Bérmunkás, 1932. január-június (20. évfolyam, 668-693. szám)

1932-02-13 / 674. szám

4 oldal BÉRML NKÁS Február 13 BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre .....................$2.00 One Year .......................$2.00 Félévre ................... 1.00 Six Months .................. 1.00 Egyes szám ára ...... 5c Single Copy ............. 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ............. 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S.S. Sta. Szerk. és kiadóhivatal: 2653 Grand Ave., Cleveland, O. Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to Cleveland, Ohio pending Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS____________OF THE WORLD Mit akar az IWW? Az Industrial Workers of the World (IWW) szervezete bér­munkásokból áll, akik fizikai és szellemi munkával keresik meg mindennapi kenyerüket. Az IWW-ban nincsen helye azoknak, akik nem dolgoznak és csak mások munkájából élnek. Mi nem tagadjuk, sőt állandóan hangoztatjuk, hogy nem va­gyunk hívei a jelenlegi termelési rendszernek, amelyben a dolgo­zók milliói csak azért élnek, hogy egy kis csoport henyélő tagját a jelen társadalomnak kényelemben tartsák, amig ők nélkülözik az élet legelemibb szükségleteit. Soha egyetlen alkalmat nem mu­lasztunk el annak kimutatására, hogy a tőkés termelési rendszer, mily igazságtalan a termelőkkel szemben. Tudjuk, hogy az ily igazságok feltárása ártalmára van a mai termelési rendszernek és e rendszer hívei bosszút állnak érte, de vállaljuk érte a kö­vetkezményeket. A történelem bizonyítja, hogy a társadalmi rendszerek időről- időre változnak. A történelem lapjait lapozgatva látjuk, hogy az emberiség éppen úgy keresztül megy a fejlődés különböző fokain, mint maga az egyén. Az őskorszakot felváltotta, a barbár korszak, ez helyet adott a rabszolga rendszernek, melyet a hübér rendszer tolt ki helyéből. Ennek a rendszernek utolsó éveiben kezdték al­kalmazni a gépeket, melyek megteremtették a tőkés termelési rendszert; a kapitalista oligarchiát. Az a forradalom tehát, amely ezt a termelési rendszert elfog­ja pusztítani, hogy helyet adjon egy jobb, tökéletesebb termelési rendszernek, nem gyedül álló tüneménye a történelemnek, hanem az emberiség fejlődésének egy jelentős lépése. Egyes emberek, illetve ember csoportok úgy vélik, hogy ké­pesek lesznek a fejlődést megakasztani; a változásnak útját állni. Ezek nem ismerik a fejlődés törvényeit és nem tudják, vagy nem akarják tudni, hogy a társadalmi fejlődés megakasztására csak az volna képes, aki természet feletti erővel rendelkezik. Az ilyenek létezésében azonban ma már a legegyszerűbb gondolgozásu em­ber sem hisz. A társadalmi fejlődést hajtó erők állandó működésben van­nak. A kapitalizmus betöltötte hivatását és mint a túlérett gyü­mölcs, leesik fájáról. Az IWW arra szervezi a munkásokat, hogy birtokukba ve­gyék a termelő eszközöket és azokkal nem profitra, hanem hasz­nálatra termeljenek. Termeljék meg* mindazon javakat, amire a népek millióinak szüksége van és vessenek végét a munkanélkü­liségnek, a nélkülözésnek. Hogy ezt elérhessük, nem tartjuk szükségesnek a kapitalista kormányok megbuktatását. Megássák azok a saját sírjukat és a kapitalizmussal búcsút mondanak az árnyék világnak. Mint ahogy annak idején hívatlanul jöttek, most távozni fognak még marasz­talás dacára is. A munkásságnak azonban készen kell lenni, hogy azonnal átvegye a termelést és szétosztás eszközét. Ezzel sok szevedéstől sok nélkülözéstől óvhatjuk meg az emberiséget. Az IWW ennek megfelelőleg az iparok átvételére szervezi a munkásokat és ezáltal az uj társadalom szerkezetét építi a ré­ginek keretein belül. A Bérmunkásért » A Bérmunkásért való agitációnak nem szabad szünetelni egy pillanatra sem, a magyar IWW-isták körében. Még sohasem volt nagyobb szükség arra, hogy a munkások foglalkozzanak saját helyzetükkel, amelynek az egyedüli megváltaztatója maguk a munkások lehetnek a szervezkdésük által gyakorolható erejük­kel. Ezt a tudatot ismerteti meg a munkásokkal a Bérmunkás és mutatja meg a helyes utat a szervezkedésre. Minden héten az általunk átnézett Bérmunkást kínáljuk fel egy másik munkástársunknak és azután kérdezzük meg annak tar­talma felől. Értessük meg vele, hogy neki is mint bérmunkásnak az ipari szervezetet epitok között' van a helye, hogy a közeli meg­mozdulásokban osztályának katonája lehessen. Erre a nevelésre az egyedüli eszköz a Bérmunkás, amelyet el kell juttatni minden magyar házhoz. Ebben versenyre kell kelni minden IWW-istának, miden Bérmunkás olvasónak. KAPITALIZMUS A kapitalizmus előtt, hűbéri feudális társadalom volt. A hűbéri társadalom uralkodó osztálya a birtokos nemesség és a papság volt. Az elnyomott osztályokat a jobbágyság (parasztság) polgár ság, proletariátus képezte. A jobbágyság elnyomása, az óriási adóterhekben, szolgáltat- mányokban nyilvánult meg. A burzsoázia terhei a hatalmas vá­mokban és adókban volt. A burzsoázia, hogy a hűbéri társadalom kötöttségét mgszün­tesse egy forradalmi harcot in­dított a feudalizmus ellen. És ebben a harcban megnyerte ma­gának szövetségesül a paraszt­ság és proletariátus széles tö­megeit. Nekik szabadságot, egyenlőséget, testvériséget Ígért és a jobbágyság megszüntetését ha sikerül megdönteni közösen a feudális társadalmat. A polgárság vezetése alatt 1848-ban mindenütt hatalmas polgári világforradalmak törnek ki, amelyek mindenhol a bur­zsoázia győzelmével végződnek. A kapitalizmus tehát 1848-ban született és alakult ki világmé­retekben. A burzsoázia midőn uralomra jutott, első dolga az volt, hogy hatalmát ép azoknak a tömegek nek a legkíméletlenebb elnyomá sára építette fel, amelynek ural mát köszönhette a parasztság és a proletariátus könyörtelen kizsákmányolására. Szabadság helyet a legszabadabb kizsákmá nyolást teremtette meg. Egyen­lőség helyett a leghallatlanabb osztály és vagyoni egyenlőtlen­séget ember és ember között. Mig testvériség helyett a gaz­dag burzsoát és a szegény pro­letárt, aki semmi esetre sincs testvéri viszonyban egymással. Az Ígéretei közül egyedül i jobbágyságot szüntette meg, ezt pedig azért tette, mert a fejlő­dő iparnak, kapitalizmusnak munkaerőre volt szüksége. A városokban pedig a munkaerő kötött volt a falun, fel kellett tehát szabadítani, hogy bejöhes­sen a városba és elhelyezked­hessen a kapitalisták gyáraiban ahol termeli a hasznot, a profi­tot a tökének. A kapitalizmus a maga fejlő­désében forradalmi volt. A ka­pitalizmus néhány évtized alatt jobban, tökéletesebben, gyor­sabban kifejlesztette a termelő­erőket, eszközöket az emberi szükségleteket, mint az összes eddigi társadalmak évszázadok alatt. A kapitalizmus mindezt azért teszi, mert könyörtelen haszon profitéhség hajtja és annál több haszonra tud szert tenni, minél jobban*-fejleszteni ezeket a dol­gokat. A kapitalizmusban társadalmi termelés folyik, a termékeket nem egy ember állítja elő, ha­nem közös összmüködés termé­ke, tehát társadalmi termék. De a termelés eredménye nem lesz a társadalom tagjai között el­osztva, hanem egyéni kisajátí­tás alá esik és ebben van a ka­pitalizmus legfőbb ellentmon­dása. Mig a termelés társadal­mi, addig a kisajátítás megtar­totta az egyéni karakterét. A kapitalista termelés terv­szerűtlen, anarchikus termelés. A kapitalizmus nem a szükség­letek kielégítésére termel, ha­nem a piacra. A piacokra való termelésnek a szükségszerű kö­vetkezménye a piacokért való harc, ami hatalmas imperialista háborúkhoz vezet. A kapitalista termelés körfor­gása a konjukturák változatá­ból áll. A kapitalizmus hallatlan tempóban termel árukat a piac­ra, mely egy bizonyos ponton megtelik árukkal és akkor krí­zis "(krach), termelési válság, tömegmunkanélküliség követke­zik be. A kapitalizmus ilyenkor kénytelen elpusztítani az árukat hogy egy újabb termelési folya­matot tudjon megindítani. Minél erősebb a kapitalizmus annál jobban fejlődik a proleta­riátus. A kapitalizmus a modern proletariátusban megteremtette a saját sírásóját, mert a munkás osztály a kapitalizmust a maga­fejlődésének egy bizonyos fokán megsemmisíti és helyébe egy fejlettebb társadalmi formát az ipari kommunizmust teremti meg. H.I. Tegyük lehetővé szervező kiküldését Fischbein mtárs szervezői utján a clevelandi csoport gyűlésén beszámolt arról is, hogy a magyar munkások milyen tömegekben hallgatják az IWW gyűléseket és rájönnek, hogy helyzetük meg­változását a lármás újság cikkezessel nem érhetik el, ahhoz az ipari szervezet kiépítésére van szükségük amint azt az IWW tanítja. Ebből a célból újabb szervező kiküldése a legszükségesebb feladatunkká vált, aminek a kivitelére a clevelandi csoport felszó­lítja az ország' öntudatos magyar munkásait egy szervezői alap összehozására, önkéntes heti adakozás utján, amelyet minden hé­ten beküldenek a Bérmunkás kiadóhivatalába. Nyolcheti adakozásra kérjük olvasóinkat és mtársainkat. Eddig a következők küldték be hozzájárulásukat: Cleveland: St. Andrejkovits 2.50, J. Barczi 4.00, J. Németh 1.00 A. Székely 1.00, M. Kaczibán 1.50, J. Nyers 1.00, L. Lefkovits 2,00 J. Herczeg 4.00, A. Péchy 1.00, P. Bujáki 50c. Akron: Vizi $1.00, J. Schwindt $1.00, S. Alakszay $1.00. Pittsburgh: A. Kucher 2.00. Chicago: A. Török 4.00, P. Turucz 1.00, A. Köhler 2.00. J Zára 1,00, P. Pika 1.00, G. Scherhaufer 1.00, B. Horváth 1.00. Los Angeles: G. Bakos 1.00 P. Albert 1.00. New York: L. Hodor 2.00. A Bérmunkás azon olvasói, akik még munkán vannak, sora­kozzanak ezen névsorhoz, hogy az Ipari Unionizmus tanítása mi­nél több magyar lakta vidékre elkerüljön.

Next

/
Oldalképek
Tartalom