Bérmunkás, 1932. július-december (20. évfolyam, 694-720. szám)

1932-08-13 / 700. szám

1932 augusztus 13. BÉRMUNKÁS 3 oldal Egyre több áldozata van a Nyiltan denunciál vagyon felhalmozódásának az “Uj Előre” 80 millió dollárral mentette meg, ideiglenesen. így sorolhatnánk ezt még jó hosszú sorrendben s végül is arra a megállapodásra kellene jutnunk, hogy ezek az urak nem veszítettek semmit sem, mert annak előállításában nem vet­tek részt, ők az általunk ter­melt javakból harácsolták össze a száz és száz milliójaikat, mely re a tulajdon pecsétjét gazda­sági" hatalmuk öntötte rá. Az Iván Krugerek, a Sámuel Insul- lok, a Swiftek csinálták ezt a társadalmi rendszert s ma ők is annak áldozataivá váltak. De koránt sem kell azt hinni, hogy ezeknek az uraknak vagy hozzá­tartozóiknak nincs mit aprítani a tejbe. Még egyikük sem állott az ingyen levest osztó konyhák előtt. Ezeknek minden egyi­kének is mindig több van mint ezer és ezer kitagadott bérrab­szolgának együttvéve. A társa­dalmi fejlődés őket sem kímélte meg a vagyon mindig kevesebb és kevesebb kezekben összpon­tosul és annak árja nem kiméli meg a hatalmasokat sem. Az a vagyon, melyet ők harácsoltak a bérabszolgák millióitól azt ma tőlük a Morganok, Rockefelle­rek s más hatalmasok kebelez­ték be. S ezen felsoroltakon kí­vül még nagyon sok más lesz mire ezen pangásnak végére érünk. Az Uj Előre julius 22-ik szá­mában az első oldalon, fekete keretek között megjelent egy rövid cikk, amely igy hangzik. “Húszezer családot akarnak letenni a segélyről. Most kap­tam tizenkét dollár grocery esek két, amelyből két hétig kellene élni a nagy családdal. De a lap­nak fenn kell maradnia. Itt kül­döm az utolsó két dolláromat.” Név aláirás, Detroit. Eddig rendben volna a dolog. Mindenki tudja, hogy egy mun­kások által eltartott lap anya­giakkal küzd. Nem értem meg azonban, hogy miért kellett azt a detroiti nagy családu munka- nélküli embert és családját nyíl­tan, a neve aláírásával! a Detroit City Welfare előtt bemutatni, hogy milyen nagy lelkű, hogy még a segély pénzből is küld egy Communista lapnak a tá­mogatására. Nem tudom, hogy olyan bu­ták volnának az Uj Előre szer­kesztői? Ha igy van akkor men­jenek onnan pokolba és adják át helyüket másoknak. Ha pe­dig azért tették, hogy lelkesít­sék az olvasóikat, Ihogy mentül több segélyt küldjenek be, nem törődve azzal, hogy egy csalá­dot az éhen hálásba taszítanak az ők rossz taktikájukkal, akkor is pusztuljanak onnan, mert nem elég értelmesek, hogy egy lapot írjanak. Philadelphiában is folyton szaporodik a segélyre szoruló munkások száma Amerika és a világ ipari mág­násai közül, akik vakmerőén tör tettek előre és veszélyeztették a náluknál hatalmasabb corporá- ciók fejlődését ma vagy életüket vették vagy roncsokban heverve elmélkednek a történtek felett. Ezen folyamatból • a könyörtelen kapitalista osztály még hűséges cselédjét Hoover elnököt sem kímélte meg. Igaz, hogy az alant közöltekhez képest Hoover elnök nagyon kis összeget veszí­tett, mindössze 9 és fél millió dollárt. Hooverhez hasonlók szá zával vannak s igy mi csak azo­kat közöljük le, illetve azoknak is csak egy részét akik több mint 75 millió dollár értékű va­gyont saját vagyonukat és száz milliókra menő részvényesek vagyonát vesztették el. Iván Kruger a hatalmas gyu­fa gyáros teljesen tönkre menve néhány száz millió veszteség után öngyilkosságot követett el. Chas. Swift, Chicago egyik leghatalmasabb vágóhidjának tulajdonosa több mint 75 millió dollár magán vagyonát veszítet­te el s lakásának 10-ik emeleti ablakából az utca kövezetét csó­kolta meg. Sámuel Insull, Amerika égjük leghatalmasabb kizsákmányoló- ja, aki roppant gyorsasággal szerezte vagyonát s több mint 90 milliót veszített s a részvé­nyesek száz millióit spekulálta el. Ma Franciaország egyik kis városának “két szobás” lakásá­ban vissza vonultán él. C. Ch. Hatry, akinek szeren­csétlen spekulációjának okozzák a Wall Street 1929-es összerop­panását s ezért őt tették még bűnbaknak s 14 esztendei bör­tönre Ítélték. Száz milliókra menő vagyonát vesztette el. Lord Kylsant, Angolo-rszág leghatalmasabb hajómágnása, hamis bukásért börtönben van — de nem itt Amerikában — több száz milliós vagyonát spe­kulálta el. B. K. Marcus. A megbukott Bank of United States több száz millió vagyonnal rendelkező igazgatója. S. Singer. A Bank of United States helyettes igazgatója. 80 millió dollár értékű vagyonát vesztette el. E két előbbi több mint száznegyven millió dollárt spekuláltak el üzletfeleiktől. R. C. Caldwell. 75 milliós va­gyonának elspekulálása maga után vonta egy egész csomó bankjának bukását, ahol üzlet­felei száz millión felül veszítet­tek. The Van Sweringen testvé­rek, Clevelandon, akik még nem régiben hatalmas vasutmágná- sok voltak. K. C. Gillette a világ legha­talmasabb biztonsági borotva gyáros, néhány száz milliós vagyonát spekulálta el. J. L. Lasky, a mozgófénykép ipar egyik úttörője, teljesen tönkre ment. Chas. C. Dawes, az Egyesült Államok volt alelnöke, bankját a Refinance Corporációtól vett Eme várost sem kerülte el a világ krízis, s mint Amerika egyik legrégibb városa a mun­kás osztály sohasem volt benne oly szegénységben mint ma, az ipari krízis idején. A legtutolsó kimutatás szerint — amely jóval kevesebbet mutat ki mint a tény állás — 350 ezer munkanélküli­ről tesz említést, de nem kétel­kedünk abban sem, ha azt négy- százezerre becsülték volna, a mely csaknem a felét képezi Philadelphia bérrabszolgáinak. 1930 december havában a város 6 ezer 593 családot segélyezett, akikre csupán abban a hónapban 96 ezer 913 dollárt költöttek el. Egy év leforgása után 1931 decemberében már a segélyre szorultak száma 47 ezer 779 volt, akik felemésztettek 904 ezer 822 dollárt. 1932 május ha­vában a segélyezettek száma 65 ezer 751-et tett ki, akikre egy millió 897 dollárt költöttek el. Több mint 50 ezer családot, akik segélyért folyamodtak kü- lömböző ürügyek alatt utasí­tottak el. "Philadelphiában a segélyre szoruló családok száma ma 100 és 123 ezer között váltakozik s a tél beálltával ezen szám roha­mosan fog emelkedni. Philadel­phia egyike azon városaknak ahol a segélyezés legalacso­nyabb összegét adják. Család tagonként, átlagvéve 1 dollár és 99 cent esik egy hónapra, New York a legmagasabb, ahol 3 dol­lár 17 cent esik. Chicagóban 2 dollár 16 cent. Clevelandon 1 dollár 81 cent, mig St. Louisban havi 90 centből kell egy-egy családtagnak magát életben tar­tani. A kizsákmányoló osztály szab ja meg nagy kegyesen, hogy annak az osztálynak, amely elő­állítja az élet összes szükséges javait, hogy havonta 3 dollár 17 centből vagy 90 centből kell fentartani életét. Eme lassú ha­Vagy talán nem is törődnek, hogy mi történhetik azzal a családdal, csak jó, hogy ők meg kapták a két dollárt, és hogy még mentül többet kaphassa­nak? Tudom én, hogy mit fog­nak mondani az Uj Előre szer­kesztői ; “tévedtünk” ezt mond­ták ők a Pártos hirdetésekre is. Nagyon sokat tévedtek már eddig is és jobb volna, ha már egyszer úgy eltévediipnek, hogy többé soha elő ne kerülnének. Ismerem a munkás társat, akit denunciáltak, nehezen dol­gozó munkás ember mikor van munkája. Nagy családdal van megáldva mint majdnem min­den munkás ember és lelkes tá­mogatója volt mindég úgy az Uj Előrének, mint általánosan az összes kommunista párt mozgalmainak. Most itt a kö­szönet érte az, hogy a kommu­nisták a párt lapon keresztül denunciálják őt és családját, el­akarják venni a szájukból az utolsó falatot. Efelett gondolkozzon az is, akit denunciáltak és a többi munkások is. Detroiti Uj Előre olvasó. VWVWA/S/y^>^>/WWS^WWWWW>/WWVS<» OLVASD AZ IndustiialWorkert Iáit okozó rettenetes állapotok­nak kizárólagosan a termelő bér rabszolgák az okai, akiknek for­radalmi elöharcosai évtizedeken át figyelmeztették a szervezke­dés szükségességére és mégis tudatlan, tájékozatlan a mai sanyarú helyzetben, elkeseredé­sébe kétségbeesésében az utcára megy s a feltörekvő politikusok áldozatává válik. Ezt látva az osztálytudatos forradalmároknak ma kettőzött erővel kell munkához fogni, hogy osztálytudatra ébresszék az elnyomott bérrabszolgák mil­lióit. Lassú fokozatos munkával elérünk az Ipari Szabadságba. LEGYEN HÁZTULAJDONOS ■ - ■ Az Egyesült Államok egyik hatalmas folyóirata kutatásokat folytatott a háztulajdonosok számait illetőleg és ama szomo­rú tapasztalatra jutott, hogy amig 1912-ben 12 millió egyén lakott a saját házában, addig 1930-ban a “properitás” 10 esz­tendejének leforgása után már csak 9 millió háztulajdonos volt. A bérbe adott lakások száma pedig 9 millióról 15 millióra emelkedtek. A 9 millió háztulajdonos há­zának 75 százaléka túl van je­lenleg adósággal (mortgageval) terhelve. Eme haldokló civilizá­cióban a vagyon minden formá­ja kevesebb és kevesebb kezek­ben összpontosul és óriási trusz- tokban egyesül, amely trusztok ellen csakis összpontosított — és nem széjjel darabolt — szer­vezettel lehet csak felvenni a harcot. A munkás osztály eme harcában az Egy Nagy Szerve­zetre van szüksége az egy hatal­mas összpontosított trusztokkal szemben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom