Bérmunkás, 1932. január-június (20. évfolyam, 668-693. szám)

1932-02-13 / 674. szám

Február 13 BÉRMUNKÁS 5 oldal A szolidaritás és a bányászok sztrájkjainak lerombolói VAGY A NATIONAL MINERS UNION SZEREPE A SZTRÁJKOLÓ BÁNYÁSZOK KÖZÖTT Lehet- e valami szebb, lehet-e valami biztatóbb a nyomorral, 1 nélkülözéssel küzdő bérrabszol- : gának, mint amikor egyik vagy másik iparban dolgozó testvé­rei egymással szolidaritást vál­lalnak, hogy annak eredménye­ként egy nagyobb darabb ke­nyér kerüljön a munkás aszta­lára. A szolidaritás megnyilvánu­lására uj akaraterő, uj bizalom, uj remény száll még a kételke­dőkbe is. Szinte érzik, hogy ez : az összetartás fogja őket egykor felszabadítani a kapitalizmus testet-lelket ölő járma alól. Ér­zik, hogy ez fogja számukra meghozni a jobb jövőt. Ahol szolidaritás van, ott biztos a győzelem. De semmi sem lesujtóbb, sem mi sem lehet károsabb hatással a munkás mozgalomra, mint a mikor a pártoskodás felüti ször­nyeteg fejét és az addig egy­ségesen, egy célért küzdők tá­borát két vagy több csoportra szakítják. Az ilyen helyen meg­szűnik a közös ellenség, a kapi­talizmus elleni küzdelem. Mun­kás a munkás ellen acsarkodik, mindegyik a saját pártja érde­kében és az eddig kilátásba volt győzelem, biztos verességgel fog végződni. Hogy az ilyen vesztesség milyen káros hatás­sal van, nem csak a sztrájko- lókra .hanem az összmunká- sokra, azt csak a tiszta öntu­dattal rendelkező munkásság képes a teljes valóságában fel­fogni. Ez megingatja a bizalmat nem csak a közömbösekben, ha­nem a már íélig-meddig érdek­lődőkben is. A munkásmozga­lomtól huzódozók lesznek, ellen ségek a ■ mozgalom hirdetőivel szemben. Egykedvűen mondo­gatják, hogy úgyis hiába, nem tudjuk egymást megérteni és megadással tűrik a csapásokat, mit a kapitalizmus rájuk mér. ők még nem látnak be a pár­toskodást szülő kuliszák mögé, nem tudják, nem értik, nem ta­nulmányozzák a bérharcokat elég behatóan, hogy észre vet­ték volna azt, hogy a hol a ka­pitalizmus már fegyveres béren­ceivel, importált sztrájktörőkkel képtelen a munkások egységét megtörni, ott megjelenik né­hány párt vezér, (hogy kiknek a hívására azt nem lehet meg­tudni) akik aztán hamarosan elintézik mind azt, amire a fegy veres bérencek képteleneknek bizonyultak. Megtörik a sztráj­kolok szolidaritását, amit aztán követ a biztos bukás. Hogy ez nekik miért sikerül, annak oka nagyon egyszerű. Tudjuk, hogy a sztájk nem mu­latság. Sztrájkba nem ezért mennek a munkások, mert túl jó dolguk van, hanem azért, mert a lelketlen kizsákmányo­lást már nem bírják tovább tűr­ni. És a sztrájkba állóknak na­gyon sok veszéllyel kell szembe nézni. Nagyobb hősök a sztrájkolok, mint a kapitalizmus háborújá­ban a legelső fronton küzdő , katonák, mert a mig ezeknek , megvan a jog adva a védekezés- ] re fegyverrel, fegyver ellen, a ■ harcvonalból való felváltásuk : után, nem várja a szomorú fele- ; ség az üres fazék mellett, apró , rongyos gyermekek nem állják sírva körül, kenyérért, ruhács- : káért, meleg lakásért köríyö- ; rögve, mint a piketvonalból visszatérő sztrájkólót, hol neki , a társulatok által felfegyverzett gépfegyverekkel, bombákkal bő- | ségesen ellátott, minden emberi érzésből kivetkőzött fenevadak­kal kell fegyvertelenül farkas­szemet nézni és ezeknek durva­ságait birkamódra tűrni, mert ezt igy követeli a kapitalista törvény. Az igy agyon sanyargatott sztrájkolok között megjelenik a pártvezér, tulságba vitt Ígére­teivel, egy kis alamizsnával, amit a kiéhezett sztrájkolok örömmel fogadnak. Az Ígérge­tésnek is bedül egy részük, mert ők a munkásmozgalmat csak annyiban ismerik, mint a leg­több vallásos ember ismeri a saját vallását, hogy csak névleg tudja megkülönböztetni a má­sik vallástól a lényegbeli különb séget nem tudja, de azért mégis azt hangoztatja, hogy az övé a jó, az övé a helyes, de hogy mi­ért, arra már nincs felelete és ezzel a párt vezérek tisztában vannak, ki is használják ezt az alkalmat mindenütt, ahol kilátás mutatkozik a sztrájkolok győ­zelmére. Jelenleg a Kentucky sztráj­koló bányászokat tisztelték meg látogatásukkal a National Mi­ners Union 1927-es, az 1931-es Pensylvania és Ohioi bányász sztrájkok győztes sztrájkbontó vezérei. Ha ott is azt az ered­ményt fogják elérni gyalázatos taktikájukkal a mit itt elértek, akkor jaj nektek Kentuckyban küzdő bányász testvéreim. Mert igen is, taktika ez! Az egységbontásra! Ezt cseleked- ték ők létezésük óta. Legelőször az 1927-es UMWofA által ve* zetett sztrájkba ütötték fel fe­jüket a sztrájkoló bányászok között. Amikor még a szolida­ritást egész bátran lehetett 95% nak nevezni, megjelentek az előőrsök. Egy munkától irtózó szélhámos Edward Romeey és egy félőrült nő Mrs. vagy Miss S'hachter a P and O Miners Re­lief köpenyegébe burkolózva és úgy adták ki magukat, mint a sztrájkoló bányászok védangya- lai, kiknek semmi más céljuk nincs a sztrájkoló bányászok se­gélyezésén kivíil. Nagyon is ért­hető, hogy ez a szépen haiígzó beszéd a nélkülözésekkel küzdő sztrájkolok soraiban viszhangra talált. Sok jóhiszemű bányász bedült és segédkezett nekik a segély összegyűjtésében. Ezeket követték a Save the Union szer­vezők: Pat Trohey, Anthony Minerich, Vincent Kemenovich. Minerich elnöke volt a P and O , Miners Reliefnek, Kemenovich pedig a pénztárnoka. A 611 Penn Avenuen volt a főhadi- < szállás Pittsburghban. Ott pe- , dig a fő-fő igazgató Alfred i Weighnecker névre hallgatott. 1 kihez amikor azt a kérdést in- < tézte e sorok írója, hogy mi a 1 foglalkozása? egész közömbö- : sensen felelte, hogy EZ, vagyis i ő intézi a segélyezést; jó, mon- 1 dottam, de hát ez nem tart 1 örökké. Óh, felelte gyorsan, azé- : lőtt a Passaici szövő sztrájknál < végeztem ugyan ezt. Az is tér- i mészetes, hogy az ö fizetésük a sztrájkolóknak összegyűjtött i segélyből először levonandó. , De most visszatérek a szerve­zők munkálkodásához és a se­gélyezéshez, mert jött aztán az . is, de csak azok számára, akik elfogadták az ö programjukat. Szóval a sztrájkolóknak össze­gyűjtött pénzt és élelmet csak azok a localok kapták, amelyek készek voltak John L. Lewis és követői ellen küzdeni. Aztán jöttek jöttek a konferenciák és konvenciók. John Borphi, a UMW 2-ik kerületének bukott elnöke, John Watt, Powers Hap good, Pat Trohey vezetésével. Aztán a sztrájk bukás. Mert amikor, ezek az alakok látták, hgy tervük csütörtököt mondott, mert a bányászok józa nabbul gondolkozó része, átlá­tott a szitán és hátat fordított nekik ,akkor az ő követőik vol­tak az importált sztrájktörők után az elsők, kik vissza men­tek dolgozni. Még egy másik, különös eset is megtörtént. A mig a reakciós áruló UMW-hez kitartó bányá­szok a fekete listára kerültek, addig az elvtársak, még a velük szimpatizálóknak is tudtak mun kát keriteni. Ugyanez megis­métlődött a Petrick Fagan UM- W 5-ik kerületének 1931-ben kihívott sztrájkjánál is, mely szintén a szemünk előtt játszó­dott le és tudjuk az eredményt. Távol áll tőlem az elkorhadt UMofA védelmére kellni, de a 2-ik kerület elnökének, James Marksnak egykori megjegyzé­se, hogy az NMU élén állók a széntársulatok legtitkosabb ügy­nökei, napról-napra bizonyosab­bá válik, mert mindkét esetben nyitva állott előttük az óriási szervezetlen bányatefület, de ők ezt nem háborgatták, hanem mindig ott ütötték fel vipera fejüket, ahol már mások meg­csinálták a munkát, hogy az amúgy is gyengén álló épületet vagy megszerezzék vagy le­rombolják. Hogy honnan tudom én mind ezeket? Nem New Yorkban a sztrájkolok segélyezésére össze­gyűjtött pénzből élősködve, szedtem össze az adatokat, ha­nem ott, ahol lejátszódott, a helyszínén. Nézzétek csak meg az aláírást, nem lesz ismeretlen előttetek. Ez alatt a jelzés alatt számoltam én be annak idején is a történtekről, a miért nagy- tiszteletü vezéreitek, munkás- , áruló névvel tiszteltek meg. i Csak olyan nem akadt, aki ezt nekik elhigyje, mert a megtör­ténteket nem lehet letagadni. Az meg már róluk be van bi- : zonyitva rég, hogy ha valaki . nem veszi be az ő keverékjüket, , az vagy áruló, vagy buta. Segítője votam én is a P. > and B.-nak még mindig kezem i között van Minerich és Keme- [ novich által aláirt, hivatalos pe­cséttel ellátott megbízó levelük. A gyűjtött összegekröi szoló nyugta másolata is birtokom­ban van. Nagyon szerettek ők engem midaddig, mig azt nem követeltem, hogy a sztrájkolok segély zésére összegyűjtött élel­miszerekre minden sztrájkoló bányász -egyenlően jogos, elv- külömbség nélkül. Ezzel a leg- szentségtörőbb bűnt mertem elkövetni az által, hogy követel ni mertem az elszámolást. Ilyesmiért ha már az álkom­munista törvények volnának életbe legalább is akasztófa járna. Szintén megbízó levéllel vet­tem részt az 1928 április else­jén és másodikén Pittsburgban megtartott konferencián ami tulajdonképpen az N.M.U. ke- .resztelője volt. itten tagadta vagy takarta el előbbi nevét a Save the Union. Az erre szol­gáló delegátusi meghivó is a kezeim között van és nem mint tolakodó vettem ott részt. Nos kell e még több? Mert ha még ez sem elég van még raktáron bőven piszkos cselekedeteitek bemutatására. Ha kissé régi hurok is de jól pengenek. Ti nyomorult munkás árulók, kik csak fekélyei vagytok a munkás mozgalomnak miért nincs bennetek legalább annyi emberi érzés, hogy megundo­rodnátok önmagátoktól. Miért vezetitek a Jóhiszemű munkás tömegeket, miért szenyezitek be az öntudatos munkás előtt eddig tiszteletben tartott kom­munista nevet. Nem veszitek észre, hogy a munkásság inte- ligensebb része már ma is meg- vetőleg fordul el a kommunis­ta szó hallatára, mert a ti cse­lekedeteitek után Ítélve meg a kommunizmust. De hát ha­szontalan dolog erre titeket felszólítani. Ti ezt ugv sem veszitek figyelembe, mert ti már annyira alá vagytok sülyed ve, hogy ennek méltó kifejezé­sére szót nem is lehet találni. Csak az az egy vigasztaló hogy ahol ti már egyszer megjelen­tetek ott a munkásság nagyon is meg csömörük tőletek és ott már tudja milyen fogadtatásba részesítsen ha ismét megjelen­tek. Mert a munkásságot sem le­het mindig az orránál fogva ve­zetni. Mindig nagyobb töme­gekben érlelődik nieg az ipari szervezkedés eszmélve, melyért maradtam üdvözlettel Windber ,Pa., C. K. D. * L. i. Majdnem elfelejtettem, közel ide, Cassandra, Pa.,-ben hétszáz bányász sztrájkba lé­pett a UMWofA vezetésével a szolidaritás még százszázalékos, azt hiszem a társulat örömmel látna néhány National Miners Union szervezőt, ha még oda nem tolakodtak. Fenti Az Egyetemes Védelemre hoz­zánk érkezett február 6-ig J. Herczegh. Cleveland... 1.50 M. Homer, St.Clairville.. 1.00 S. Kota. Triadelphia .... 4.23 A. Péchy, Cleveland ........... 1.00 M. Bakos, Cleveland ........... 1.00 Rose Luckenberger, Detr.. 1.00 N. N. Cleveland .......................50 J. B,ujáki, Cleveland .................50 St. Andrejkovits, Clev.... 2.50

Next

/
Oldalképek
Tartalom