon keresztül fogunk menni? és ezeket mind birka­türelemmel fogjuk elnézni ami mellettünk nap-nap után elha­lad. Olvasom a “Bérmunkás” la­pot, és a naptárt. Elgondolko- zok rajta, up^an meddig me­het ez még igy. Mikor ismeri meg az emberiség önön ma­gát? hogy ő is ember volna talán és illő volna olyan életet is élni. Hihetettlenség ami a bá­nyász falvakban, és bányában végbe megy, úgy mint Írva van, sokszor még borzalma­sabb. Itt vannak olyanok akik a társaságnak évek óta tartoz­nak, s talán fognak is mig él­nék. Valamikor, úgy mondják, itt fizettek 2 dollár 25 centet egy cáré megrakásáért, s a cáré jóval kisebb volt mint ma. És ma fizetnek 72 centet 4—5 ton szén felrakásáért. Régen itt soha nem volt ele­gendő munkás, ma nincs hely ahová embert ne tudnának ten­ni, ha mindjárt 2 dollárt is tud keresni 10—15 óra napi munka időre. Ha elhagyja a munkát egy, van a helyébe 20—50 más. Csak mióta én itt vagyok egy és fél év, azóta gondolat szerint megfordult itt 8—10 ezer ember, pedig a bányában nem tudnak alkal­mazni egyszerre többet mipt 4—500-at, éjjel és nappali munkára. De hát — mint minden üz­let, úgy üzlet az is, mert van úgy sokszor, hogy egy munka számot (Check No.) 2—3 is használ 2 hétben. És amennyi­en használják, mindegyiktől lefognák a mozsdó házért 45 cent, orvosért 45c., kórházért 75c., koporsóért 1.00-t, még akkor is, ha több nem marad­najizon kívül. lÜég ehez hozzá jön, a “gáz maszk” mert itten ilyet is hor­dani kell. Ezt csakis a Com­pany Storeban adják, az $7.50, de ha mindjárt egy napot is használta, már nem adnak ér­te csak 4 dollárt, (Jancsi ban­kót) ugyanott ahol vette. És másnak ismét eladják a fenti áron ez megy végnélkül igy. Ha esetleg még egy pár dollár járna a munkásnak, ezt kész­pénzül nem fizetik ki csak úgy, ha 10 százalékot lefognak, vagy pedig Jancsi bankót ad­nak, amit csak itt lehet el­használni. Munkát leginkább úgy lehet kapni, ha ezt más kéri, az uj embernek. Ezt leginkább a burdos gazda tudja megtenni, úgy, hogy az illető ott is bur- doljon nála, mert ha nem, bár­mikor kitudja fizettetni, mert az a szuperral jóban van, ha­bár belülről a bányát soha nem látta. Ezek megtörténtek már többször. Lent a bányában a rendszer éppen olyan mint fent. Egyik ember tud keresni 5 dollárt, a másik 2 dollárt, 10—15 óra napi munka nem ritkaság. A tető sok helyen nagyon rossz, a gáz sok helyen úgy zug, mint a “méh,” a kövek tonna számra csüngenek az ember feje felett, — ha a motor, vagy a cáré kirekkol, — ritka esett, hogy meg ne haljon va­laki, vagy legalább súlyos sé­rülést ne hagyjon. A “gáz maszk” mindenkinél van, habár 99 százaléka, akik hardják, azt sem tudja, hogy hogyan is kellene azt szükség esetén használni, (köztük ma­gam sem.) De minek is azt tud­ni, elég, hogy tudjuk ajt, hogy robban a bánya, ami előbb utóbb föltétien be következik, és onnan élve egy sem fog vissza jönni, mert ha valami­kor szakadás van a fővonalon olyan üggyel bajjal lehet ki­jutni, olyan helyeken kell ke­resztül bujkálni, hogy alig egy és fél láb magas. És az ember mászik alatta, — gondolja le­szek — vagy nem, menni kell mert nincs másfelé kiút. Az elmúlt héten jöttem ki­felé, tanálom az utón a sze­neskocsikat, ott áll egy ember, mondja nem lehet menni, én kérdem mi baj? ő feleli, kire- kolt a main line, kiütötte a timbert, leszakadt sok kő nemt lehet arra menni, kérdezem megsérült-e valaki, ő, igen a brekes! Megyek közelébb ott látok 5 —6 embert, dolgoznak a kő eltakarításon, de nincs hová, mert a kőtömeg vagy 80—90 ton lehet, a kárék és a motor felett a brekes a sze­gény fekete, alatta jajgat, help-help, mentsetek meg. Cso- dák-csodája, annyi kő felette és az ember még él. A boss vigasztalja, türelem, legyél nyugodt és-és muszáj volt várni szegénynek, kisza­badították és élt, végig élte. A lábai, karjai törtek össze, mi pedig más utakon menekül­tünk ki, mert el volt előlünk zárva az ut. De ha robbanni talál, ami be fog következni, nem hiszem, hogy még egy is kitudna belőle menekülni, mert akit talán a robbanás meg nem ölne, az éhen, vagy szom- jan kell, hogy pusztuljon. Ilyen a bányásznak az’ élete, és talán a bányászok között vannak a legtürelmesebbek. A bányász aki mindent egy ked­vűén vessz. Háromszor vágták le a fizetést csak azóta, mióta itt vagyok. Egy dollár és 5 centet fizettek még november­ben múlt egy éve, és levágták 94 centre, utána 80 centre és október 16-án ismét 72 centre. Ezért rakunk 5 tonna szenet a pokloknak a poklából, a nép pedig némán tűri, sőt még van kedve nevetni is. Mert tudat­lan, s tanulni meg nem akar, azt mondja, hogy tudja ő ezt mind, — de azok urak, mi va­gyunk a szolgák. így nem lehet letagadni, hogy a munkás megérdemli a sorsát. Nem hiszem, hogy a földön volna egy más olyan tü­relmes állat, mint a mai mun­kás milliók akik oly sok taní­tásból, olyan keveset értenek meg mint a mai bérmunká­sok. Meddig mehet ez még igy munkástársak! S. M. GLEN ROGERS, W. Va. A bánya 780 suk mély, gá- zas, cáré szám fizetnek 4—5 tonnásért 72c., masina után 92c., pick után napszámosnak 36c.-től 40 centig óránként. Ki­lenc óra munka, helyszíntől számítva. A szén 4-től 7 suk magas, legtöbb helyen piszkos, vizes, azért nem fizetnek, csak ha cáréba rakja 65c., ha van hely félre rakni, úgy muszáj megtenni ingyen is. Ladolónak lehet keresni 2 dollártól 5 dollárig. 10—15 órát naponta. Most 3—4 na­pot dolgozunk. Embereket vesznek fel, egyik jön, a másik megy. A bánásmód mint min­denütt nagyon rossz, baleset elég gyakori, a burd 32 és 34 dollár havonta. Kevés a beván­dorolt, de mind egykedvűen veszik a rossz bánás módott. És még ezt a vidéket is nap­nap után uj emberek keresik fel. WELLSBURG, W. Va. A Pittsburgh, W. Va. Coal Co. itteni 3-as számú bányájá­ban bérlevágást jelentett be, mivel a compánia szerint rá­fizetéssel dolgoztait ja a bá­nyát. De a bérlevágás elmaradt a bányászok ajánlata folytán. A bányászok azt ajánlották, hogy a compánia a bérlevágás he­lyett fizesse le a drájverokat és ne tartson mulikat és az igy megtakarított összeg eléggé fogja kárpótolni a compániát. A compánia elfogadhatónak ta­lálta az ajánlatott. Nem szégyen ez? hogy a mai kor ipari munkásai, mint a bányászok is ahelyet, hogy szervezkedve emberi jogaikért harcba szállnának, saját ma­gokat fölajánlják igavonó ba­romnak, nem elég, hogy két tonnás kárét lemérnek egy, vagy egy és fél tonnába, ton­náját 35 centért, egy sukkos követ ingyen eltakarítani, víz­ért , timberezéssért semmit sem kapnak, a lőszer drágább mint valaha, most ehez jön még a káréknak a passvéről a plézbe és megrakva vissza a passvére tolássá. Bányászok akik olvassátok e tudósítást gondolkodjatok, mert erre van elég időtök, bent a bányában is amig lesben áll­tok, hogy mikor hozza a motor az üreskárékat be és ahelyett, hogy egymásnak estek az üres káré végett, sokszor egymás nyakát szorongatva érte, be­szélgessetek egymás közt arról, amire az IWW évek óta tani- ' tott titeket is, a többi ipar rab­szolgáival együtt, hogy tanulj és szervezkedj, és ne várjatok másra, hogy megszervezzenek benneteket. Hiszen annyit voltatok az az utóbbi években szervezve és ennek a sokféle szervezés­nek amit hivatásos élősdi ve­zérek vittek véghez köztetek, külömböző nevek alatt, de a saját érdekükben, a következ­ménye az, hogy most már tel­jesen szervezettlenek vagytok. Olvassátok az IWW irodal­mát, tanuljatok és szervezKC.t- jetek. FOLLANSBEE, W. Va. A Follansbee Brs. itteni Sheet Mill telepén a munká­sok már hat hónapja sztrájk­ban állnak a F. of L. vezetése alatt. Mielőtt a múlt években a _ gyárat uj gépekkel felszerel­ték, körülbelül 3.500 ember dolgozott itten. Az uj gépek és rendszer bevezetése után, ez a szám leesett úgy, hogy a sztrájk kitörésének idejében már csak vagy 360 munkásra volt szükség. A sztrájk előtti keresett 3.50 —4.00 dollár között váltako­zott és ez, meg az Union ami az Ohio völgyön csak még itten létezett késztette a Compániát arra, hogy végezzen úgy a szervezettel mint a 3.00 és 4.00 dolláros keresettel. A munkások kitünően kitar­tanak a szervezett mellett. Mi­helyt egy idegen beteszi a lá­bát ebbe a kis városba, mind­járt ott terem mellette a szer­vezet tagja. Az összetartásuk követésre méltó, egy néhány sztrájktörő ugyan már van bent a gyár­ban, akiket sikerült a Compá- niának kívülről becsempészni, de a munkásokat ez nem igen aggassza, Reméljük, hogy az itteni munkások fognak több érdek­lődést tanúsítani az IWW irá­nyába, mert dacára a kitűnő Vegyen részt országos szervezőnk népgyülésein

Next

/
Oldalképek
Tartalom