Bérmunkás, 1932. július-december (20. évfolyam, 694-720. szám)
1932-07-23 / 697. szám
1932 julius 23. BÉRMUNKÁS 5 oldal Nemzeti bolsevizmus A Stalinizmus elvi és gyakorlati iránya egy izolált nemzeti szocialista társadalom megteremtése a jelenlegi legrövidebb történelmi Ihatár időn belül. A szocializmus felépítésének egy országban való teóriája leg először 1924-ben Sztálin által lett megformulázva. Ez az ideológia teljes ellentétben áll a marxi es lenini tanításokkal sőt magának Sztálinnak a régebbi felfogásával is. A sztálini iskola elfordulásának a mélysége a marxismustól a szocialista felépítés kérdésében nem kisebb jelentősgü mint elvi tekintetben a német szocial demokrácia szakítása a marxizmussal a háború és a patriotizmus kérdésében 1914 augusztusában pontosan 10 évvel a sztálini fordulat előtt. Sztálini ideológia egyenlő a német szociáldemokrácia ideológiával és ez jelenti a nemzeti szocializmust. A marxizmus a kapitalista társadalomban a világgazdaságból indul ki és egyes országok önállóságát függetlenségét a világgazdaságtól tagadja. Külöm- böző országok gazdasági viszonyai és tulajdonságai mind egy egy részét és szükséges elemét képezik a kapitalizmus világ- gazdaságának. A kapitalizmusnak a maga- sabbrendüsége és fejlettebb termelési és társadalmi formája ép abban külömbözik a hűbériségtől, hogy a nemzeti gazdaságokon túl a világgazdaságot a világpiacot és a nemzetközi munkamegosztást teremti meg. A kapitalista társadalom termelő erői már rég kinőttek a nemzeti keretek közül az imperialista világháború ép ennek a ténynek a kifejezője volt. A szocialista társadalom összehasonlítva a kapitalista társadalommal egy magasabb foka a történelmi fejlődésnek. A szocializmus nemzeti keretekben nem más mint egy olyan elképzelés és törekvés, amely a kapitalizmusnál és ennek a termelő erőinek a fejlődési állapotától, helyzetétől alacsonyabb formáját a társadalomnak akarja megteremteni. Az a kísérlet tehát, hogy függetlenül a világgazdaságtól egy ország gazdasági erejére támasz kodva és annak a gazdaságát függetleníteni a világgazdaságtól nem más mint egy reakciós utópia után való vadászat. S ennek az ideológiának a hirdetői résztvesznek egy állítólagos nemzetközi forradalmi harcban. A sztálinizmus az internacionalizmust ezek szerint egy abszbrakcióvá egy elvont és valóságban nem létező internacionalizmussá fejlesztik át, mert nem lehet vonatkozásban hozni egy reakciós utópikus nemzeti szocializmust a valóságos inter- nacionalis szocializmussal. Hogy egyes theoretikai főhibákat a teljes megvilágításban láthassuk közöljük Sztálin beszédét, melyet akkor tett midőn az amerikai kommunizmus belső kérdéseivel foglalkozott. “Hiba lenne — mondta Stalin — egy kommunista frakció ellen, ha az amerikai kapitalizmus különösségeit nem vennék figye lembe. A pártnak az ő munkájában ezt figyelembe kell venni. Azonban az elhibázott lenne ha a párt tevékenységét ezekre a tulajdonságokra akarnánk felépíteni. Valóságban minden kommunista párt tevékenységének a bázisa ezeken a speciális tulajdonságokon nyugszik. A ka pitalizmus általános tulajdonságai minden ország számára egyenlőek, azonban nem egyen- lőek egyes orsszágok speciális' tulajdonságai. A speciális tulajdonságok csak kiegészítői az általános tulajdonságoknak. És ezeken a fentsoroltakon nyugszik a Kommunista pártok inter nacionalizmusa.’ ’ Bolschevik, 1930 I. szám. Ezek a sorok nem hagynak több tisztázni valót maguk után az internacionalizmus megoko- lásának a látszata alatt Sztálin itt adja a nációnál bolsevizmus ideológiáját. Teljesen hamis az, hogy a világgazdaság külömböző nemzeti gazdaságok összeségéből áll. A világgazdaság a társadalom külömböző területein megnyilvánuló erők és adottságok egymástól el nem választható egymástól nélkülözhetetlen össze- sége. Pld. Anglia a maga feldolgozó gyáraival csak úgy tud létezni, ha az Indiai gyapotterületek kiegészítik. Angliát és Indiát a kapitalista típusok ellenpólusának nevezik meg kell állapítani azonban, hogy a két ország proletáriátu- sának az internacionalizmusa semmiesetre sem az osztályharc feladatainak, feltételeinek a hasonlóságán nyugszik, hanem a gazdaság tényeiben a két ország elválaszthatatlan függőségében, amelyek a világgazdaság egy lényeges alkotó elemét képezik. Ezekből a tényekből tehát következik, hogy egy önálló szocialista társadalmat sem Angliában sem Indiában megteremteni nem lehet. Mindkettőnek mint résznek kell egy magasabb egységben összeforrni és csakis ebben állhat egy megingathatatlan fundamentuma a marxista inter nacionalizmusnak. Sztálin azonban a nemzeti szocializmus ideológiáját nem minden ország számára alkalmazható módszernek állítja Be, hanem kizárólag orosz sajátosságnak. Egy öná,lló szocialista társadalom Sztálin szerint csakis Oroszországban lehetséges. Ez a beállítás nem más mint kísérlet arra, hogy Oroszország nemzeti különösségeit a világ- gazdaság fölé emeljék és itt ezen a ponton van egy döbbentő ellentét a Komintern internacionalizmusa között. Mig ők a szocializmus megvalósításának kérdését Oroszországban tisztán speciális helyi viszonyokra és nemzeti tulajdon Ságokra alapozzák addig a többi országokban az osztályharc mód szerei és problémái mechanikusan lesznek általánosítva a helyi viszonyok a nemzeti tulajdonságok figyelembe vételének a féljes mellőzésével. Ebből a tényből a Komintern keresztül kasul szétszakadozott po itikája következik. Mialatt USSR-ben az osztályokat likvidálják és a szocializmust állítólag építik, addig a viiág proletariátusának kötelességévé teszik hogy függetlenül a helyi és az erő viszonyoktól egyes területek speciális tulajdonságaitól az előfeltételektől, amely minden harc számára nélkülözhetetlen kalendáriumszerüen megrendezett demonstrációkat és forradalmakat csináljon. Itt tehát világosan látszik, hogy egy fajtája a nemzeti szocializmusnak egy bürokratikus abszbrakt internacionalizmussal leáz eltakarva. Ezt a vonalat és irányt ismerhetjük fel a Komintern tevékenységének minden egyes fázisában. Sztálini ideológia szerint a szocializmus végleges felépítésének a garanciáját az adja meg ha a proletáriátus megvédi Szov jetuniot a kapitalista környezet intervenciója ellen. Egy egyedül elgondolható intervenció esetleg Szovjetunióból indulhat ki. Az orosz iparnak és termelésnek piacokra van szüksége, nyersanyag forrásokra fejlődési lehetőségre és ezt csakis egy uj imperialista háború végrehajtása adja meg. Természetesen nem úgy, hogy itt Oroszország egyedül a kezdeményező, hanem ő is egy része az egymással szemben álló kettévált kapitalista világnak, a mely az ellentmondásait krízisét csakis egy imperialista háborúban tudja ideiglenessen feloldani. A sztálini ideológia azonossága a Bernsteinnista reformizzal nyilvánvaló. Ők azt mondják, hogy a szocializmus felépítése USSR-ben és az ipar hallatlan amerikai tempóban való kifejlesztése jelerfti azt, hogy Szovjetunió oly hallatlan árutömegét tud zúdítani a kapitalizmusra, amely a kapitalista termelőmód azonnali összeomlására vezethet. Tehát USSR Goszplanjától van függővé téve a világszocializmus megvalósítása. Ezek szerint nincs szükség nemzetközi osztáiyharcra a világforradalom előkészítésére, hanem csak egyre építeni a szocializmust Szovjetunióban. Mi a külömbség Tehát e között a teória és a szocializmusban való békés belenövés teóriája között — semmi, így vezet ez a Sztálinista kon cepció szükségképpen a Komintern és az internacionalis forradalmi osztályharc likvidálásához. A komintern tevékenysége pedig mindinkább egy funkcióra kezd főképpen korlátozódni. Hogy Szovjetunió barátainak a hírhedt társaságával Német, Lengyel, Török, Franciaországgal együtt a ' határőr szerepét játsza egy elkövetkezendő imperialista háborúban nem szovjetunió, hanem annak az imperialista hatalmi csoportosulás megvédésére, amelyben szovjet unió is beletartozik. Egy bpesti ifjúmunkás IWW-ista. Olvasd aBérmunkást! 93-ik születésnapjának ünneplése közben az öreg Rockefeller tanácsokat osztogat. Nem szabad csüggecfni, jön a prosperitás mondja az olajkirály. Persze, hogy jön, csak az a néhány millió aki nem győzi kivárni, közben éhenhal. És mind csak azért van, mert nem tudnak jólakni Rockefeller ur tanácsával. Chilében nap-nap után uj forradalmak játszódnak le politikai téren. Aki többet Ígér másnap már ott lehet az államhatalom élén. De minden politikai kormányváltozás csak az ígéretig jut el. Az ipari forradalom ígéret helyett jó létet adna a népnek és munkát még a politikus vezér uraknak is, amitől annyira irtóznak. A washingtoni bonusz hadsereg forradalmisága hasonlít az elszívott cigaretta véghez. Halvány füst jelzi, hogy valamikor tűz volt bennük, de a harctéren mint hős, a munkán mint jó bérrabszolga a kapitalizmust szolgálják életük java részén. Azért nem tanulták még meg, hogy a kapitalista rendszerben nem a “törvényes jog” hanem a szervezett erő számit. Száraz vagy nedves, vörös vagy sárga, elnökünk legyen-e? a következő négy esztendőben ez a kérdés foglalkoztatja a kapitalista, szocialista és kommunista pártokat. Mi ajánljuk, hogy legyen mind a négy! Egy ilyen együttes talán meggyőzné a választó polgárokat arról, hogy cirkuszi játék az egész választás. Megérkeztek a magyar athlé- ták, akik az olympiádon dicsőséget akarnak szerezni a magyar névnek. Nagy kár, hogy nem hoztak magukkal néhány heré’ő bicskát bemutatni, mint egy uj fajta sportjátékszert, ami vei különösen Horthyék uralomra jutásának idején oly sok győzelmet arattak. A Verhovay egylet és a Bridgeporti Szövetség határozatilag kimondott egyesülését megakadályozta a Verhovaynál történt sikkasztás. Hát ezért volt olyan sürgős az “egyesülés” a vezér uraknak. És mennyire a tagság érdekét tartották szem előtt. Sok tag, egy kevés sikkasztás, szóra sem érdemes az egyesült nagy egyletben. Mivel az Uj Előre féle IWO- hoz beléptették az Önképző szer vezet tagjait és mivel az Uj Előre 7200 dollár elismert tartozással bírt az Önképzőéknél, mely tartozás leírását parancsolta meg a pártdiktatura. Most próbálják meg az Önképző munkanélküli tagjai is és csak egy-két havi tagsági járulék leírását kérelmezzék és meg tanulják azonnal, hogy milyen az a kommunizmus, amelynek követésére oly hosszú éveken át beugratták őket.
