Bérmunkás, 1932. július-december (20. évfolyam, 694-720. szám)

1932-12-24 / 719. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to Cleveland, Ohio pending CLEVELAND, 1932 DEC. 24­VOL. XXL ÉVFOLYAM NUMBER 719. SZÁM Sztrájk a börtönben A Tom. Mooney ügye ujrafelvételét követelik BALTIMORE, Md. — A ma­rylandi börtönök műhelyeiben a lenyugvó nap, a börtön vas­rácsainak árnyékát festette a padlózatra. A vasrácsok ár­nyékát a gépek mellett ülő mozdulatlan rabok árnyéka tette változatossá. így ültek a gépek mellett mozdulatlanul, egy hang sem hagyta el a le­zárt ajkakat- A szintér az “Overall” műhely az állami fegyházban. A nyolc óra eltel­tével ugyancsak szótlanul *visz- sza mentek celláikba. A nap folyamán egyetlen nadrágot sem készítettek a rabok. Sztráj­koltak. December 3-án történt, hogy a válalkozók tudatták az “Overall” műhelyekben fog­lalkoztatott 573 rabmunkást, hogy bérüket napi 80 centről 60-ra vágják. Az emberek megegyeztek egymás között, hogy amig előbbi bérüket meg nem kapják, egyetlen ruha da­rabot nem termelnek. Sztrájk volt és pedig a börtön falai között. Elmentek a műhelyek­be, de mozdulatlanul ültek a gépek mellett egész nap. Gyö­nyörű példáját szolgáltatták a szolidaritásnak. Ezek az embe­rek mindent a kockára tettek. Ezen akciójuk által elveszítet­ték a börtön falai között adott engedményeket: mint levelezé­si lehetőséget, látogatók bebo- csáj tatását, mulattató előadá­sokat és a közös terem min­den alkalmatosságát. Ehelyett kaptak viz és kenyeret a ren­des koszt helyett. Ez azonban még nem minden, mert a sztrájk szervezőire kemény büntetés vár. De mind ennek dacára megmutatták, hogy a gépek nem termelnek munkás kezek irányítása nélkül. Mikor lehetünk tanúi annak, hogy a kint levő munkások ve­zessenek le ily sztrájkokat a munkán? Az IWW harcieszkö­zeinek egyike a munkán való sztrájk és számos esetben gya­korolták is azt és eredménye­sen. Ha a raboknak a börtön fa­lai között van bátorságuk en­nek gyakorlására, miért nem próbálják ki ezt a bérrabszol­gák az ipartelepeken? Az utóbbiaknak még van va­lamelyes szabadságuk és na­gyobb a lehetőségük a sikerre, mint a raboknak. A bérlevá- gások napirenden vannak és a “szabad” munkások szótlanul tűrik. Az IWW mutatja a si­kerhez vezető utat. A börtön­ben levők példát mutatnak a bátorság és szolidaritás hatá­sosságáról. NEW YORK, N. Y. — New York városában több mint 30.00 azon munkásnőknek a száma, akiknek nincsen mun­kájuk, otthonuk, sem hozzátar­tozóik. A vizsgáló bizottság je­lentése szerint ennek 18 száza­léka, a nyomor következtében idegbajos és szellemileg csak­nem teljesen beszámíthatatlan. A munkások szellemi dege- neráltsá^a egyik természetes következménye a gazdasági egyenlőtlenségnek. Bár min­dent elkövetnek, hogy munká­val keressék meg a megélheté­LOS ANGELES, Calif. — A tervezett délnyugati szervezé­si akció teljes erővel megindult és előre láthatólag jó eredmény­nyel fog végződni. Az első szervező útnak in­dult és nov. 17-én, tartotta el­ső előadását Berkerleyben, a Finnish Hallban. Az első túrát Carl Keller, Amerika szerte is­mert előadó végzi, mely már előre is biztosítja az előadások sikerét. Útjában a következő városokat érinti a Bay kerület­AFL. konvenciója elvetette a “konzervatív” eszközöket és a “harcias” módszert fogja al­kalmazni a munkások szükség­leteinek kivívására- Ennek megerősítésére fogadalmat tett a konvenció, hogy minden ren­delkezésére álló eszközt fel­használ az eredmény biztosí­tására. Green elnök egy beszédé­ben — mely az összes reakciós lapok tiltakozását váltotta ki — nem habozott kijelenteni, hogy ha a szükség megkíván­ja még az “erőszakos eszkö­zök” használatát is igénybe ve­szik a 30 órás munkahét, vala­mint a munkanélküliség ellen­SAN FRANCISCO, Calif. — Tizenöt előnyösen ismert ame­rikai látogatta meg Rolph Ca­süket, a gép technika fejlődése és a hosszú munkaidő révén ez lehetetlen. Egyetlen városban több ezer munkásnő fetreng a nyomorban és ezzel párosult őrültség, a társadalom koldu­saivá sülyeszti őket. ' Mindennek az oka, hogy a munkásság nem törődik saját osztálya helyzetével, hanem a véletlenre bízza sorsát. A szer­vezkedésről akkor sem akartak hallani, amikor volt munka és ma sem, amikor már a züllés lejtőjén zuhannak a mélység­be. ben: Sanfrancisco, Oakland, Tracy, Stockton és Sacramen­to. Innen délre veszi útját Los Angelesbe, ahol több előadást fog tartani, ahonnan Las Ve- gason át Utahba fog menni. A délnyugati szervező bizott- cág felszóllitja a kerületébe tartozó munkástársakat, hogy készítsenek elő gyüléeket. Bár­mely információval készség­gel szolgál a szervező bizott­ság titkára, kinek cime: Clau­de Ervin, 433 Bryson Bldg., Los Angeles, Calif. ni biztosítás kiharcolására. A delegátusok elfogadták, hogy a harcot két irányba fog­ják folytatni; az egyik, hogy a szövetségi kongresszus kény­szerítse a kormányt a 30 órás munkahét érvénybe léptetésé­re az összes szövetségi munká­kon, hogy ezzel jó példával járjanak elől, a másik pedig; hogy a különböző állami szak- szervezetük szövetségeinek minden támogatást megadnak, hogy nyomást gyakorolhassanak az állami törvényhozó testüle­tek tagjaira, hogy a 30 órás heti munkaidőt törvénybe ik­tassák. Na kérem, ez már csak “har­cias” módszer. Vagy mi? lifornia állam kormányzóját és követelik a Mooney-Billings ügynek újra való tárgyalását azon az alapon, hogy Matt Sul­livan ex-biró jelentése ezen ügyről nem fedte az igazságot, melynek alapján Rolph kor­mányzó megtagadta az elmúlt áprilisban Mooney szabadon bocsájtását. A fellebbezéssel egyidejűleg nyílt levélben tá­madják meg Sullivant, amiért jelentése nem fedte a valósá­got, mert a kormányzót félre vezette és “elősegitfette ártat­lan embereknek a börtönbe tartását azok felfogása elleni gyűlöletből.” A tiltakozást aláírók között vannak Norman Hapgood, John Dewey, Fremont Older és Rabbi Stephen S. Wise. A tiltakozó levél a 88 oldalos Sul­livan jelentést analizálja és Aaron Sapiro a Civic Liberties Union ügyvédje utján terjesz­tették be, aki önkéntesen aján­lotta fel szolgálatait a Mooney ügyben. A Sullivan jelentést kifogá­solják azon az alapon, hogy ab­ból szándékosan kivan hagyva a Mooney ártatlansága mellett bizonyító több fontos adat; mint az utcai óráról felvett fénykép, melyen látni lehet Mooneyékat több mint egy mérföld távolságra a robbanás szinhelyétől, valamint MacDo­nald és Oxman hamis tanúsá­gát bizonyító adatok- A tilta­kozó levél szerint Sullivan cég­társa Theodore Roche kijelen­tette Rolph kormányzó előtt, hogy MacDonald és Oxman “a leggyalázatosabb hamis ta­nú, aki valaha volt California állam tanuszékében.” A nyílt levél foglalkozik- MacDonald vallomásának azon részével, melyet 1930-ban Car- nehan alkormányzó előtt tett, mely szerint látta Mooneyt a robbanás színhelyén pár perc­cel a robbanás előtt, amint egy saloon ajtóban állt és az órá­ját nézte. MacDonald állítása szerint ő az utca túlsó oldalán volt és látta, hogy Mooney ember csoport közepén volt. Amikor Carneham megkér­dezte, hogy hogyan láthatta Mooneyt ha tömeg volt körü­lötte, azt felelte, hogy Mooney a saloon lépcsőjén állt. Erre Carnehan elővett egy fényké­pet és mutatta MacDonaldnak, hogy az említett saloonnak egy­általán nincs lépcsője. Mac­Donald erre letört és beismer­te, hogy állításai hazugok. A munkanélküliség hatása a munkásnőkre A DÉLNYUGAT MUNKÁBAN Az AFL “erőszakos eszközökkel“ fog harcolni a rövid munkanapért CINCINNATI, O, — Az

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom