Bérmunkás, 1932. július-december (20. évfolyam, 694-720. szám)
1932-11-26 / 715. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1932 november 26. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre ......................$2 IO One Year .......................$2.00 Félévre ........................... l.v 0 Six Months .................. 1.00 Egyes szám ára .......... 5o Single Copy ................ 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ............ 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S.S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8623, Buckeye Rd., Cleveland, O. Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to Cleveland, Ohio pending Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS___________OF THE WORLD Megemlékezés mártírjainkról November hónapja a munkásmozgalom amerikai történetében számos mártír halálának évfordulója. A feltörekvő munkásosztály haraca az elnyomók ellen minden évben nagyobb erővel bontakozik ki és ez a harc nagy áldozattal jár. A kapitalista osztály mintha szándékosan november hónapját választaná megtorlásul, legjobbjaink ebben a hónapban estek áldozatul a munkásosztály szabadságra törekvését a legkegyetlenebb te- rorral elnyomni szándékozó bosszúnak. A nyolc órás munkanap előharcosait — Spies, Parsons, Engle, és Fishert — 1887 nov. 11-én végezték ki Chicagóban. Joe Hill az IWW tagját, akit Amerikaszerte ismernek dalairól 1915 nov. 19-én végeztek ki South Lake Cityben. 1916 nov. 5-én véres mészárlás színhelye volt Everett, ahol az IWW szólásszabadság harcban részt venni igyekvő munkásokat sortüzzel fogadták a lumber bárók bérencei és köziilök többen életüket veszítették a harcban. 1919 nov 11-én lincselték meg Wesley Everest-et, Centrá- liában, aki társaival egyetemben védelmezte az IWW helyiséget a lerombolni szándékozó csőcselékkel szemben. A colorádói bányászsztrájk folyamán sok kegyetlenséget álltak ki a sztrájkolok és családjaik, de a legvadállatiasabb mészárlás 1927 nov. 21-én a columbinei bánya előtt történt, ahol a fegyveres őrök sortüze oltotta ki Istenes János magyar származású bányász életét is. Az osztályharc útja göröngyös. Amerre elhalad, az elesettek emlékoszlopai jelzik azon kegyetlenségeket! melyekkel a munkásosztály felszabadulási harca jár. Midőn egy pillanatra megállunk, hogy mártírjaink emlékoszlopait megkoszorúzzuk, egyszersmind fogadalmat teszünk arra, hogy a harcot, melyben ők életüket veszítették, tovább visszük a végső győzelemig. Az évek múlnak; táborunk növekszik és harcos szellemeitek emléke tüzeli a harcosokat. Mi nem felejtünk! Mit írjunk és hogyan E lap olvasói előtt ismeretes az, hogy a “Bérmunkást” nem magas fizetésű szerkesztők írják, hanem a gyakorlati tapasztalattal rendelkező és műveltségűket a mindennapi robot után nagy fáradsággal szerzett bérmunkások. A “Bérmunkás” nincs magas nyelvezettel megírva, mert hasábjai nem a szórakozásra vannak szánva; ezt- csak annyiban szolgálja, amenyit a mindennapi életből merített tapasztalatoknak leirásía nyújthat. A “Bérmunkás” nem azoknak íródik, akik a szépirodalmi termékeket hajszolják, hanem azon munkás embereknek, akiknek tanításra van szükségük. Azoknak íródik a “Bérmunkás” elsősorban, akik a mindennapi robottól, vagy mint a jelenben oly nagyszámmal levő munkanélküli, a munkakereséstől elfá- sulvá, nem a szépirodalom után kutatnak, és nem képesek a magas tudományos fejtegetéseket megemészteni. Azoknak Íródik a “Bérmunkás” elsősorban, akiket az érdekel, hogy mi történik az egyes városok munkapiacain, az ipartelepeken, a vasöntödékben, az acél olvasztókban, a bányavidékeken, az építkezésnél, az automobil gyáarakban és mindazokon a helyeken, ahol a munkásság az életfenntartásához szükséges javakat termeli, de amelyből a termelőknek jut a legkevesebb. A “Bérmunkás” azon millióknak íródik, akik a nyomor mocsarában fetrengve nem látnak kivezető utat és elcsüggedve, minden reményt feladva már semmivel sem látszanak törődni. Kik írjanak a “Bérmunkás”-ba, mit és hogyan? A “Bérmunkást” azoknak a munkásoknak kell megírni, akik a gyárakba, bányákba, vasutaknál és mindenhol ott vannak, ahol a termelés történik. Akik ott vannak a még dolgozók és ott vannak a munkanélküli munkások között, mert azok tudják legjoban, hogy mi fáj és azok tudják, hogy mi a gyógy ir e fájdalomra. A “Bérmunkás” hasábjai mindenki előtt nyitva álnanak, aki a nevelés terén képességet érez. írják meg a munkások az ipartelepekről, a bányavidékekről, hogy mi történik ott? Ha bármilyen mozgolódás van, Írják meg, mert Chicagóban akarják tudni, hogy mi történik, Morgantown, vagy Avellában, Martins Ferriben akarják tudni, hogy mi történik New Yorkban, vagy Philadephiában és viszont. Minden, a munkásságot érdeklő ügy számára hely van lapunkban és mindenki tartsa kötelességének minden felszólítás nélkül ily eseményekről lapunkat értesíteni. Nem szükséges hasábokra terjedő hirt, vagy értekezéseket irni, sőt arra kérjük íróinkat, hogy rövidek legyenek. Hirek 10-től 50 sorig terjedjenek és a terjedelmesség helyett nagyobb gond fordítandó az értelemre. A mondatok rövidek legyenek és használjuk a mondatokat elválasztó pont és nagybetűket. A legnagyobb figyelmet az értelmességre fordítsuk és a mennyiség csak másodrangu fontosságú legyen. A Központi lapbizottság nem tudhatja, hogy mi történik New Yorkban, Philadephiában, Zeiglerben, Chicagóban, St. Louisban, Uniontownban, Detroitban, Springfielden és a sok ezer más városban levő ipartelepeken és bányavidéken, hacsak erről az ott levők nem értesítik. Minden irni-olvasni tudó munkás meg tudja ezt tenni, ha egy kevés akarat van és a fenti utasítást figyelembe veszi. Ha ezt valamenyien megtesszük, csak akkor lehet lapunk a legváltozatosabb, a hirek tekintetében a legmegbízhatóbb és az olvasók által a legkedveltebb lap. A “Bérmunkás” a munkások lapja, mert munkások Írják és munkásoknak Írják. Prosperitás A kizsákmányoló osztály szócsövei annyira hangoztatják a prosperitás elérkezését, hogy már igen sok bérrabszolga, akiknek a nyelvük az éhségtől arasztnyira kilóg is kezdik már elhinni. Nem veszik, vagy nem akarják észre venni, hogy az csak félrevezetés és semmi más. 1932 október hónapban Illinois állam Cook megyéjében 1347 épület került árverésre 55 millió 969 dollár értékben. Ugyan ezen év szeptember havában 1449 épület 60 millió304 ezer 535 dollár értékben 1931 október havában az elárverezett házak száma 1179 volt. 1932 első tiz hónapjában 17 ezer 486 épületet árvereztek el Cook megyében melyeknek értéke 748 millió 566 ezer 363 dollár értékű vagyon volt képviselve. Eme árveréseken a mindenéből kifosztott bérrabszolgák szenvedték a legnagyobb csapásokat. Életükön át összekupogatott dollárjaikon házat vettek s ma amikor már annak jó részét letörlesztették munkanélkülivé váltak, képtelenek fizetni és az öregnapjaikra szánt hajlék vissza vándorol havonta ezrével, évente tízezrével egy-egy megyében, egy-egy nagyobb városban a kizsákmányoló osztály birtokába. Ez a jutalma a munkás- osztály hiszékenységének, szervezetlenségének. Az egyedüli üdvös befektetés a munkásosztály számára, hogy életén át emberhez niél- tóan élhessen a szervezkedés. Azon összeg amelyet az Egy Nagy Szervezet építésére áldozunk az egyetlen üdvös befektetés amelynek eredményét nem a kizsákmányoló osztály fogja élvezni, hanem a világ termelő osztálya. Az Egy Nagy Szervezeten keresztül nem egy viskónak, hanem az egész világnak jutunk birtokába. GÖMBÖS tábornok mint miniszterelnök, kijelentette munkanélküli segélyt nem, de munkát ad mindenkinek. ELVINY1LATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között, s az élet összes javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai, mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és keve. sebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) kép. telenné teszi arra, hogy a munkáltató osztály egyes növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, mely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó, másik csoport ellen uszítsák s ezáltal elősegítik, hogy bérharcok esetén egymást verik le. A s akszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olyképp felépitett szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát, bármikor« ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az eggyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: ^Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért,’* ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “Le a bérrendszerrel !” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa* a termelést akkor, amikof a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét épitjük a régi társadalom keretein belül.
