Bérmunkás, 1933. január-június (21. évfolyam, 721-745. szám)

1933-04-22 / 736. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD v Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to ' Cleveland, Ohio pending VOL. XXL ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1933 APR. 22. NUMBER 736. SZÁM. Kerületi értekezlet lesz Cleveland, O.-ban április hó 23-án, vasárnap d. e. 9 órai kezdettel a Bérmunkás helyiségében, 8622 Buckeye Rd. Az értekezlet hivatása: lefektetni azokat a módozatokat, amellyel a nincsteleneket, a reményvesztetteket az iparszervez­kedés hatalmas erejével az osztályharc szolgálatába állíthatjuk. A kerületi értekezlet napirendje: A Bérmunkás lapbizottságának jelentése. Küldöttek jelentése. Jelentések tárgyalása. A helyi és kerületi mozgalom szélesebb körű kiépítése. Roosevelt elnök rendelete, amellyel a munkások nem fognak visszaélni "A Z U) DEAL" vagy az 1 dollár napibér A tele tüdővel szétküldött mentőakciók legutóbbika, amely a Fehér Ház bölcs lakójától kikerült azt hozza tudtunkra, hogy május elsejéig mindenki köteles a 100 dollárt meghala­dó arany pénzét a kincstárba elhelyezni. 43.000.000 lakóssa ennek az országnak, akiknek majdnem a fele négy esztendeje nem tud elhelyezkedni az iparokban, mig a másik része kétheten­ként 6—8, esetleg tiz dolláro­kat pedázik, bizonyos, hogy az elnök ezen rendeletét nem fog­ja megszegni, mert már nem­csak, hogy aranyai nincsenek, de maholnap kócos vánkosa sem lesz, ha azokat még az Anglia, Dagenham nevű vá­rosában, az ottani Ford-telepen, mely egyszersmint, a legna­gyobb Ford gyár is Európában, a munkások sztrájkba léptek egy újabb bérlevágás ellen. Tekintettel arra, hogy az “American Plan,” illetve a nyílt műhely rendszer beveze­tését, még ott nem ismerik a munkások, hanem szervezettek, Warsó Lengyelországból jön a hire annak, hogy a mun­kán való sztrájk egy egészen uj és különös formáját alkal­mazták, a lengyel bányászok. A munkáltatók azon tervére, hogy a bányákat a Kielcei völgyben, beszüntetik és víz­zel elöntik a tárnákat, a bá­nyászok azzal feleltek, hogy hat napon keresztül, megtagad­ták a tárnák elhagyását. A bányászok nem számítot­tak tulkemény ellentállásra s ócskásnál valamiért értékesí­teni lehetett. Az aranyak ügyében mi sok­kal biztosabb intézkedést aján­lunk Washingtonnak. A New York Hudson parti Sing Sing nagy befogadó épületébe hív­ják meg az Egyesült Államok bankvezetőit, akik számot ad­janak a nemzet vagyonáról. Ez az ankét akkor érjen vé­gett, amikor az urak a rájuk bízott vagyont a betevők ren­delkezésére adják. Roosevelt elnök ilyen intéz­kedése mellett bár az aranyak elő nem kerülnek, de azt elérik, hogy a tolvajok nem fognak néhány esztendeig előttünk er­kölcsöt vagy hazafiságot pré­dikálni. igy csak természetes, hogy a munka azonnali megtagadása sikerrel járt. A sztrájk teljes győzelemmel fejeződött be, Fordék nagy bosszúságára. Morális ered­ménye e hírnek abban volna igazán, ha az amerikai telepek rabszolgái is követnék, angol testvéreik példáját, melyhez az első lépés a szervezkedés. igy két nap után, étien, szom- jan sztrájkoltak és azt üzen­ték, hogy amig a társulat ter­vétől el nem áll, ha éhen vesz­nek valamennyien, akkor sem jönnek föl. E különös sztrájknak hire ment szerte az országban, majd kormányzói beavatkozással, úgy nyert befejezést, hogy a tár­sulat megígérte, hogy rövid üzembeszüntetéssel újjá szer­vezi magát és a bányákat meg­nyitja. Amerika 120 millió lakósa egynéhány ezer radikális mun­kás kivételével, nagy remé­nyekkel van még ma is eltel­ve az uj elnök Ígéreteit és ké­pességét illetőleg, nagy remé­nyekkel várják azt amit sen­ki sem tud megcsinálni, hogy a munkát megindítja Roose­velt. Várják, hogy a sör és más engedmények segítségével is­mét rózsás színbe fog Ame­rika öltözni. De nézzük meg csak, mit kap a munkásság a sör mellett. Mi lesz a mi hasz­nunk ebből, hogy egy uj elnök, sok ígérgetéséből be is vált valamit. Milyen lesz az a mun­ka melyet kilátásba helyez a részünkre. Már a törvényhozás mind­két házában elvan fogadva egy törvényt mely szerint, az elnök 250.000 embert felfogadhat, erdő telepitvények, folyók sza­bályozására s más ilyen köz­munkák végzésére, akik kato­nai vezetés alatt s több mint bizonyos ellenőrzés alatt is, ezeket a közmunkákat fogják végezni, eg-y dollár napi dij fe­jében, persze majd kapnak en­ni is mint az állam rendes ka­tonasága, komisz kenyeret, me- názsit. Most vegyük tekintetbe, hogy a rendes katonaság mely nem dolgozik a gyilkolásra va­ló gyakorlatozást leszámítva, még több fizetést kap mint a munkások fognak ezen a mun­kákon, mivel a katonák havi 30 dollár legalacsonyabb fize­tést kapnak, mig a munkások fognak havonta 26—27 dollárt kapni, mikor mennyi napot dolgoznak. Lesz már sör, csak nekünk nem lesz pénzünk megvásárol­ni. Mert ha sört vennének ak­kor kenyérre nem jut és 'éh­gyomorra a sör nem smakkol. Lesz majd kormány munka, dollár napi dij mellett, katonai fegyelem alatt, s aki nem tel­jesíti a parancsot, vagy zúgo­lódni merne a dollár napi dij ellen, azzal a börtönbe fogunk legközelebb találkozni, mert hát katonai fegyelmet fog sér­teni. Úgyszintén ha az állam, dollárt fizet naponta azoknak, akik hidegben, esőben kint dol­goznak a szabadban, csak nem lesz bolond majd a gyáros töb­bet fizetni, már csak az állam és törvények iránti tisztelet­ből sem, melyet maga Roose­velt kért a törvények közzé iktatni, csupa szeretetből az “elfeledett emberek iránt.” Most már nem lesznek elfe­ledve, minden nap névsort fog­nak felolvasni, úgy a börtönök­ben mint a katonai felügyelet alatt levő állami munka tele­peken, ami alapjában véve majdnem egy. Ez az amit a munkásság a politikusoktól várhat, vagy amit azok a sok virágos Ígéret után adhatnak. Ezzel még egy nagyobb bérlevágási hullámot tudnának előidézni, ha csak a munkásság meg nem elégszik az állandó bérlevágási folya­mattal, mint itten Detroitban, minden féle sztrájkba mennek, s törvényide, törvény oda, nem fognak egy dollár napi dij fe­jében dolgozni, s ehez szervez­kedés kell, s a szerevezetnek is a leghelyesebb formája az Ipari szervezet, mely nem tesz kü- lömbséget a munkások között akármilyen pártnak vagy val­lásnak a hive is az a munkás, de ebben mindnyájan megtu­dunk egyezni, hogy egy dol­lárért nem érdemes naponta dolgozni, sem a gyárakban haj­csárok, sem a táborokban ka­tonai felügyelet alatt, inkább a börtönt választja a munkás­ság, de ha idejében szervez­kedik akkor nemcsak, hogy győzni fog és a munkabéreket nem engedi levágni, hanem az egész társadalmi rendszert megtudja változtatni s eltöröl­ni a bérrendszert minden po­litikai intézményével együtt. Roosevelt a cselekvésnek a hive, s oly gyorsan cselekszik, hogy a munkásság beleszédül, (Folytatás a 3-ik oldalon) Visi István mtárs országos útja: Visi mtárs gyűléseit követ­kező sorrendben fogjuk meg­tartani: East Pittsburgh: áp­rilis 25-én, kedden este 8 óra­kor a magyar dalárda helyisé­gében. Hazelwood: április 26- án, szerdán este 8 órakor az Odfellows Hallban, cor. Second és Flowers Ave. Coraopolison: április 27-én, csütörtökön este 8 órakor a Magyar Otthonban. N. S. Pittsburghban: április 28-án, pénteken este 8 órakor az International Socialist Ly- ceumban 805 James St. Ter­race, Pa.: április 29-én, szom­baton este. A SIKERES BÉRHARC SZTRÁJK A MUNKÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom