Bérmunkás, 1932. július-december (20. évfolyam, 694-720. szám)

1932-10-29 / 711. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to OF THE WORLD _ Cleveland, Ohio pending VOL. XX. ÉVFOLYAM_______ Ismét munkás­vér folyt Illinoisban Az illinoisi bányász sztrájk áldozatainak száma ismét sza­porodott. Gyenes András ma­gyar származású bányász éle­tét oltotta ki a sztrájk letöré­sére kivezényelt milicia gyil­kos golyója. Gyenes András egyike volt azon bányászoknak, akik hittek abban, hogy a mun­kásnak joga van az élethöz és harcolt, hogy az életet mennél elviselhetőbbé tegye. Egyike volt azon bányászoknak, akik szembe szálltak a bányatársu­latok és a UMWA tisztviselői­nek határozatával. Gyenes is, sok ezer társával, akik az újon­nan alakult Progressive Miners of America zászlaja alatt har­coltak a bérleszállitások ellen, aktiv részt vett a harcban, igye kezeit távol tartani a sztrájk­törőket a bányáktól, akik tu­datlanságuk és gyávaságuk ré­vén társaik letörésére vállal­koztak és az ellenség mellé álltak. Gyenes András a harc­ban esett el. A temetésen megjelent ha­talmas tömeg megremegtette az uralkodó osztályt és azok bérenceit. És nem ok nélkül remegtek. A tömeg nem kíván­csiságból jelent meg az elesett harcos temetésén. Az öntudatos szolidaritás megnyilatkozása volt ez. Méltóságteljes hallga­tásukból kilehetett érezni azt a bosszút, melyet társuk elvesz­téséért táplálnak a gyilkosok ellen. A halottat kisérő gépko­csik százai 12 mérföld hosszú sort alkottak, melyek az ut szélén állt harcos bányászok ezreinek sorfala között vonul­tak a halottas háztól a teme­tőig. Gyenes András nem az első és nem is az utolsó áldozata az osztályharcnak. Egyike azon ezreknek, akik életükkel pecsé­telték meg a felszabadulásra törekvő munkásosztály harcát. Elesett társaink hiányoznak a harcvonalból, de szellemük kö­zöttünk él és buzdít a harc to­vább vitelére. A leszámolás órája közeleg és mi nem felej­tünk. A munkáltatók és munkások közötti osztályharcban az a fél lesz a győztes, amelyik tökéle­tesebbé teszi szervezetét.-------—----------------------------------------------------------------............-------------­________________CLEVELAND, 1932 OCT. 29. TE7^,y Csak a mi áldozatkészsé­günk mentheti meg őket A harlani bányászok védelme példátlanul álló ne­hézségekkel jár. Nem volt még példa a munkásmozga­lom történetében, hogy azon munkásokat, akik a mun­kás mozgalomban aktiv részt vesznek és bajba jutott társaik védelmét támogatták annyira sújtotta volna a nyomor, mint a jelenben. Az öntudatos munkások ezrei minden lehetőt el­követnek, hogy a történelem egyik leggyalázatosabb frameupjának áldozatait támogassák, azonban a leg­többnek ezen áldozatkész munkások közül is a nyomor kopogtat az ajtaján. Sokan az utolsó centjeiket küld­ték el a harlani bányászok védelmére, akkor, amikor tudták, hogy ezen összeg elküldése saját családjaik nyomorát jelenti. De meg tették, mert tudták, hogy csak ez az áldozatkészség teszi lehetővé az Egyetemes Védelmi Bizottságnak, hogy a harlani bányászok és azok kérlelhetetlen ellenségei — a bányabárók közé áll­jon és vissza verje a támadást. Sok ezren az utolsót adták oda. De még mindig nagyobb számmal vannak, akik semmit sem adtak, pedig megtehetnék, ön megtette a kötelességét? Ha eddig nem, ne késsen. A tárgyalások pár napon belül ismét kezdetét veszik és az anyagiakra égető szükség van. Cselekedjen még MA! Minden adomány a General Defense Committe, 555 W. Lake St., Chicago, 111., címre küldendő. Vasutas sztrájk készül Angliában Az utóbbi napokban a nyug­talanság vonult végig Anglián. A munkanélküliek számos he­lyen fellázadtak a nyomor kö­vetkeztében. És mindezek fe- ett a vasutasok sztrájkkal fenyegtődznek, mely megbé­nítja a közlekedést egész Ang­liában. Dacára a “biztató” jelenté­seknek, melyeket az amerikai lapok külföldi tudósítói külde­nek, az angol iparokban semmi javulás nem észlelhető, sőt el­lenkezőleg, a munkanélküliek száma elérte a legmagasabb fokot Anglia történetében. A munkanélküli segélyt, a mellyel a politikusok annyira szeretnek dicsekedni, draszti­kusan levágták és sok esetben teljesen megvonták. Ennek eredményeként számos helyen tiltakozó gyűléseket hívtak össze, melybe a rendőrség is beleavatkozott, melynek ter­mészetes következményeként számos helyen lázadások tör­tek ki. A legsúlyosabb zavargás Balfest, Írországban volt, ahol vagy tízezer éhező vonult végig az uccákon és útjukban min­den üzletet kifosztottak. A lá­zadók megfékezésére hat észak Írországi városból Belfastba csoportosították a rendőrséget, azonban még igysem voltak ké­pesek azt elnyomni, mire a ha­tóságok angol katonaságért fo­lyamodtak és kihirdették a sta­táriumot. A katonák mellé még 3,000 őrt fegyvereztek fel, akik állandóan cirkálják az uccákat, a “stratégiai pontokon” páncél autókat gépfegyverekkel fel­szerelve helyeztek el. Angliában éppen úgy, mint Amerikában, vagy más orszá­gokban, a munkanélküliséget arra használják ki a munkálta­tók, hogy a munkabéreket a le­hetőnél is alacsonyabbra vág­ták. Ennek eredményeként szá­mos sztrájk fenyegeti az egye­sült királyságot. Az érdeklődés középpontjában természetesen a vasúti munkások állanak, kik általános vasúti sztrájkkal fényé getődznek. A National Union of Railwaymen központi tit­kára kijelentette, hogy “nagy . ipari harcok színhelye lesz Anglia” hacsak a vasút mág­nások fel nem adják a 10 szá­zalékos bérleszállitást keresztül erőszakolni szándékaikat. “A vasúti munkások már határoz­tak” — mondotta és nem fog­ják tűrni, hogy a már amúgy is szégyenletes béreket még lejjebb szállítsák. NUMBER 711. SZÁM. Konvencióink Mint már megemlítettük la­punk hasábjain az IWW Egye­temes Konvenciója Nov. 14-én ül össze. Ezt megelőzőleg az IWW kötelékébe tartozó Ipari Szervezetek tartanak konven­ciót, hogy megtárgyalják, rész­ben a saját Ipari Szervezetük ügyeit és ugyanakkor az Egye­temes Konvencióra beterjesz­tendő indítványaikat. Az elmúlt hét folyamán két Ipari Szervezet tartotta kon­vencióját. Az egyik a 220-as számú Szénbánya Munkások Ipari Szervezete, mely Lafayet­te, Coloradoban volt. Számos indítvány került a konvenció elé, melyeknek egyrésze az Egyetemes Szervezetre vonat­kozik és mint ilyent az Egye­temes Konvenció elé terjesztik. Az értekezlet elhatározta ál­landó szervező beállítását a coloradói szénmezőkön, mely funkcióra A. S. Embree mun­kástársat választották meg, aki kipróbált harcosa az IWW-nak. Az Egyetemes Konvenció dele­gátusának J Kenney munkás­társat választották meg. A másik konvenció Las Ve­gas, Nevadában folyt le, me­lyet a 310-es számú Általános Építő Munkások Ipari Szerve­zet tagjai tartották. Az itt meg jelent delegátusok nagyszáma arról tanúskodik, hogy a 310-es Ipari Szervezet roham lépések­kel halad előre. A jelentések arról tanúskod­nak, hogy a depresszió egyál­talán nem hátráltatta a szer­vezet fejlődését és számos si­keres sztrájkot vezettek le az elmúlt évben. E hét folyamán tartotta konvencióját a General Recruit ing Union, Detroitban, erről azonban lapzártáig jelentés nem érkezett. A HOLLAND HAJÓMUNKÁ­SOK SZTRÁJKJA VÉGÉTÉRT A holland vizi szállító mun­kások harca 15 napi sztrájk után a munkások teljes győzel­mével végződött. A sztrájkot a 20 százalékos bérleszállitás megakadályozása idézte elő, mely szándéktól a munkás'ok szolidaritása elriasz­totta a hajótulajdonosokat. A győzelem nemcsak a hajó­tulajdonosok felett van, hanem a szervezet konzervatív vezetői felett is, akik ellenezték a sztrájkot tekintettel a “rossz” viszonyokra. A szervezet tiszt­viselői minden igyekezetüket latba veteték, hogy a sztrájk kitörését megakadályozzák, — azonban sikertelenül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom