Bérmunkás, 1932. július-december (20. évfolyam, 694-720. szám)

1932-07-23 / 697. szám

4 oldal BÉRMUNKÁS 1932 julius 23. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre 30 One Year $2.00 Félévre l.v 0 Six Months 1.00 Egyes szám ára 5e Single Copy 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S.S, Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to Cleveland, Ohio pending Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD A BÉRMUNKÁSÉRT A gondolkodó és harcoló bérrabszlgáknak egyik legfontosabb és nélkülözhetetlen része a sajtó. Az írott betű az egyik leghatal­masabb fegyvere a munkásosztály jogos harcának irányításában. Sajtó nélkül a munkásosztály éppen olyan mint a fejsze nyél nél­kül. Haszna vehetet’en. A Bérmunkás a magyar ipari bérrabszolgák kétévtizedes har­ci fegyvere. Enélkül a fegyver nélkül ellenségeink karmai közé, a tudatlanság és a rosszakarat tanítóinak martalékává válnék a magyar bérrabszolgák. Mindannyian a Bérmunkás igaz hívei tu­datában vagyunk, hogy lapunkat az ipari demokrácia rendíthetet­len harcosát, annak minden szükséges kiadásait a nincstelen bér- rabszolgák ezreinek kell, hogy összehozzák. Mi kitagadott és mindenkitől megvetett bérrabszolgák, akik­nek nincsenek üzletember patronusai, akiknek nincsenek dokto­rok, ügyvédek, papok és a munkásosztályon élősködők sáska hada a hátunk mögött, hogy a nagyobb üzleti fellendülésért és az önzés fejében tiz, húsz, ötven dollárokkal támogassák lapunkat. A Bér­munkásnak soha sem volt ezekre a védőszentekre szüksége, annál kevésbé van ma. A Bérmunkás több mint két évtizeden keresztül anyagi és ember áldozatok árán tette meg tiszta igazságos útját az osztály harc rögös utjain. A magyar bérrabszolgák ipari szabadság har­cának irányitója volt minden megalkuvás, minden félelem nélkül. Ennek a lapnak a nevében fordulunk ma az osztálytudatos magyar bérrabszolgák ezreihez -— akikben még sohasem csalód­tunk — hogy a mai rettenetes válság közepette, amikor a legna­gyobb szüskégünk van a Bérmunkásra a magyar bérrabszolgák osztálytudatossá való szervezésének irányításában. Ma amikor a nincste’ien bérrabszolgák lélekzet visszafojtva várják az esemé­nyeket, amely események tiszta osztály jellegét, magyar nyelven egyedül a Bérmunkás boncolgatja. Magyar munkások! Osztály­tudatos bérrabszolgák! Lapotok a Bérmunkás van veszélyben! Mi a válaszotok! Több mint két évtizeden át, nagy á’dozatok árán tartottuk azt fen. Az uralkodó osztály négyesztendős háborúján keresztül a legnagyobb üldöztetések közepette bátran, felemelt fővel embe­rekhez méltóan terjesztettük azt. A magyar bérrabszolgák kemény, kitartó harcában az ipari szabadság zászlajaként lobogott a Bérmunkás. Amikor minden magyar nyelven megjelenő “munkás újság” megalkudott az adott viszonyokkal, a Bérmunkás forradalmi gárdája, amelynek nyakára szorította vaskarmait az uralkodó osztály, rendíthetetlen és bá­mulatos harcot vívott lapjáért s az ipari szabadságért. Hol van­nak ezek a hősök! Hol vannak ezek a forradalmárok! Ma amikor az uralkodó osztály kegyetlensége millió és millió bérrabszolgát Ítélt éhhalálra, ezeknek a forradalmároknak újból csatasorba kell, hogy álljanak. A magyar bérrabszolgák milliói kivannak téve annak az anar­chiának, amellyel ma a kizsákmányoló osztály védi omladozó várát. Az Ipari Demokrácia útját egyengető sajtó hiányában a kizsákmányoló osztály és azok bérencei, káros a munkásosztályra végzetes véres forradalomba ugrasztják a munkásosztályt. Ma nem lehet a munkásosztály érdekében üdvös forradalmat megvív­ni, amíg annak forradalmi ipari szervezetei és annak fáklyáját lo­bogtató lapjai ki nem épülnek. A társadalom fejlődésének irányí­tását nem lehet máról, holnapra irányítani. Ehhez osztálytudato- san forradalmilag szervezett ipari bérrabszolgák kellenek. Hatal­masan kiépített sajtóval, amely megkülömbözteti az igazságot a félrevezetés csalafintaságától. Hol találjuk meg azt a sajtót? A kizsákmányoló osztály lapjai, szószólói az igazság hóhérai. Az úgynevezett munkáslapok reformokkal, hangzatos frázisokkal te­relik el a szenvedő bérrabszolgák figyelmét az osztályharc egye­nes útjáról. Az egyetlen eszköz a munkásosztály forradalmi harcának az Ipari Demokráciának terjesztésére a magyar bérrabszolgák között a Bérmunkás. Ennek a lapnak a helyzete a mai rettenetes viszo­nyokban egyenlő a kifosztott bérrabszolgák helyzetével, akiknek szivéhez nőtt a Bérmunkás, akik annak megmentése érdekében az utolsó centjeiket áldozzák a nincstelen forradalmárok. Mun­kára fel! Ti elnyomott kizsákmányo’t bérrabszolgák! Ma még nem késő. Építsétek ipari szervezeteiteket. Mentsétek meg és tegyétek naggyá az ipari demokrácia rendíthetetlen harcosát, amelyet két év | tizeden át féltve őriztetek, amelyet az uralkodó osztály súlyos csapásaitól minden időben megvédtetek. Ma újból benneteket hiv, akikben még sohasem csalatkozott a Bérmunkás. A MBSZ. Intéző-Bizottságától TAGSZERZÉSI KAMPÁNY Az intéző bizottság kimondotta, hogy ifjúsági tagok havi di­jat nem fizetnek három hóra, vagyis Julius, Augusztus és Szep­tember havában. Szerezzék vissza a törölt ifjúsági tagokat, mond­ják meg, hogy ebben a három hóban havi dijat nem kell fizetni értük. Szerezzenek uj ifjúsági tagokat is, mert ezeknek sem kell beküldeni havi dijat Julius, Augusztus és Szeptember hóban. Csak a felvételi kártyát. Az intéző bizottság kimondotta, hogy uj tagok első havi dija elnegedtetik, és a tagszerzési díjból az oszály is fizet egy havi dijat az uj tag helyett. Szerezzenek tehát uj felnőtt tagokat. Egy kis utána járással ilyen feltételek mellett lehet. Az intéző bizottság kimondotta, hogy ebben az évben még hátralevő hónapokban minden utána fizetés nélkül visszaveszi tagoknak azokat, akik ebben az évben törölve lettek. Orvosi vizs­gára nem ke l menni ezeknek, csak a felvételi iv első oldalát kell beküldeni minden havi dij nélkül. A titkár írja a felvételi Ívre, hogy egészséges. Betegeket felvenni nem szabad. Minden osztály tisztviselő és tagjai keressék fel a törölt ta­gokat és igy szerezzék azokat vissza. Minden osztály tisztviselői és tagjai szerezzenek e mellett a feltételek mellett uj tagokat. Nem nézhetjük tétlenül tovább tagtársak e rossz idők romboló hatását, fogjuk mindnyájan össze és szerezzük vissza a törölteket és szerezzünk uj tagokat. A központban még mindég halmon levő szép tárgyak szét­osztásra várnak a tagszerzők között. Munkára fel! Mutassuk meg, hogy ebben a rossz időben is akarunk, tudunk Szövetségünk érdekében munkálkodni. Szerezzük vissza törölt ifjúsági tagjainkat és törött felnőtt tagjainkat. AZ INTÉZŐ BIZOTTSÁG. Az aratómunkások akcióba vannak (Folytatás az J-ső oldalról) A rossz viszonyok által teremtett alkalmat természetesen még a nagyobb kaliberű farmerok is kihasználják és számos eset­ben dolgoztatják a munkásokat csupán csak koszt és lakásért. Mi­vel azonban munka közben a ruha is kopik, gyakran megtörténik, hogy a mikor a munkás pár heti munka után elhagyja a (helyét rongyosan kénytelen eltávozni. Mivel a vándor munkások munkaalkalma nagyon rövid ideig tart és ha ezen idő alatt képte enek valamelyes összeghez jutni, egész éven át az éhség s nélkülözésnek vannak kitéve. Az Agri­cultural Workers Ipari Szervezet arra törekszik, hogy ezen rö­vid munkaalkalom idején valamennyire emberségesebb viszonyok között dolgozhassanak a vándor munkások. Ezt azonban csak úgy tudják elérni, ha szervezkednek. Hogy a szervezés munkáját a viszonyokhoz illesszék, kis Számú csoportokból szervező bizottsá­gokat szerveztek, úgy hogy mennél nagyobb területen legyenek képesek a nevelés és szervezés munkáit végezni. Az elért ered­ményekről az e hó 17-én Sutton, Nebraskában tartott konferen­cián beszámoltak és a további terveket megbeszélték. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály ás a munkáltató osztály kozott semmi közösség nin­csen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között, s az élet összes iavait ama kevesek bír­ják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai, mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a ter­melő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és keve sebb kezekben! összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) kép­telenné teszi arra, hogy a munkáltató osztály egyes növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, mely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó, másik csoport ellen uszitsák s ezáltal elősegítik, hogy bérhar­cok es'etén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltaié osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olyképp felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban ---- vagy ha kell, valamennyi iparban ---- dolgozó tagjai be­szüntessék a munkát, bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak vala­melyik osztályában, igy az eggyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztesseges napibért tisztességes napi munkáért,” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “Le a bérrend­szerrel !” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom