Bérmunkás, 1932. január-június (20. évfolyam, 668-693. szám)
1932-02-20 / 675. szám
Február 20 BÉRMUNKÁS 3 oldal Szocialista munkáslakások a kapitalizmus alatt A chicagói Daily News külföldi tudósitójának, John Gunther- nek tollából az utóbbi néhány hónap leforgása alatt, már több Ízben jelentek meg cikkek, melyek Ausztria fővárosának, a szocialista kormányzat alatt álló Becsnek építkezési terveit s általában a munkáslakásokra vonatkozó viszonyokat ismerteti. A közelmúlt napokban, újból egy ilyen cikk jelent meg a fenti, lapban, melyben Gunther a legújabb munkáslakás a Kari Csak tűrjetek. Marx házról ir, melyet a világ legnagyobb házának nevez és többek között a következőkben ismerteti e kapitalista lap olvasóival a szocialista munkáslakást, azok eredetének történetét és a bécsi szocialista városi adminisztráció jövőbeni terveit. “A ház a világ legnagyobb terjedelmű lakóháza, mely ötnyolcad mértföld hosszú és egy negyed .mértföld széles, s nemcsak, hogy terjedelemben a legnagyobb, de a leggyönyörűbb munkáslakás, amit bárhol a világon találni lehet”, mondja Gunther. “Összesen 1382 Család kb. 5000 lelket számlálva lakik ezen óriási épületben, tükörtisztaságban és rendkívül kényelmesen berendezve, melyre bátran mondható, hogy Európa társadalmi életének egyik mértföld jelzője.” A ház lakói, kik kb. 3 és fél cent rendet fizetnek négyzetméterenként, mely nem jön többre mint havi 3.50-től 4.50-ig, rendkívül boldogak és megelégedettek.” “Az épület, mely néhány csoportra oszlik meg, mint gyönyö rü kastélyok terülnek el a Duna közelében s Becs városának egyik legszebb látványosságát képezik a remek, befásitott és szépen rendezett parkokhoz hasonló udvaraikkal, melyeket minden bizonyos távolságban virág ágyak és szökőkutak di- szitenek. A városi szabályzat szerint a házhelynek nem szabad több mint felét beépíteni s a másik fele szabadon kell, hogy legyen, lehetőleg begyepesitve. Rendkívül nehéz azonban e munkáslakásokba bejutni, mivel olcsóságuknál fogva a családok ezrei várnak állandóan üresedésre. A bejutás, üresedés esetén egy feltételhez van csak kötve, ami abból áll, hogy az illető családapa a jótálló és aktiv tagja legyen a szocialista pártnak.” Itt aztán hosszasabban beszá mol a laptudósitó, minden legkisebb részletről, ami e szerinte nagyon megnyerő munkáslakásban, kívül - belül található. Felsorolja többek között még azt is, hogy milyen fából készült a belsőberendezés és hogy milyen színre vannak azok festve. Kívül levő lámpaoszlopok kinézését és színeit is külön írja le. “Maga az épület, nem is egy közönséges lakóház — mondja Gunther — hanem, valósággal egy kis városnak nevezhetnőnk amennyiben meg van a saját postahivatala, kórháza, gyűlés- terme, könyvtára, gyermekkert je, gőzfürdője, saját mosodája, szemét hamvasztója, stb.” És jegyzi meg az iró végül, “azok a munkások, akik itt laknak, nagy részben a legelképzelhe- tőbb piszokban, a legegészségtelenebb rozoga viskókban laktak csa'.' nem is olyan régen.” “Az egyes lakások, melyeket meglátogattam, jegyzi meg az iró. ragyogóan tiszták voltak s rendkívül egészségesek, mert nem szabad itt megemlités nélkül hagynom, hogy a ház ugy- van tervezve, hogy az 1382 lakás minden egyike kap napvilágot és bőséges levegőt.” A lakások nincsennek ugyan gőzfűtéssel ellátva, de az építés maga oly kitűnő, hogy a legkitűnőbb téli napokon is 3-4 szobás lakást kényelmesen belehet melegíteni egy közönséges kályhával. Különös élvezettel olvashasjuk Gunthernek a gyermeknevelő intézetről szóló ös- mertetését, ahol mint mondja, “életem egyik legboldogabb óráját töltöttem,” látva azt a boldog gyermek arcokat, azt a kényelmet, melyben tartják őket, azt a tapintatos és tudományos módszer szerinti nevelést, mely ben részesülnek e kicsikék, kiknek. bár csak 150-n voltak, hét különösen e célra kiképzett tanítónők intézték a nevelésüket. Mindezen kényelem, kitűnő iskolázás, anyai bánásmód s naponta a déli ebédért heti 30 cen tét fizetnek a szülők, minden gyermek után, s húszán, kiknek a szüleik munkanélkül vannak, teljesen ingyenesen kapnak min dent. “Soha nem fogom elfeledni azt a pillanatott, amikor egy órai látogatás után, az iskolából elmenet, minden egyes felállva kiáltották utánam a “viszontlátásra.” Ilyen kedves, illemtudó és jónevelésü gyermekeket nagyon ritkán lehet egy tömegben találni; s a tapasztalatok után, nyomban elhatároztam magamban, hogy mihelyst elég idős lesz kis fiam, azonnal ide fogom küldeni” — mondja a News tudósitója. A beszámoló- oly terjedelmes, hogy teljes egészében nem foglalkozhatunk azzal, noha nagyon érdekes elejétől a végéig. Mindezt csak azért láttuk szükségesnek megmeliteni, hogy bebizonyíthassuk a hitetlen vagy kételkedőknek azt, hogy mire lenne képes a munkásság egy hatalmasan szervezett ipari uni on segítségével, ha a fentiekhez hasonló munkákat tud végezni egy politikai párt, amely csak részleges politikai hatalommal -endelkezik. A fent felsorolt bécsi munkás vagy szocialista reformok nem uj keletüeé. A Kari Marx házat megelőzőleg igen nagy számú munkáslakásokat építettek fel a szocialista adminisztráció alatt Bécs városában s a jövő* illetőleg jó néhány njillió dollár van előirányozva hasonló házak építésére. Hogyan intézi mindezt a. bécsi szocialista párt, mely valójában a mozgató erő a városi adminisztráció hátamögött? Minden e célra használt pénzt a burzsoá osztályra kivetett adókból ázednek be s igy miután nem kell hatalmas kölcsönök után járó kamatokat stb. fizetni, mivel az épület anyagokat nagyban vásárolva jutányos árban szerezhetik be, lehetséges csak az, hogy oly olcsó bérlet mellett, aránylag oly kényelmes lakásokkal láthatják el a munkásokat s még ily olcsó lakberek melléit is takaríthatnak meg pénzt, amit aztán megint újabb építésekbe fektetnek. Hogy őszinte legyek, magam sem vagyok teljesen egy nézeten az ilyen irányú működéssel de csak ezért nem, mert megvan a lehetőség arra, hogy sokkal nagyobbat, sokkal dicsőbbet teremthetne meg a munkásság egy erős, minden ipart felölelő ellenállhatatlan gazdasági szervezet révén. A világ munkássága oly mérhetetlen szenvedést élt már át a különböző rabszolgaságok kor szakaiban, hogy már valóban megváltást jelent reá, még a némi reformok kicsikarása is és igy nem csoda, ha nehéz kivárnunk azt, hogy lassú reformok utján szabaduljunk láncainktól. Jelen napjainkban, olyan időket élünk, amikor sokkal nagyobb életszükségletté vált a munkások szervezkedése, mint bármikor azelőtt. A tőkés rendszer szerte a világon a legnagyobb zűrzavar és fejetlenség ben kapkod minden szalmaszálhoz, hogy uralmát fentarthassa Szerintünk bár nem elég gyor san, de tagadhatatlanul siklik a lejtőn lefelé a pusztulásba.. A munkásság azon rétegének amely ismeri történelmi hivatását, nem szabad ezt tétlenül néz nie. Siettetnünk kell a minden idők e legborzalmasabb rendszerét a kapitalizmust sírjába taszítani. Soha sem volt a világtörténelemben példa arra, hogy egy rendszer annyira ellentétbe jött volna önmagával, mint a jelen tőkés rendszer, mely éppen a fejlettsége következtében kárhoztatja éhség és » nélkülözésre a termelő munkások millióit szerte az egész világon. Egy ilyen rendszernek se isten, se ember szerint, nincs lét- jogosultsága és minden pillanatott fel kell használni a rendszer elpusztítására. Nem kérdezzük, jogos-e a rendszer elleni támadás, mert létünk függ annak elpusztításától. A világ száz és száz millióra tehető munkanélkül nyomorgó munkásai önvédelemből kell, hogy támadja e rendszert, különben éhen pusztulásra Ítéli a rendszer a milliókat. A munkásság szervezése és nevelése, soha nem volt oly égetően szükséges, mint jelen napjainkban s nagyon itt az ideje, hogy végre feleszmélne a munka lenyűgözött óriása s megteremtené a saját számára Csak tűrjetek! Ti rabjai a földnek A rabszolga, tartók, addig vígan dőzsölnek Dusán terített asztaloknál vidám kacaj hangzik Bus proletár szívben pedig száz bánat viharzik. . . . Csak türjtek! Ti rabjai a földnek Babszolga sorsotok oda ne adjátok! Fel ne cseréljétek! Minden ami jó legyen a másé Az arany bálványhoz hozzá ne nyúljatok! Szentségtörő kézzel le ne döntsétek! Nektek csak tűrni szabad ahoz van jogotok! És ha megzörren rabszolga láncotok Ne fájjon az nektek Hogy zsiványhad rúg belétek Csak tűrjetek! Ti rabjai a földnek Ne tűrjetek! Ti rabjai a földnek A szabadságot akarjátok! Követeljétek! Sújtson le bosszuáló karotok arra ki tagadni merészeli! Aki a nép jogát nem tiszteli!!!.. Brooks Elza. azt a jólétet a földön, amelyhez a gondos természet és ipari fejlettség minden tekintetben segítségére lenne. Nincs semmi ok arra, hogy egyetlen egy is közülünk éhezzen, rongyoskod- jon, földalatti barlangban vagy férgekkel teli viskókban lakjon. Minden szemünk és kezünk előtt van, csak le kell foglalnunk. Elvégre mit cselekedne ezáltal a munkásság, mint azt, hogy vissza venné azt, amit az évszázadok folytán a vérén élös ködő tőkések elraboltak tőle. Éhez pedig a törvények legszentebbje, a természeti törvények és a szükség törvényei szerint minden joga meg van. Hp. MEGHÍVÓ A Világ Ipari Munkásai Szer vezetének pittsburghi tagjai és a N. S. Pittsburgh-i “összhang” Dal Kör közösen elsőrendű DISZNÓTÓROS ESTÉT rendeznek február hó 20-án, szombaton este 7 órai kezdettel az International Social Lyceum, 805 James St. N. S. Pittsburgh, helyiségében, melyre önt és családját úgyszintén ismerőseit ezúton is meghívjuk. Részvételi jegy vacsorával együtt 50c. A zenét Rákóczi Lajos cigány zenekara szolgálja. Vacsora után tánc. Philadelphiaiak Figyelem! A philai Modern Színkör február 27-én, szombaton este 8 órakor saját helyiségében, 332 W. Girard Ave., szinelőadással egybekötött TÁNCMULATSÁGOT rendez. Színre kerül a 80- as szám cimü munkás dráma, egy felvonásban. A mulatság tiszta jövedelme a Bérmunkás javára lesz fordítva. Jó zene. Kitűnő ételekről a Kör női tagjai gondoskodnak Mindenkit szívesen lát a Vigalmi bizottság Járuljon hozzá szervezési alapunkhoz!
