Bérmunkás, 1932. július-december (20. évfolyam, 694-720. szám)
1932-09-24 / 706. szám
1932 szeptember 24. BÉRMUNKÁS 3 oldal Az angolországi szövők sztrájkban Munkanélküliek szavazata A kizsákmányoló osztály politikusai azon félelmükben, hogy elvesztik hivatalaikat és a vele járó panamát eme rettegésükben rájöttek arra, hogy egyes államok törvényei megfosszák a munkátlan- bérrabszolgát szavazati jogától. A republikánusok tudják, érzik, hogy a tudatlan bérrabszolga a pártembereket okozza helyzetének tarthatatlanságáért és a közelgő választásoknál Demokratára adják szavazatukat. Egyes államok törvényei meg fosszák azon egyéneket szavazati jogaiktól, akiket az állam vagy város segélyben részesít. Eme készülődések hallatára felbőszült az úgynevezett munkás sajtó. A “foradalmi politikusok” müfelháborodása foglalja le lapjaik hasábjait s a kapitalista osztály rémületéről csacsognak. Az uralkodó osztály már régen megfosztotta a munkások millióit szavazati jogától, hogy az állam ügyeinek intézésébe szava lehessen. Az uralkodó ősz tály gazdasági hatalma, amely minden néven nevezendő politikai pártot irányit, az a láthatatlan kormány, amely minden ország Kereskedelmi Kamarájában rejlik. Azok gazdasági hatalmuknál fogva irányítják a “nemzet” vagy ha kell a nemzetközi érdekeiket. A kizsákmányolt bérrabszolga egy gyufaszálnyit sem vészit szavazati jogának veszteségével. A bérrabszolgák helyzetét nem a város, állam vagy a szövetségi kormány intézik, hanem a Wall Street, mellyel szemben ipari szervezkedésre van szüksége a munkásosztálynak. A munkásosztály gazdasági szervezetének hatalma előtt a politikusok is leborulnak, mint Mózes az aranyborjú előtt. Tömörüljetek gazdaságilag ti szavazatoktól megfosztott bérrabszolgák —_az Egy Nagy Szervezetben az IWW-ban, amely megadja számotokra a szavazati jogot az iparok minden ágában a termelés és szétosztás társadalmasítása felett. Emelkedik az élelem ára Az angol iszövő gyárosok hónapok óta próbálják ráerőszakolni a munkásokra 10 százalékos bérleszállitás elfogadását, emellett a termelés gyorsítását, mely nagy mértékben alászálli- taná a béreket. Futótűzként terjed Angolország szövő munkásainak sztrájk ja, amelyben már ezideig is több mint 300 ezer munkás vesz részt, akik direkt akcióval tiltakoznak a tervbe vett 10 százalékos bérlevágás ellen. Az angol “nemzeti” kormány a politikus • munkásbarát Mc- Donalddal az élén a szövők szak szervezetének vezéreivel együtt minden eszközt felhasználnak — rendőrséget, katonaságot — * hogy a szövők sztrájkját általánosítsák és hogy a bérlevágást elfogadásra kényszerítsék. A szakszervezetek és a politikai pártok vezérei valamint minden néven nevezendő vezér karöltve haladtak a mukásosztály leigázásában. A bérrabszolgáknak Amerikában, Angliában, Ausztráliában, Canadában vagy bárhol a világon egyetlen egy teendőjük van és ez kiépíteni az IWW Egy Nagy Szervezetét, amelyen keresztül elérnek abba a társadalmi rendszerbe, amelyben megszűnnek az osztályok, nem lesznek kizsákmányolok és kizsákmányoltak. Megszűnik a bérrendszer és helyébe az ipari szabadság a munkásosztály egyetlen megváltója lép. Amikor majd a munkásosztály egyes nyelvi rétege felépítette ipari szervezeteit. Saját országának megfelelően használt eszközökkel egyesülve egy hatalmas támadásra véget fog vetni a kizsákmányoló osztálynak. A munkásosztály egyes iparokban vagy államokban kiterjedő sztrájkjai, melyek rendszeresen óriási áldozatokat követelnek, megtanítják, hogy egy hatalmas szervezetben tömörülve az egy ma még hatalmas ellenséggel szemben csak egy ut van és ez a Világ Ipari Munkásai által használt harci eszköz, taktika, elvinyilatkozat, amelyben kimondja, Ihogy “e szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépitett szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell valamennyi iparában — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamleyik osztályában, igy az egyen eset sérelmet az összeség sérelmének tekinti.” Majd amikor a világ munkássága tudatára ébredt és az apró cseprő bérharcok helyett az általános sztrájk hatalmas fegyverét veszi át, mellyel kizárja az iparok mai bitorlóit és folytatni fogja a termelést és szétosztást a társadalom közjólétének javára. Ez amiért az IWW küzd. Ez amiért a világ minden bérrabszolgáinak törekedni kell arra, hogy felépítse a bérrabszolgák egyetlen várát az Egy Nagy Szervezetet, melyen keresztül nem Amerika, Németország, Angol, Orosz, hanem a világ valamennyi bérrabszolgája eljut az Ipari Demokráciába. * A legszámottevőbb sérelmek egyike a gyárosoknak azon követelése, hogy a szövőket több gép kezelésre akarják kénysze- riteni. Ezzel szemben a szövők azt állítják, hogy eddig is már csak a legnagyobb erőfeszítéssel voltak képesek a nagyszámú gépeket kezelni. De még Iha a szövők képesek volnának is több gép kezelésére, a jelen viszonyok nerh alkalmasak a munka gyorsításra. A munkanélküliség eddig soha nem tapasztalt arányokat öltött Angliában is és a gyárosok ezen követelésének teljesedése arra kényszerítené a munkásokat, hogy társaikat meg fosszák a munkaalkalomtól. A szövő munkások szervezete kijelentette, hogy már eddig is nagymérvű türelmet tanúsítottak a gyárosok túlkapásaival szembe. A gyárosok ismételten megszegték a szerződésileg biztosított jogait a munkásoknak és itt az ideje, hogy e sérelmeket megtorolják. A sztrájk közvetlen oka a gyárosok azon makacssága, hogy megtagadták 2,000 sztrájkoló munkásnak a munkába való vissza helyezését -a Burnley kerületben, akik hét héttel ezelőtt léptek sztrájkba a munkáltatók szerződés megszegése következtében. Mindkét fél el van határozva a végletekig kitartani a követelések mellett. Ha a sztrájk belátható időn belül nem nyer befejezést még 300,000 munkás kényszer munka beszüntetését vonja maga után, melyek közvetlen összefüggésbe vannak a szövő iparral. Ez esetben Angliának legszámottevőbb ipara bénul meg. A gazdasági válság folytán, amely minden államot érint a föld kerekségén, a bérrabszolgák nap-nap után, lázadnak. A kizsákmányoló osztály a terror minden rettenétes eszközével igyekszik a bérfabszol- gák szabadságharcának elnyomására. Spanyolország, Lengyel, Magyar, Görög, Japán, Német, Amerika és más országok kizsákmányoló osztályai szünet nélkül koncoltatják, börtönözik, akasztják a felszabadulásra törekvők sokaságát. Mexikót is utolérte a gazdasági pangás és az elnyomott, kizsákmányolt, igénytelen peonjai lázadnak. Eme lázadás letörésére a kormány mindent elkövet s az elfogott lázadókat “Szent Mária” borzalmas szigetére szállítják, Jó jel, mondják a kapitalista nemzetgazdászok, a csaholó politikusok. Michigan állam gyümölcstermelő vidékein a barack 20—25 cent bushelonként, körte 30 cent, alma 10-töl 25 centig, szöllő 15 centől 25 centig, ezeken kívül igen sok más gyümölcs rettenetes mennyiségben rothad az egész államban. Idaho állam területén nagymennyiségű kukorica termett s a kufárok 13—15 centet adnak bushelonként. Az agyon hangoztatott egy dolláros bushel búzát csak az újságokból ismerik a kis gazdák. Ezen állam hires a krumpli termésről is, melyeket zsákonként 25 centért kénytelenek a szerencsés földbirtokosok elvesz tegetni. A hires Idaho krumpli óriási területeken a földben rothad el a termelőknek nincs szán ahol rettenetes kínok között puztulnak el. A kizsákmányoló osztály az egész világon egyetért a munkásosztály elnyomatására használt eszközökben. A kizsákmányolt bérrabszolgák az egész világon csiga lassúsággal ébrednek tudatára az Egy Nagy Szervezet hatalmas erejének. De jön az idő, amikor kínzóival, elnyomóival szemben együt tesen lép fel. Felismeri a szolidaritás hatalmát s az Egy Nagy Szervezetben tömörített erejét és végett vet a mai társadalmi rendszernek. A világ minden részében meg ujjuló zavargások romjain az elesettek kicsurgó piros vére kelti életre a világ .szabadságot, melyért a vérzők ezrei rettenetes árt fizettek. dékuk azt kiásni. A baromfi és állat tenyésztésnél is igy van mindenfelé. Grentzburg, Wisconsin állam egyik állat tenyész tője 10 darab hatalmas szarvas marhát szállított a Saint Pauli mészárszékre, melyekért 82 dollár és 81 centet kapott. Az állatok átlag véve 583 fontot nyomtak. Darabonként 8 dollár! 2 centet fizettek. Fontonként egy és fél cent esett. • A kapitalizmus mindenkori védbástyáját a kisbirtokost sem kíméli a végtelen kizsákmányolástól és, ezek még mindig földjeikhez ragaszkodva remény kednek egy újabb “prosperitás” eljövetelében, nem látják, hogy ma amikor a nagy ipari gócpontok bérrabszolgái az éhség martalékává válnak, mert nem juthatnak hozzá a szükséges élelem, ruházat s az emberi szűk ségletekhez, mert azok az árak amelyeket a kizsákmányoló osztály a termelt áruért fizet csak egy parányi része annak amit annak elfogyasztásáért vesz. Eme kisbirtokosok megmentését irányította elő a szocialista a kommunista pártok választási platformja. Moratóriumot, adó- mentességet a termékek állami szabályozását követelik. Ez ezeknek a forradalmároknak Marxismus. Igen az ezeknek a szavazat fogdosó kufároknak még akkor is ha homlok egyenest ellentétes az osztályharccal. Minnél előbb tűnnek el ezek az úgynevezett munkás pártok a kisbirtokosok, kereskedők, ügyvédek, papok a telekspekulánsokkal egyetemben annál hamarabb jut el a világ kitagadott osztálya az Ipari Szabadságba. Az Egy Nagy Szervezet az egyetlen erő a kizsákmányoltak érdekében a kizsákmányolok ellen. MEXIKO
