Bérmunkás, 1932. július-december (20. évfolyam, 694-720. szám)
1932-08-13 / 700. szám
1932 augusztus 13. BÉRMUNKÁS 3 oldal Egyre több áldozata van a Nyiltan denunciál vagyon felhalmozódásának az “Uj Előre” 80 millió dollárral mentette meg, ideiglenesen. így sorolhatnánk ezt még jó hosszú sorrendben s végül is arra a megállapodásra kellene jutnunk, hogy ezek az urak nem veszítettek semmit sem, mert annak előállításában nem vettek részt, ők az általunk termelt javakból harácsolták össze a száz és száz milliójaikat, mely re a tulajdon pecsétjét gazdasági" hatalmuk öntötte rá. Az Iván Krugerek, a Sámuel Insul- lok, a Swiftek csinálták ezt a társadalmi rendszert s ma ők is annak áldozataivá váltak. De koránt sem kell azt hinni, hogy ezeknek az uraknak vagy hozzátartozóiknak nincs mit aprítani a tejbe. Még egyikük sem állott az ingyen levest osztó konyhák előtt. Ezeknek minden egyikének is mindig több van mint ezer és ezer kitagadott bérrabszolgának együttvéve. A társadalmi fejlődés őket sem kímélte meg a vagyon mindig kevesebb és kevesebb kezekben összpontosul és annak árja nem kiméli meg a hatalmasokat sem. Az a vagyon, melyet ők harácsoltak a bérabszolgák millióitól azt ma tőlük a Morganok, Rockefellerek s más hatalmasok kebelezték be. S ezen felsoroltakon kívül még nagyon sok más lesz mire ezen pangásnak végére érünk. Az Uj Előre julius 22-ik számában az első oldalon, fekete keretek között megjelent egy rövid cikk, amely igy hangzik. “Húszezer családot akarnak letenni a segélyről. Most kaptam tizenkét dollár grocery esek két, amelyből két hétig kellene élni a nagy családdal. De a lapnak fenn kell maradnia. Itt küldöm az utolsó két dolláromat.” Név aláirás, Detroit. Eddig rendben volna a dolog. Mindenki tudja, hogy egy munkások által eltartott lap anyagiakkal küzd. Nem értem meg azonban, hogy miért kellett azt a detroiti nagy családu munka- nélküli embert és családját nyíltan, a neve aláírásával! a Detroit City Welfare előtt bemutatni, hogy milyen nagy lelkű, hogy még a segély pénzből is küld egy Communista lapnak a támogatására. Nem tudom, hogy olyan buták volnának az Uj Előre szerkesztői? Ha igy van akkor menjenek onnan pokolba és adják át helyüket másoknak. Ha pedig azért tették, hogy lelkesítsék az olvasóikat, Ihogy mentül több segélyt küldjenek be, nem törődve azzal, hogy egy családot az éhen hálásba taszítanak az ők rossz taktikájukkal, akkor is pusztuljanak onnan, mert nem elég értelmesek, hogy egy lapot írjanak. Philadelphiában is folyton szaporodik a segélyre szoruló munkások száma Amerika és a világ ipari mágnásai közül, akik vakmerőén tör tettek előre és veszélyeztették a náluknál hatalmasabb corporá- ciók fejlődését ma vagy életüket vették vagy roncsokban heverve elmélkednek a történtek felett. Ezen folyamatból • a könyörtelen kapitalista osztály még hűséges cselédjét Hoover elnököt sem kímélte meg. Igaz, hogy az alant közöltekhez képest Hoover elnök nagyon kis összeget veszített, mindössze 9 és fél millió dollárt. Hooverhez hasonlók szá zával vannak s igy mi csak azokat közöljük le, illetve azoknak is csak egy részét akik több mint 75 millió dollár értékű vagyont saját vagyonukat és száz milliókra menő részvényesek vagyonát vesztették el. Iván Kruger a hatalmas gyufa gyáros teljesen tönkre menve néhány száz millió veszteség után öngyilkosságot követett el. Chas. Swift, Chicago egyik leghatalmasabb vágóhidjának tulajdonosa több mint 75 millió dollár magán vagyonát veszítette el s lakásának 10-ik emeleti ablakából az utca kövezetét csókolta meg. Sámuel Insull, Amerika égjük leghatalmasabb kizsákmányoló- ja, aki roppant gyorsasággal szerezte vagyonát s több mint 90 milliót veszített s a részvényesek száz millióit spekulálta el. Ma Franciaország egyik kis városának “két szobás” lakásában vissza vonultán él. C. Ch. Hatry, akinek szerencsétlen spekulációjának okozzák a Wall Street 1929-es összeroppanását s ezért őt tették még bűnbaknak s 14 esztendei börtönre Ítélték. Száz milliókra menő vagyonát vesztette el. Lord Kylsant, Angolo-rszág leghatalmasabb hajómágnása, hamis bukásért börtönben van — de nem itt Amerikában — több száz milliós vagyonát spekulálta el. B. K. Marcus. A megbukott Bank of United States több száz millió vagyonnal rendelkező igazgatója. S. Singer. A Bank of United States helyettes igazgatója. 80 millió dollár értékű vagyonát vesztette el. E két előbbi több mint száznegyven millió dollárt spekuláltak el üzletfeleiktől. R. C. Caldwell. 75 milliós vagyonának elspekulálása maga után vonta egy egész csomó bankjának bukását, ahol üzletfelei száz millión felül veszítettek. The Van Sweringen testvérek, Clevelandon, akik még nem régiben hatalmas vasutmágná- sok voltak. K. C. Gillette a világ leghatalmasabb biztonsági borotva gyáros, néhány száz milliós vagyonát spekulálta el. J. L. Lasky, a mozgófénykép ipar egyik úttörője, teljesen tönkre ment. Chas. C. Dawes, az Egyesült Államok volt alelnöke, bankját a Refinance Corporációtól vett Eme várost sem kerülte el a világ krízis, s mint Amerika egyik legrégibb városa a munkás osztály sohasem volt benne oly szegénységben mint ma, az ipari krízis idején. A legtutolsó kimutatás szerint — amely jóval kevesebbet mutat ki mint a tény állás — 350 ezer munkanélküliről tesz említést, de nem kételkedünk abban sem, ha azt négy- százezerre becsülték volna, a mely csaknem a felét képezi Philadelphia bérrabszolgáinak. 1930 december havában a város 6 ezer 593 családot segélyezett, akikre csupán abban a hónapban 96 ezer 913 dollárt költöttek el. Egy év leforgása után 1931 decemberében már a segélyre szorultak száma 47 ezer 779 volt, akik felemésztettek 904 ezer 822 dollárt. 1932 május havában a segélyezettek száma 65 ezer 751-et tett ki, akikre egy millió 897 dollárt költöttek el. Több mint 50 ezer családot, akik segélyért folyamodtak kü- lömböző ürügyek alatt utasítottak el. "Philadelphiában a segélyre szoruló családok száma ma 100 és 123 ezer között váltakozik s a tél beálltával ezen szám rohamosan fog emelkedni. Philadelphia egyike azon városaknak ahol a segélyezés legalacsonyabb összegét adják. Család tagonként, átlagvéve 1 dollár és 99 cent esik egy hónapra, New York a legmagasabb, ahol 3 dollár 17 cent esik. Chicagóban 2 dollár 16 cent. Clevelandon 1 dollár 81 cent, mig St. Louisban havi 90 centből kell egy-egy családtagnak magát életben tartani. A kizsákmányoló osztály szab ja meg nagy kegyesen, hogy annak az osztálynak, amely előállítja az élet összes szükséges javait, hogy havonta 3 dollár 17 centből vagy 90 centből kell fentartani életét. Eme lassú haVagy talán nem is törődnek, hogy mi történhetik azzal a családdal, csak jó, hogy ők meg kapták a két dollárt, és hogy még mentül többet kaphassanak? Tudom én, hogy mit fognak mondani az Uj Előre szerkesztői ; “tévedtünk” ezt mondták ők a Pártos hirdetésekre is. Nagyon sokat tévedtek már eddig is és jobb volna, ha már egyszer úgy eltévediipnek, hogy többé soha elő ne kerülnének. Ismerem a munkás társat, akit denunciáltak, nehezen dolgozó munkás ember mikor van munkája. Nagy családdal van megáldva mint majdnem minden munkás ember és lelkes támogatója volt mindég úgy az Uj Előrének, mint általánosan az összes kommunista párt mozgalmainak. Most itt a köszönet érte az, hogy a kommunisták a párt lapon keresztül denunciálják őt és családját, elakarják venni a szájukból az utolsó falatot. Efelett gondolkozzon az is, akit denunciáltak és a többi munkások is. Detroiti Uj Előre olvasó. VWVWA/S/y^>^>/WWS^WWWWW>/WWVS<» OLVASD AZ IndustiialWorkert Iáit okozó rettenetes állapotoknak kizárólagosan a termelő bér rabszolgák az okai, akiknek forradalmi elöharcosai évtizedeken át figyelmeztették a szervezkedés szükségességére és mégis tudatlan, tájékozatlan a mai sanyarú helyzetben, elkeseredésébe kétségbeesésében az utcára megy s a feltörekvő politikusok áldozatává válik. Ezt látva az osztálytudatos forradalmároknak ma kettőzött erővel kell munkához fogni, hogy osztálytudatra ébresszék az elnyomott bérrabszolgák millióit. Lassú fokozatos munkával elérünk az Ipari Szabadságba. LEGYEN HÁZTULAJDONOS ■ - ■ Az Egyesült Államok egyik hatalmas folyóirata kutatásokat folytatott a háztulajdonosok számait illetőleg és ama szomorú tapasztalatra jutott, hogy amig 1912-ben 12 millió egyén lakott a saját házában, addig 1930-ban a “properitás” 10 esztendejének leforgása után már csak 9 millió háztulajdonos volt. A bérbe adott lakások száma pedig 9 millióról 15 millióra emelkedtek. A 9 millió háztulajdonos házának 75 százaléka túl van jelenleg adósággal (mortgageval) terhelve. Eme haldokló civilizációban a vagyon minden formája kevesebb és kevesebb kezekben összpontosul és óriási trusz- tokban egyesül, amely trusztok ellen csakis összpontosított — és nem széjjel darabolt — szervezettel lehet csak felvenni a harcot. A munkás osztály eme harcában az Egy Nagy Szervezetre van szüksége az egy hatalmas összpontosított trusztokkal szemben.
