Bérmunkás, 1932. július-december (20. évfolyam, 694-720. szám)

1932-09-03 / 703. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1932 szeptember 3. A magyarországi munkásmozgalom története 1848-as polgári forradalom és a munkásosztály. Az 1848-as események a pesti proletáriátusra oly hatással voltak, hogy megalakult az első proletár szervezet Magyarorszá­gon a kommunista kör vezetője Birányi Ákos volt. Továbbá megjelenik a Kommunisták ki­áltványa magyar nyelven. Az 1848-as forradalom prole­tár része kiszabaditja a börtön­ből az akkori idők egyetlen pro­letár vezetőjét Táncsics Mi­hályt. Táncsics a kiszabadulása után kiadja az első magyarnyelvű forradalmi újságot a Munkások újságját. Táncsics Mihály volt a veze­tője annak a proletáriátusnak, amely a polgári forradalom pro­letár részét vezette és sok te­kintetben önálló célkitűzései a polgári forradalom túlmenő kö­vetelései voltak. így pld. 3 köny vet irt ahol egészen kezdetleges formában az akkori fejletlen proletáriátus ideológiájához meg felelően már kommunisztikus tanokat Ihirdet. Ez a három könyve következő. Mi a tulaj­don? Kik a vörös republikánu­sok? Mi a szocializmus és mi a kommunizmus? Táncsicsot maga a polgári forradalom is üldözte és börtön­ben próbálta vetni csak a prole­tariátus tartott ki mellette és védte meg Kossuthék üldözésé­től. A polgári forradalom buká­sával Táncsics illegalistásban vonul és munkásmozgalmat szer vez a radikális diáksággal egye­tértésben. 1860. Táncsics-féle összeeskü­vő szervezetet lefogják. Táncsi­csot 15 évre Ítélik. A börtönben megvakul. 7 évet ül a börtönben a kiegyezéskor amnesztiát kap. A kiegyezés dátumától kezdve lezárul ez a szakasza a magyar- országi munkásmozgalomnak és kezdetét veszi a modern osztály harcos proletármozgalom. Modern munkásmozgalom meg­indulása Magyarországon. 1860-ban megindul az ország­ban a kapitalizálódás rohamos folyamata. Ebben a korszakban kezd kialakulni a tényleges munkásmozgalom és a szerve­zett osztályharc Magyarorszá­gon. 1869-ban megalakul az első magyar munkás szervezet. Pesti központi általános munkás egy­let. Rövidesen 15 csoportot szer­vez. A szervezeten belül erős frakció harcok dúlnak még az egészen kezdetleges viszonyok következtében a forradalmi irány a Lassalle-féle szocializ­mus volt mig a Schultze Delisch kispolgári irány élvetette a nem zetköziséget és az osztályharcot. A szervezet sorozatos munkás gyűléseket tartott hol a jelsza­vai következők voltak. Harc a választójogért. Gyülekezési és sajtó szabadság. Állandó had­sereg megszüntetése. Progresz- sziv adó bevezetése. 1871-es párisi kommun óriási hatással volt a magyarországi proletárátusra. Nagyszabású szimpátia tüntetést rendeztek tömeggyüléssel egybekötve ahol német agitátorok voltak a szó­nokok. A párisi kommun bukása az európai reakció hatalmas meg­erősödését és ezzel egyidejűleg Magyarországon a munkásmoz­galom erős üldözését is eredmé­nyezte. Hütlenségi per, amelyben az akkori munkásmozgalom min­A. K. P. nyilvános gyűlést rendezett augusztus 14-én Kari­kás és Kilián magyarországi munkások nevében. Nem szokásom valakit, vagy valamelyik előadót lekicsinyleni, de minden szervezet kitermeli az ő termését. Ha tehát A. K. P. csak ilyen termékeket tud termelni, leg­ajánlatosabb ha földjébe marad, ezek csak kárára vannak az em­beriségnek. Miért nem állanak ezek az emberek félre az útból? Legalább a haladó munkásság bátrabban törtetne előre. Ezek a termékek csak kerék kötői az emberiség haladásának. Feltálaltak ezek a mesterek mindent a jelenlévőknek, csak épp azt nem, amit a jelenlevők vártak. Foglalkoztak Kínával, Musolinival, Németországgal, Soviet Unióval. De azt megmagyarázni a je­lenlevőknek, hogyan is tudná a munkásság megmenteni Kari­kást és Kiliánt az életnek ez már más lapra tartozik, türe­lemmel végig halgattam habár hi deg borzongatta hátamat, mikor munkások szabadságáról és éle­téről van szó, azon szalma csép- lést és végén fölszólaltam, tudá­somhoz képest igyekeztem a jelen lévőknek megmagyarázni. Melyik az az ut, amellyel Kari­kást és Kiliánt és sok hasonló munkástársainkat sokkal bizto­sabban lehet megmenteni az életnek a bitófától és hpsszu börtönöktől. Figyelmüket föl­hívtam a jelenlevőknek. Sokunk­nak még élénk emlékezetébe van csak röviddel az IWW meg születése után, mily gigászi har­cot vett fel a munkásság, három munkás élete megmentéséért, a rögtöni megmozdulással. az IWW égisze alatt tüzként ter­jed el az egész vonalon. A ha­tóság meg akarja gyilkolni test­véreinket, Moyer, Haywood és Pettibone voltak kiszemelve, az IWW gyors megmozdulásának meg is lett az eredménye, meg­tartották az életnek, a föntem- litett munkásokat. Ezt kellene cselekedni a ma­gyarországi munkásságnak is és az egész világ dolgozóinak ez­rével 10 ezrével kellene a mun­kásságnak szolidaritást vállalni, ölbe tett kezekkel kellene felel­ni, ez többet tenne mint a til­takozás és telegram, az csak pa­pír kosárba kerül és a hóhérok tovább végzik munkájukat, csak hogy erre nem akarja A. K. P. den közismertebb egyéniségeit perbe fogták hazaárulás cimén. A munkásmozgalom nagy ül­dözése nem hogy meggyöngitet- te volna a szervezkedést, hanem ellenkezőleg megerősítette. 1873. A szakszervezetek ki­alakulása megkezdődik. Meg­alakul a cipész, nyomdász, hajó­gyári munkások szakmai szer­vezete. Megjelenik a munkás heti krónika a szakszervezetek lapja. A szakszervezet kialakulása­nevelni a munkásságot, mert ez kiütné a kenyeret a mesterek kezéből. Erre voltak szomjasok azok a jelenlevő munkások, sa­rokba szorultak a mesterek. Ezek mesterei a gúnyolódásnak, de tudásuk nincs. Megemlítettem a Kentucky harcos bányászokat kiváltképen azt a 40 bányászt, kik a börtön­be várják Ítéletük kimondását az osztály bíróságtól, szintén emlitést tettem arról a 9 alama- bai fekete fiukról, föltettem a kérdést, melyik fontosabb mun­kás szempontból, az a 9 fekete fiú, kik soha nem tartoztak semmi néven nevezendő szerve­zetbe, avagy az a 40 Kentucky bányász, kik fel merték szavu­kat emelni a rabló szénbárók­kal szembe, mit gondolnak a tisztelt olvasók mi volt a felelet, ezektől a mesterektől..- majd ezt megtalálja az Uj Előrébe. Az olvasó közönségre bízom ennek megfontolását és érdemük szín­vonalára emeljék. Ezen gerinc­telen mestereket meddig tűri még a nép? G. Bakos. Szüreti mulatságot rendeznek a Clevelandi Munkás Dalosok SZEP­TEMBER 4-én, vasárnap délután 2 órai kezdettel a Clark Ave. 4310 szám alatt levő Bohemian Hall összes helyiségeiben. — Húsz pá- táncolja a Körmagyart. — Ott lesz Göre Gábor, Dur- bints Sógor, Kátsa cigány pereputyostul. — Lesz sző­lő lopás, próba házasság és más szórakozás. — A táncteremben Horváth Vil muzsikál. — Mindezekben 35 cent lefizetése ellenébei lesz módja Cleveland ma­gyarságának gyönyörköd ni, amihez ráadásul a Da lárda férfi és vegyes kara Tomási karnagy vezetésé­vel a legszebb bor daloka' fogja eldalolni. — Minden­kit szívesen lát a Daltes tület. val párhuzamosan a pártmozga­lom is kialakul, melynek a ki­emelkedő tényezője Külföldi Viktor. 1876-ban hazakerül Frankel Leo a párisi kommün egyik nép biztosa, aki rögtön jelentékeny szerepet kap a magyar munkás mozgalomban. Frankel a német reformista mozgalom szellemét erősen kép­viselte és igy Külföldivel erős ellentétben jut, aki ezzel szem­ben erősen forradalmi proletár nézeteket vallott. Kialakul a szocialista pártban két frakció a Frankel frakció, amely a munkás arisztokrácia érdekeit képviselte. A Külföldi frakció, amely a legszegényebb proletáriátus érdekeit képviselte. A frakció harcok olyan élessé válnak, hogy Külföldit a szocia­lista pártból kizárják. Külföldi frakciót a Népszava sajtó képviselte. Frankel frakció lapja a Munkás heti krónika. A magyarországi szociáldemok­rata párt. 1880-ban a két frakció egyesü­léséből megalakul a magyaror­szági szociáldemokrata párt. Programja: Földbirtok és a termelőeszkö­zök társadalmasítása. Bérmunka eltörlése. Általános választójog. Általános egyenlő ingyenes népoktatás. Állandó hadsereg megszünte­tése. Állam; egyház széjjel válasz­tása. 10 órai munkaidő; éjjeli mun­ka eltiltása. Egyenlő munkabér nőnek, fér­finak. Gyermekmunka eltiltása. 1880, A hatalmasan előretörő szociáldemokrata pártot óriási üldözésben részesíti a reakció. A párton belül egy erős anar­chista irány alakul ki, amely szélső forradalmi eszméket kép­visel. Már erősen reformizmusra hajló pártvezetőség az anarchis­tákat kizárja tömegesen. Az anarchisták önállóan szer­vezkednek, lapokat adnak ki, pld. Volksvill^ communal. Radi­kal. A reakció azonban hallatlan kíméletlenséggel ráfekszik az anarchistákra és széjjelveri őket. 1890. Hivatalos szociáldemok­rata mozgalom kifejlődött a II. intrenacionálé szekciójává válik a magyar szociáldemokrácia. A reformizmus teljesen uralomra kerül a párt vezetésében. 1900-tól kezdve a szociálde­mokrata párt politikájának a keresztmetszete az, hogy telje­sen együtt halad a burzsoáziá­val a polgári Magyarországért a Habsburg félfeudalis monar­chia ellen. Az 1914-es imperialista hábo­rú költségeit a magyar szociál­demokrácia ellentétben a kül­földi testvér szervezeteivel nem szavazta meg, mivel nem volt bent a parlamentben. A háború alatt a szociálde­mokrácia minden komolyabb osztályharcot megszüntetett az országban. LOS ANGELESI LEVÉL H. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom