Bérmunkás, 1932. január-június (20. évfolyam, 668-693. szám)

1932-02-20 / 675. szám

Február 20 BÉRMUNKÁS 3 oldal Szocialista munkáslakások a kapitalizmus alatt A chicagói Daily News külföldi tudósitójának, John Gunther- nek tollából az utóbbi néhány hónap leforgása alatt, már több Ízben jelentek meg cikkek, melyek Ausztria fővárosának, a szo­cialista kormányzat alatt álló Becsnek építkezési terveit s általá­ban a munkáslakásokra vonatkozó viszonyokat ismerteti. A közelmúlt napokban, újból egy ilyen cikk jelent meg a fenti, lapban, melyben Gunther a legújabb munkáslakás a Kari Csak tűrjetek. Marx házról ir, melyet a világ legnagyobb házának nevez és többek között a következőkben ismerteti e kapitalista lap olva­sóival a szocialista munkásla­kást, azok eredetének történe­tét és a bécsi szocialista városi adminisztráció jövőbeni terveit. “A ház a világ legnagyobb terjedelmű lakóháza, mely öt­nyolcad mértföld hosszú és egy negyed .mértföld széles, s nem­csak, hogy terjedelemben a leg­nagyobb, de a leggyönyörűbb munkáslakás, amit bárhol a vi­lágon találni lehet”, mondja Gunther. “Összesen 1382 Család kb. 5000 lelket számlálva lakik ezen óriási épületben, tükör­tisztaságban és rendkívül ké­nyelmesen berendezve, melyre bátran mondható, hogy Európa társadalmi életének egyik mért­föld jelzője.” A ház lakói, kik kb. 3 és fél cent rendet fizetnek négyzetméterenként, mely nem jön többre mint havi 3.50-től 4.50-ig, rendkívül boldogak és megelégedettek.” “Az épület, mely néhány cso­portra oszlik meg, mint gyönyö rü kastélyok terülnek el a Duna közelében s Becs városának egyik legszebb látványosságát képezik a remek, befásitott és szépen rendezett parkokhoz ha­sonló udvaraikkal, melyeket minden bizonyos távolságban virág ágyak és szökőkutak di- szitenek. A városi szabályzat szerint a házhelynek nem sza­bad több mint felét beépíteni s a másik fele szabadon kell, hogy legyen, lehetőleg begyepesitve. Rendkívül nehéz azonban e munkáslakásokba bejutni, mi­vel olcsóságuknál fogva a csa­ládok ezrei várnak állandóan üresedésre. A bejutás, üresedés esetén egy feltételhez van csak kötve, ami abból áll, hogy az illető családapa a jótálló és ak­tiv tagja legyen a szocialista pártnak.” Itt aztán hosszasabban beszá mol a laptudósitó, minden leg­kisebb részletről, ami e sze­rinte nagyon megnyerő mun­káslakásban, kívül - belül talál­ható. Felsorolja többek között még azt is, hogy milyen fából készült a belsőberendezés és hogy milyen színre vannak azok festve. Kívül levő lámpa­oszlopok kinézését és színeit is külön írja le. “Maga az épület, nem is egy közönséges lakóház — mondja Gunther — hanem, valósággal egy kis városnak nevezhetnőnk amennyiben meg van a saját postahivatala, kórháza, gyűlés- terme, könyvtára, gyermekkert je, gőzfürdője, saját mosodája, szemét hamvasztója, stb.” És jegyzi meg az iró végül, “azok a munkások, akik itt laknak, nagy részben a legelképzelhe- tőbb piszokban, a legegészség­telenebb rozoga viskókban lak­tak csa'.' nem is olyan régen.” “Az egyes lakások, melyeket meglátogattam, jegyzi meg az iró. ragyogóan tiszták voltak s rendkívül egészségesek, mert nem szabad itt megemlités nél­kül hagynom, hogy a ház ugy- van tervezve, hogy az 1382 la­kás minden egyike kap napvilá­got és bőséges levegőt.” A lakások nincsennek ugyan gőzfűtéssel ellátva, de az épí­tés maga oly kitűnő, hogy a legkitűnőbb téli napokon is 3-4 szobás lakást kényelmesen bele­het melegíteni egy közönséges kályhával. Különös élvezettel olvashasjuk Gunthernek a gyer­meknevelő intézetről szóló ös- mertetését, ahol mint mondja, “életem egyik legboldogabb órá­ját töltöttem,” látva azt a bol­dog gyermek arcokat, azt a ké­nyelmet, melyben tartják őket, azt a tapintatos és tudományos módszer szerinti nevelést, mely ben részesülnek e kicsikék, kik­nek. bár csak 150-n voltak, hét különösen e célra kiképzett ta­nítónők intézték a nevelésüket. Mindezen kényelem, kitűnő is­kolázás, anyai bánásmód s na­ponta a déli ebédért heti 30 cen tét fizetnek a szülők, minden gyermek után, s húszán, kiknek a szüleik munkanélkül vannak, teljesen ingyenesen kapnak min dent. “Soha nem fogom elfe­ledni azt a pillanatott, amikor egy órai látogatás után, az is­kolából elmenet, minden egyes felállva kiáltották utánam a “vi­szontlátásra.” Ilyen kedves, il­lemtudó és jónevelésü gyerme­keket nagyon ritkán lehet egy tömegben találni; s a tapasz­talatok után, nyomban elhatá­roztam magamban, hogy mi­helyst elég idős lesz kis fiam, azonnal ide fogom küldeni” — mondja a News tudósitója. A beszámoló- oly terjedelmes, hogy teljes egészében nem fog­lalkozhatunk azzal, noha na­gyon érdekes elejétől a végéig. Mindezt csak azért láttuk szük­ségesnek megmeliteni, hogy be­bizonyíthassuk a hitetlen vagy kételkedőknek azt, hogy mire lenne képes a munkásság egy hatalmasan szervezett ipari uni on segítségével, ha a fentiekhez hasonló munkákat tud végezni egy politikai párt, amely csak részleges politikai hatalommal -endelkezik. A fent felsorolt bécsi munkás vagy szocialista reformok nem uj keletüeé. A Kari Marx há­zat megelőzőleg igen nagy szá­mú munkáslakásokat építettek fel a szocialista adminisztráció alatt Bécs városában s a jövő* illetőleg jó néhány njillió dollár van előirányozva hasonló házak építésére. Hogyan intézi mindezt a. bé­csi szocialista párt, mely való­jában a mozgató erő a városi adminisztráció hátamögött? Minden e célra használt pénzt a burzsoá osztályra kivetett adókból ázednek be s igy miu­tán nem kell hatalmas kölcsö­nök után járó kamatokat stb. fizetni, mivel az épület anyago­kat nagyban vásárolva jutányos árban szerezhetik be, lehetséges csak az, hogy oly olcsó bérlet mellett, aránylag oly kényelmes lakásokkal láthatják el a mun­kásokat s még ily olcsó lakbe­rek melléit is takaríthatnak meg pénzt, amit aztán megint újabb építésekbe fektetnek. Hogy őszinte legyek, magam sem vagyok teljesen egy néze­ten az ilyen irányú működéssel de csak ezért nem, mert meg­van a lehetőség arra, hogy sok­kal nagyobbat, sokkal dicsőbbet teremthetne meg a munkásság egy erős, minden ipart felölelő ellenállhatatlan gazdasági szer­vezet révén. A világ munkássága oly mér­hetetlen szenvedést élt már át a különböző rabszolgaságok kor szakaiban, hogy már valóban megváltást jelent reá, még a né­mi reformok kicsikarása is és igy nem csoda, ha nehéz kivár­nunk azt, hogy lassú reformok utján szabaduljunk láncainktól. Jelen napjainkban, olyan idő­ket élünk, amikor sokkal na­gyobb életszükségletté vált a munkások szervezkedése, mint bármikor azelőtt. A tőkés rend­szer szerte a világon a legna­gyobb zűrzavar és fejetlenség ben kapkod minden szalmaszál­hoz, hogy uralmát fentarthassa Szerintünk bár nem elég gyor san, de tagadhatatlanul siklik a lejtőn lefelé a pusztulásba.. A munkásság azon rétegének amely ismeri történelmi hivatá­sát, nem szabad ezt tétlenül néz nie. Siettetnünk kell a minden idők e legborzalmasabb rend­szerét a kapitalizmust sírjába taszítani. Soha sem volt a világtörté­nelemben példa arra, hogy egy rendszer annyira ellentétbe jött volna önmagával, mint a jelen tőkés rendszer, mely éppen a fejlettsége következtében kár­hoztatja éhség és » nélkülözésre a termelő munkások millióit szerte az egész világon. Egy ilyen rendszernek se is­ten, se ember szerint, nincs lét- jogosultsága és minden pilla­natott fel kell használni a rend­szer elpusztítására. Nem kér­dezzük, jogos-e a rendszer el­leni támadás, mert létünk függ annak elpusztításától. A világ száz és száz millióra tehető munkanélkül nyomorgó munká­sai önvédelemből kell, hogy tá­madja e rendszert, különben éhen pusztulásra Ítéli a rend­szer a milliókat. A munkásság szervezése és nevelése, soha nem volt oly égetően szükséges, mint jelen napjainkban s nagyon itt az ide­je, hogy végre feleszmélne a munka lenyűgözött óriása s megteremtené a saját számára Csak tűrjetek! Ti rabjai a földnek A rabszolga, tartók, addig vígan dőzsölnek Dusán terített asztaloknál vidám kacaj hangzik Bus proletár szívben pedig száz bánat viharzik. . . . Csak türjtek! Ti rabjai a földnek Babszolga sorsotok oda ne adjátok! Fel ne cseréljétek! Minden ami jó legyen a másé Az arany bálványhoz hozzá ne nyúljatok! Szentségtörő kézzel le ne döntsétek! Nektek csak tűrni szabad ahoz van jogotok! És ha megzörren rabszolga láncotok Ne fájjon az nektek Hogy zsiványhad rúg belétek Csak tűrjetek! Ti rabjai a földnek Ne tűrjetek! Ti rabjai a földnek A szabadságot akarjátok! Köve­teljétek! Sújtson le bosszuáló karotok arra ki tagadni merészeli! Aki a nép jogát nem tiszteli!!!.. Brooks Elza. azt a jólétet a földön, amelyhez a gondos természet és ipari fej­lettség minden tekintetben se­gítségére lenne. Nincs semmi ok arra, hogy egyetlen egy is közülünk éhezzen, rongyoskod- jon, földalatti barlangban vagy férgekkel teli viskókban lakjon. Minden szemünk és kezünk előtt van, csak le kell foglal­nunk. Elvégre mit cselekedne ezáltal a munkásság, mint azt, hogy vissza venné azt, amit az évszázadok folytán a vérén élös ködő tőkések elraboltak tőle. Éhez pedig a törvények leg­szentebbje, a természeti törvé­nyek és a szükség törvényei szerint minden joga meg van. Hp. MEGHÍVÓ A Világ Ipari Munkásai Szer vezetének pittsburghi tagjai és a N. S. Pittsburgh-i “összhang” Dal Kör közösen elsőrendű DISZNÓTÓROS ESTÉT ren­deznek február hó 20-án, szom­baton este 7 órai kezdettel az International Social Lyceum, 805 James St. N. S. Pittsburgh, helyiségében, melyre önt és csa­ládját úgyszintén ismerőseit ezúton is meghívjuk. Részvéte­li jegy vacsorával együtt 50c. A zenét Rákóczi Lajos cigány ze­nekara szolgálja. Vacsora után tánc. Philadelphiaiak Figyelem! A philai Modern Színkör feb­ruár 27-én, szombaton este 8 órakor saját helyiségében, 332 W. Girard Ave., szinelőadással egybekötött TÁNCMULATSÁ­GOT rendez. Színre kerül a 80- as szám cimü munkás dráma, egy felvonásban. A mulatság tiszta jövedelme a Bérmunkás javára lesz fordítva. Jó zene. Kitűnő ételekről a Kör női tag­jai gondoskodnak Mindenkit szívesen lát a Vigalmi bizottság Járuljon hozzá szervezési alapunkhoz!

Next

/
Oldalképek
Tartalom