Bérmunkás, 1932. július-december (20. évfolyam, 694-720. szám)
1932-11-26 / 715. szám
1932 november 26. BÉRMUNKÁS 3 oldal A politikai akció és politikai pártok Ha vissza tekintünk a választási kampányra eszünkbe jut, a munkáspolitikusoknak azon hamis beállítása, hogy a politikai akciót, csak is politikai párt képes végezni. Még a modern munkásmozgalmak által elfogadott, Marxi megállapítást, sem veszik figyelembe mely szerint, MINDEN OSZTÁLY HARC EGYSZERS- MINT POLITIKAI HARC, de viszont azt tudjuk, hogy nem minden politikai harc, osztály harc. Vagy is amig a mai társadalomban a munkásság mint osztály, harcot folytat a kizsákmányoló osztály ellen, az egyszersmint politikai harc is, de leginkább ha egy forradalmi osztályszervezet a mai társadalmi rendszer megdöntésére és az uj közös társadalmi rendszer felépítésére irányítja tevékenységét, egyszersmint politikai harcot is folytat. Mert a mai rendszernek nem csak a gazdasági hatalmával hanem ezt a gazdasági hátaimat hűen szolgáló pilitikai gépezettel is szemben találja magát, mely gépezetben nagyon sokszor munkásképviselők is részt képeznek. Minden modern munkás mozgalom elfogadja Marx elméletét, mint egy uj társadalmi rendszerért folytatót forradalmi munkás mozgalom alapját, igy a fenti megalapítás nem képezheti vita tárgyát, még is a politikai pártok az osztályharcot kétrészre akarják osztani, hogy maguknak is helyet biztosítsanak a munkásság között de mivel az osztályszervezetnek nem lehetnek tagjai igy az elválaszthatatlan gazdasági és politikai harcot elválasztják, igy akarják a politikai pártszükségességet vagyis a saját vezérségüket a munkásságra erőszakolni. Egyszersmint Marx megálapitását is megcáfolni, hogy mindén osztály harc egyszersmint politikai harc is. Mivel az IWW mint forradalmi ipari szervezet, -— osztályszervezet — nem akarja az osztály harcot ketté választani politikai és gazdasági harcra, nem is lehet, igy nem tartja szükségesnek, sőt károsnak tartja annak kétfelé való osztását, s eszerint két külnféle szervezet építését ezen elválaszthatatlan akciók végzésére, igy nem teszi lehetővé, hogy a politikai akciók révén r.em munkás elemek is bekerüljenek a munkásság osztályszervezeteiben, akiket legtöbbször csak vezereskedési vágyuk visz a munkások közzé nem pedig osztály helyzetük, mert még csak a két osztály között libegnek, hol egyiket, hol egyiket, hol a másikat szolgálják, amint az angol, német, finn, magyar s minden más ország példája mutatja ahol már ezek a ügyvédek, hivatásos politikusok, intelektuelek a parlamentáris mozgalmak révén a munkás- mozgalmakhoz kapcsolódtak s egyformán akarták szolgálni a munkáltató osztályt a munkás osztállyal ami nem lehet. Csak akkor és addig voltak a munkás mozgalomban amig vezéreknek voltak elismerve. A munkás politikai pártok eredetére vissza menve látnunk kell, hogy legtöbb országban ahol absolut uralom volt, vagy is csak a nemeseknek és uraknak volt szavazati joguk, a pro- letáriátus kifejlődésével egy- időben a parlamentáris akciót kezdeményezték, melynek az alapja az egyenlő titkos választó jog volt, azon hiszemben, hogy a munkásság saját barát- jait (a sors mentsen meg az ilyen barátoktól, az ellenséggel majd mi elbánunk,) a liberális, progresszív ügyvédeket politikusokat fogja a parlamentbe beküldeni, azok törvényesen megfognak bennünket védeni. Ezen általános titkos választó jog a háború után teljesen általános lett, és a fentemli- tett s más országokban munkáspolitikusok kerültek hatalomra, a teljes politikai hatalom a kezeikben volt, még sem A múlt napokban folyt le az IWW Propaganda csoportjainak országos konvenciója Detroit, Mich.-ben, melyen az ország külömböző részeiről jött delegátusokon, a Propaganda szervezet központja és az IWW Egyetemes Végrehajtó bizottságának küldöttein kívül, nagyszámú Detroit és vidékén lakó IWW tag, mint vendég volt jelen. Akik a konvenciót végig hallgatták, azzal a meggyőződéssel távoztak, hogy a küldöttek a mozgalomra hasznos és építő munkát végeztek. Minden felszólalásukban meg nyilvánult az IWW iránti jószándék, munka — és áldozat- készség. Bizonyságát adták, hogyan kell konvenciónak nyugodt lefolyásúnak, mindent meg fontolónak és építőnek lenni. Minden javaslatot az értelem, a mérlegelés emelt határozattá, vagy vetett el. Az értelem és mérlegelés, hogy a javaslatok mennyiben szolgálják az IWW építését. Megkönnyíteni akarja úgy a tagság, mint a még kint levő munkástársaknak, hogy kisebb összegű beállási — és tagdíjfizetéssel jótálló tagok maradhassanak, illetve taggá lehessenek. Ezenkívül egy évig a Propaganda csoportokba lépőktől nem vesz behatási dijat, így a Munkanélküli Unióba szervezet tagokat az ipari szervezetekbe akarja szervezni. Javaslatot tesz az Egyetemes Konvenciónak, egy nemzetközi IWW értekezlet előkészítésére; több propaganda füzet kiadására stb. Kimondta a Konvenció, hogy ellenez minden olyan törekvést, mely az ipariszervezetek helyett általános tömegszervezetek szervezésére irányult. Kimondja a Konvenció, hogy IWW csoportok semmiféle charity alakulatban részt nem vesznek. tudtak semmit tenni, mert a gazdasági hatalom birtokosait is szolgálni akarták egyidőben a munkásságot is hitegették, hogy majd megvédik őket törvényesen, mely leginkább a munkanélküli segélyek kiharcolásából, munkanélküli biztosításból ált. Azonban a munkáspolitikusok kezeiből a hatalom vissza szált azok kezeibe, akik a gazdasági hatalmat nyíltan és hűen szolgálták. A Parlamentär',- akció, mely egyetlen létjogosultsága a politikai pártoknak hitelét vesztette. Miután ezen parlamentáris akció hitelét vesztette, az úgynevezett munkás politikai pártok a kisburzsóázia pártjává sülyedtek le, azonban azok csak úgy tudnak érvényesülni, ha munkás támogatókat is bírnak szerezni, igy újabb jelszavakat, újabb okokat találtak ki létjogosultságuk igazolására. Ezek között van az, hogy a Kimondja, hogy az IWW hivatalos lapját nem bocsájtja áruba a kapitalistáknak, nem fogad el ezután sem hirdetéseket. Rendezte úgy a csoportok, mint az utazó delegátusok jutalékának kérdését. Legalább egyszer évente magyarnyelvű országos szervezőt küld ki. Úgy az egyetemes—, mint a propaganda szervezet alapszabályait itt-ott módositani kívánja. E sorokban pontról-pontra, a határozatokat feleslegesnek tartjuk felsorolni, mert minden csoporthoz küldenek a Konvenció jegyzőkönyvéből egy egy példányt. Reméljük, hogy a Konvenció jóindulatú munkája lelkesíteni és serkenteni fogja munkástársainkat a hathatósabb tevékenységre. Sz—y. Borodin Oroszország egyik hatalmas politikus vezére 1932 október havában ezt mondta. “Mi nem kívánunk kommunizmust létesiteni, hanem állam szocializmust.” Amerikában a fék kommunisták elhitetik magukkal, hogy Oroszországban máris proletár diktatúra van. Igen az, de a Proletárok feletti diktatúra. Amig anyagi jövedelmeket hoz a fékereknek Oroszország addig dicsérni fogják, mihelyt a munkásosztály jólakott vele hátba támadják. Ez a politikusok karaktere. Tokió városának lakosa 5 millió 312 ezer. A világ harmadik várossá lett. New York lakosságának száma 6 millió 981 ezer 915. London lakosságának számarányánál fogva még mindig az első helyet foglalja el 8 millió 202 ezer 818 lélekkel. politikai választások ideje alatt a munkásjelöltek propagandát végeznek a munkásmozgalom mellett. Ez nagyon szépen hangzik és sok ezer munkás elhiszi, mert nem vizsgálják meg, hogy milyen nagy árat kell nekünk fizetni ezen kétesértékü propagandáért. Ha csak egy munkás politikai párt volna, és az propagandát fejtene ki a munkásság osztály szervezete érdekében anélkül, hogy a vezérséget arra az osztály szervezetre ráerőszakolja, akkor minden jó volna, megérdemelnék a munkásság támogatását. De mivel 7 kü- ’ömböző munkáspárt van Ame- ikában és igyekszenek a munkásságnak legalább egy részét a saját céljaik elősegítésére vezérségiik alá kaparitani s minden más munkás csoport ellen agitálnak, mely nem fogadja el a vezérségüket, a munkásság nem is fogadhatja el 7 külömböző politikai párt vezér- ségét egyszerre, igy hét fele szagatják a pártok még a munkások osztályszervezeteit is, a gazdasági szervezeteket. így nem a munkásság osztályszervezetének a kiépítésében, megszervezésében segítenek hanem azoknak a széjjel rombolásában. A legújabb politikai elmélet szerint azért kell politikai párt, hogy az ügyvédeket s más ve- zérségre vágyó intelektueleket megszervezzük akik vezérei és tanítói lesznek a munkásságnak, vagyis a parlamentáriskodásban felsült politikai pártvezérek s tanítók pártjává formálják át. Ez azon okoskodásból ered mely természetes folyamata az intelektuelek azon gondolat világának, hogy a munkásság olyan buta, hogy azoknak ilyen vezérek s tanítók kellenek akik megmondják, hogy mit és hogyan csináljanak, mivel méltóságon alulinak tartanák ezen ügyvédek politikusok és vezérek, hogy egyszerű munkásszervezetben egyszerű tagok legyenek még ha lehetnének is. így megalakították maguknak a politikai pártokat, s kinevezték azt a munkásság vezérkarának s tanítójának. Ez volna a legújabb és egyetlen elfogadható ok a munkáspolitikai párt létezésére, de mivel nem egy hanem 7 ilyen párt van most itten Amerikában éá kilátás van még egy tucatra, azon természetes folyamatból kifojólag, hogy kevés a párttagság és azok is mind vezérek akarnak lenni, de mivel egy pártban elég egy vezérkar, igy különpártba mennek, hogy bejuthassanak a vezérkarba. Az IWW mint osztályszervezet jobban bizik és hisz a munkásságban mint az ilyen vezérkedésre vágyó vezérkarban, akik bennünket lenéznek csak vezetni akarnak. Mi tudjuk, hogy ‘ a parlamentáris akció fiaskója, bebizonyította a munkáspolitikusok tehetetlenségét, szükségtelenségét, s azon politikai akciót, melyet az osztály harc természete magával hoz, a pártvezérségnélkül is eltudjuk intézni, ha elég szervezett erőnk van, melynek a szervezése legfőbb s legsürgősebb teendőnk. Vélemény a GRU konvenciójáról
