Bérmunkás, 1932. január-június (20. évfolyam, 668-693. szám)

1932-01-02 / 668. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS Január 2 SZEMELVÉNYEK A POLGÁRI ÚJSÁGOKBÓL----------------------------------- V. J. --------------------------------­VICTOR Barney munkanélküli munkás éhesen indult el ha­zulról, hogy folytassa minden­napos kálváriáját — a munka- keresést. Lakásától nem messze, a vasút mellett, egy, a vonat ál­tal elgázolt őzet talált. leírha­tatlan örömmel ' vitte haza a drága kincset, az oly régen nél­külözött friss húst. Volt aztán lakmározás. A nélkülöző család isten különös kegyének tulajdo­nította azt a ritka szerencsét, hogy őket — akár csak a pusz­tában bolygó zsidókat — friss húshoz juttatta. Pennsylvania állam vadőrje (game warden) azonban nem igy gondolkozott. Följelentette Barneyt, mert a vadászati sze­zon kezdete előtt 12 órával ta­lálta az őzet és a törvény sze­rint ezt nem lett volna szabad hazavinni éhező családjának. Az igazságos biró aztán 106 napi börtönre Ítélte e szörnyű bűnét . Ha Barney mukanélküli ott­hagyta volna a talált őzet a kó­bor kutyák részére ez teljesen törvényes cselekedet lett volna, mert amit szabad a kutyáknak, nem szabad az embernek. A ku­tyákat nem dobták volna börtön­be, mert azok részére ott van az állatvédő egyesület. Ugye, milyen szép ez a rend­szer? A KÁVÉ hazájában, Brazíliá­ban, több gyár és vasúttársa­ság megkezdte a szén helyett kávéval való tüzelést. Valamit csak kell tenni a több, mint 18 millió zsák fölösle­ges kávéval. A piacra dobni nem merik .attól való félelmük­ben, hogy ezáltal nagyon le­nyomják a kávét és a sze­gény munkásnép olcsó kávéhoz jut­Miért ne tehetnék meg ők is azt, amit Nebraska állam far­merjei megtettek, akik szén he­lyett kukoricát, vagy Canada több helyein árpát égetnek föl. Hiszen elvégre prosperitás van, mert mindenből annyi ter­mett, hogy a fölösleget el kell égetni. Nem tudjuk, hogy olvassák-e vájjon az ilyen hireket a fön- maradt kenyérért, vagy egy me­leg kávéért órákig várakozó munkanélküliek. Vagy az éh­bérért dolgozó bányászok, ami­kor azt látják, hogy az életfön- tartáshoz nélkülözhetetlen élel­met szén helyett tüzelték el, ők pedig nyomorognak, mert azt mondják, hogy nem kell a szén. Angolország szövőgyárosai megegyeztek egymással, hogy le­állítanak 100.000 szövőszéket és 10 millió orszót, igy remélve ezzel visszaállítani a prosperi-. tást. Helyesebben, a termelés csök­kenésével akarják a válságot megoldani s jövedelmüket gya­rapítani. Állítólag ez a munká­sok beleegyezésével történt. De hát szükség van-e tényleg a termelés csökkentésére a szö­vő iparban ? Aki erre biztos vá- liszi akar. nézzen meg egy \ agy több nyomortanyát, ahol long}'os "és hiányosan öltözött nők, férfiak, gyermekek tízez­reit találjuk. Ha mindenkinek lenne elegendő és jó ruhája, hol­nap minden raktár üresen állna. Nem a termelést kell csökkente­ni, hanem a fogyasztást emel­ni, vagy helyesebben, lefoglalni a termelőeszközöket. Seattle Wash, város szélén az utóbbi időben egy uj városrész ppült. Az építéséhez nem kellett mérnöki tudomány, még csak kő műveseket sem fogadtak. Az uj városrészt a mindenüktől kifosz­tott munkanélküliek építették. Volt itt barlanglakás, aminek nyílása zsákokkal volt eltakar­va. Szemétdombon összeszedett hulladék deszkából készült mun­káslakás. Vagy ötven munkanél­küli tengette igy életét e rette­netes nyomortanyán. Az egész­ségi állapotok olyan rettenete­sek volta, hogy a hatóság az egész nyomortanyát fölgyuj tat­tá és elégette. A “lakásuktól megfosztott munkanélküliek” szomorúan néz ték a hűvös esős reggelen nyo­mortanyájuk pusztulását. Mert nekik ez volt minden vagyonuk. A bölcs és az egészségre olyan féltő gonddal őrködő hatóság az­zal már nem törődött, hogy a lővetkező éjjel hol fogják fejü­ket álomra hajtani. Lehet, sok a városi börtönben. Még a vakon­doknak is van háza, otthona, de az embernek, a teremtés koroná­jának nincs megadva ez a lehe­tőség. Ember, a teremtés koronája, büszke lehetsz önmagadra! NAGY az izgatottság Belga­Kongóban a fekete lakossá kö­zött. Az a hir terjedt el, hogy Amerikából nemsokára közéjük érkezik egy fekete messiás, aki fölszabadítja őket a fehérek el­nyomása alól és megalakítja az ő saját körükből a kormányu­kat. A kizsákmányolt és állati sorsban élő feketék között leír­hatatlan örömöt keltett ez a kó­sza hir és a fehérek tekintélyt nagyon alászállt az utóbbi idő­ben. Szegény, tudatlan feketék! Nem ismerik a Libériái állapoto­kat, amely ország Afrika egyet- en néger köztársasága. A fekete munkáltató éppen olyan kegyet- en kizsákmányolónak bizonyult, nint fehér társai Sőt még rbsz- szabbnak. És igy nagyon mind­egy Congo benszülött lakóinak, hogy milyen színe van a kizsák­mányolónak. Az ostorcsapás egyformán fáj, bárki kezében is van afe ostor. JUBILEUMI ÜNNEPÉLY BRIDGEPORTON. Az I. W. W. bridgeporti cso­portja dec. 19-én rendezte le a Bérmunkás húsz évi fennállás sának ünnepélyét. Az a kis csa­pat munkástábor akik az öntu­datos forradalmi munkásságot képviselik Bridgeporton, teljes zámban jelen voltak az ünne­pélyen. Barcza munkástárs nyi- otta meg az estélyt röviden is­mertetve az összejövetel célját, majd átadta a szót Fishbein munkástársnak, aki New York-1 ból vol jelen, ismertette a Bér- [ munkás pO éves küzdelmét. Né­meth, Bodnár es Feckó mun­jkástársak szavalatai, bemutatták a munkás sorsot, azt a nagy larcot mely a mindennepi ke­nyérért folyik. Majd egy nagy gyermekkar elent meg a színpadon akik forradalmi dalokat énekelve, azt nzonyitották, hogy ott lesznek a proletár szülők által folyta­tott felszabadulási harc befeje­zésére, az ipari szervezkedés harcterén. Ricz Ambrus munkástárs né- íány népdalt énekelt müvészi- s előadó képességét töbszöri aps honorálta. Ezután követhe- .ett a színdarab, Garvay An- or egyfelvonásos az “Egy Szoba Konyha” melyet oly ki­tűnő együttesben játszottak le legjobb műkedvelők, hogy jmég a színészeknek is dicsőségé­be vállt volna. A szereplők vol- jtak: Veres Sándorné, Karácso- íyi Sándor, Feckó János, Vár­ijai Mariska, Herold Tánosné, Feckó Mariska, Csatári József, Vermes Jolán, Herold János, Tsatári Béla. Ezután tánc következett mely a hajnali órákig tartott. Bazár s volt, mely a Bérmunkás ja­vára 18 dollár 60 centet ered- nényezett, mig Barcza mun­kástársnő egy Ízletes tortát ajándékozott, melyből a Ken- tuckyi harcosok javába $6.35 folyt be. Ezúton is köszönetét mondunk mindazoknak akik szereplésükkel és munkálkodá- ukkal az ünnepélyt sikerre vit­ték. NYUGTÁZÁS. Schwartz Miklós munkás- árs New Yorkban 12 darab ké­zimunka nyakkendőt adomá­nyozott a Bérmunkás javára, melynek egyrészi a bridgeporti nulatságon értékesítve lett. Úgy ezért, mint Cohen, Stefankó és Pollack munkástársnők ado­mányaiért ezúton is köszöne- ünket nyilvánítjuk. r> -----------------­Hetvenöt cent hét birkáért Amely nyolcvankét dollár és kilencvenöt cent hasznot hal­ott- — A két lábú birkák ta­nulsága. A National Farmers Union Inöke vizsgálatának eredmé­nyét, hogy a könyörtelen kapi­talizmus hogyan zsákmányolja ki egyik legnagyobb támaszfa­lát az amerikai kis farmert, az Egyesült Államok földművelési bizottsága elé terjesztette, méh­ben tudtukra adja, hogy Litt- letown, Colorado egyik földhöz -agadt farmerja eladott hét fej­lett birkát Swift & Co. társa­ságnak három dollár és har­minc centért, melyből az el­adást közvetítő ügynök két dol­lár és huszonöt cent százalékot és harminc cent biztosítást szá­mított s a fennmaradt hetvenöt centről szoló chekket a birká­kat tenyésztő farmernak jut­tatta. A vizsgálatott végző Farme- okat “védő” egyesület kimu atta, hogy amig a hét birkát ermelő tulajdonos csak hetven­öt centet kapott s ugyan ezen hét birkáért a külömböző tár­aságok nyolcvanhárom dollár és hetven centet vettek be. De nem csak ezeken a hét { j birkáin csinálnak a kizsákmá-1 nyolók ily rettenetes profitott. I Megemlékezés (Folytatás a 3-ik oldalról) Nehéz szívvel indult útnak, Összenőtt, összeforrott az ame­rikai munkássággal. Számos harcában vele volt. És neki a harc volt az éltetője. Mexikóban telepedett le. Illetve vándorolt, hányta a sors megtépázott élet­szekerét. Sokat nélkülözött. De nemcsak ott. Mert, bizony két évtizeddel és többel ezelőtt a munkásmozgalomban való alkal­maztatás nagyobb nélkülözést jelentett, mint a háborús kon­junktúrák javitott helyzete alatt a “mi” napilapunkat szerkesz­teni, 50—70 dolláros heti fizeté­sek mellett.- Börtönben szerzett tüdőbaja mindjobban gyűrte, mig bekö­vetkezett a vég. Leteperte. Több hibája is volt az “öreg”-nek, de a legnagyobb •— a szerénysége! Későn jutott a magyar IWW-is- táknak tudtára, hogy nagy baj­ban van, hogy szanatóriumba kellene menjen és nincs pénze hozzá. Megteremtettük! de az összeg egy része már temetke­zési költség fedezésére lett föl­használva. Meghalt. Éppen ma egy éve! hogy ott ültem Köhler Sándor lakásán, mikor csengett a telefon, melyen egy rövid tartalmú expressz le­velet olvastak Köhler fülébe. Re­megett, mikor letette a kagylót. Róthfisher meghalt. . . ! Álltunk és néztünk egymásra szótlanul, hogy meddig, az most már iga­zán nem fontos Sürgönye/tünk a lapbizottságnak Név. Yorkba. Én megígértem, hogy imk egy nekrológot. Közbejött dolgok késleltették olyannyra, hogy le­késtem vele Azon! tn ami ké­sik! az nem múlik. Most váltot­tam be igeretemet. Ismerjék meg Róthfishert azok az amerikai magyar mun­kások is a Bérmunkáson keresz­tül, akik cikkeit sohasem olvas­ták. Tudják meg ők is azt, amit mi tudunk, hogy nálánál jobb forradalmárt, áldozatkészebb, ön zetlenebb, harcost a föld nem hordott a hátán. Ismerjék és tudják meg. hogy végtelenül szerette osztályát, a munkás- osztályt. Az amerikai magvar munkások között érezte magát a legjobban és a közibük vágyó­dás nosztalgiája, száműzetésé­ben röviditett az életéből. Mi pedig, akik ismerjük, küldjünk képzeletben egy vörös virágot egy névtelen sirra és... Ejh. . . ! Töröljük meg csillogó szemün­ket ___ 1931 december 27. WIENER ANDOR hanem a két lábú birkák mil­iőiről is húzzák le a bőrt, akik a hét birka gazdájának türei­net is megszégyenítő módon viselkednek a kizsákmányoló osztállyal szemben. Azt mondjuk a birkákra, íogy tudatlan állat s a farkasok dlem támadást csoportokba ve- ődve igyekeznek vissza verni. A kétlábú birkák, a bérrabszol­gák egyenként széttagoltan si- ankoznak a szervezett farka­sok a kizsákmányoló osztály ellen. Be az I. W. W.-ba szün- on meg a birka türelem s váll­on emberré az ember. Szervez- ;uk erőnket a mai igazságtalan társadalmi rendszer ellen s épit- suk a jövő igaz társadalmát az ipari Demokráciát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom