Bérmunkás, 1932. január-június (20. évfolyam, 668-693. szám)
1932-01-30 / 672. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS Január 30 A munkásosztály forradalmi kísérleteinek főbb szakaszai a kapitalizmus története folyamán I. A Babeuf-féle összeesküvés A francia forradalommal már akármilyen halvány mértékben is, de az uj osztálynak a proletariátusnak kibontakoztak a körvonalai. A hűbéri társadalom ellentmondásai között nemcsak a hübérur és a polgár ellentéte domborodott ki, hanem meg volt már az ellentét a nincstelen proletariátus és a vagyonos polgár és feudális nemes kö zött is. A proletariátus bármennyire is hozzá volt nőve a polgársághoz és függött az ő forradalmi mozgalmaitól,’ mégis mindenkor megvolt az önálló osztályjellegének a tendenciája. Főleg az a tendencia, hogy csak egy bizonyos pontig halad együtt a burzsuáziával a polgári forradalomig, ő nem áll meg a polgári forradalom célkitűzésénél, hanem azt továbbfejleszti a proletárfelkelésig, amely nyíltan felveszi a tulajdon elleni harc jellegét. A francia forradalom hanyatlásának az időszakában, midőn Robespierre kis polgári uralma befejeződött és a nyílt nagy- burzsoa uralom vette kezdetét, a proletariátus első önálló szervezkedése a kezdetleges burzsoa uralom ellen megkezdődött. 1796 a párisi munkások egy Pantheon nevű egyesületet alakítanak, amely gyorsan virágzásnak indult úgy, hogy rövidesen 17 ezer számú tömegerőre tett szert. Egy titkos direktóriumi vezetőséget választottak, amelynek az organizátora és propagandistája Noéi Bansuf volt. Mig a szellemi vezére Phi lippo Buonarrati, egy igen nagy műveltségű olasz volt. Buonarratti ideológiája bár kezdetleges volt erős marxista tendenciákat lehet benne megkülönböztetni. Szerinte az ural kodó osztályok oly elnyomásokban tartják a tömegeket, annyi ra képes őket félrevezetni, hogy a proletariátus nem tudja azáltal azokat megválasztani, akik őket ténylegesen képviselik, tehát mindennemű választási rend szert elvet és a forradalmi diktatúra alapján áll. A forradalmi diktatúra elérésére egy titkos szervezkedést kezdeményeztek és forradalmi utón akarták a politikai hatalmat megszerezni. A Babeuf-féle összeesküvést egy rendőrkém buktatta el Grisel kapitány. A kormány a mozgalom vezetőit letartóztatta, Ba- beufot kivégezte, Buonerrattit és a többi vezetőket száműzte. A proletariátusnak ez volt az első önálló forradalmi szervezkedése és kísérlete a kapitalista uralom lerombolására. Ez a mozgalom a maga hiányosságai mellett már előre mutatta az. uj osztálynak, a proletariátusnak a bátorságát, forradalmi jellegét és azt, hogy fejlődésének a további folyamán, mily kolosszális méretekben fogja az osztályharcát a burzsuázia ellen megvívni. II. Luddisták vagy géprombolók A XVIII. század második felében angliában az ipari forradalom hatalmas méretűvé fejlődik ki. Hetek és hónapok alatt az angol parasztság hatalmas tömegeit a kapitalizmus bekény szeriti a gyárakban, az ipari termelésben és a kézmüiparosokat a céhmesterek hallatlan gyors tempóban proletarizálja. A korai kapitalizmus kifejezhetetlen mohósága és lázas profitéhsége a kizsákmányolásnak egy rettenetes méretét teremti meg. Az erősen paraszti és kispolgári csökevényekkel átitatott uj proletariátus nem a gép létrehozóiban látta az ellenfelét, hanem minden rettenetét a gépben látott és nem a gép létrehozója ellen indított egy megsemmisítő | harcot, hanem a gép ellen. Ez a felfogás csak terméke volt az akkori társadalmi viszonyok fejletlenségének. Amelyet tetézett a szabadparaszti társadalomban és az őskommunizmus- tan mint ideológiában, mely a friss proletariátusban, mint cél erősen bele volt rögződve. Egy hatalmas proletár mozgalom indul meg angliában, melynek célja a gép lerombolása, gyárak felgyujtása. A géprombolók mozgalma kezdetben spontán szervezetlen elementáris akciókban nyilvánult meg. Különösen egy Ned Ludd nevű angol munkás cselekedete talált- nagy tetszésre a proletariátus körében aki egy harisnyakötő gépet rombolt szét és azóta a géprombolókat lud- dista névvel jelölik meg. A luddizmus 1811-ben hatalmas szervezett tömegmozgalom má nőtte ki magát. Az angol burzsoáziát hallatlanul megrémítette ez a mozgalom és cselekedetei és drákói rendszabályokat léptetett életbe a géprombó- lók ellen a halálbüntetés terhe alatt. Sorozatos kivégzésekben és agyonverésekben részesültek a luddista mozgalom vezérei és tagjai. Különösen nagy feltűnést keltett George Mellor luddista vezér kivégzése aki hatalmas beszédet intézett a proletariátushoz a vérpadról és hősies magatartást tanúsított. Rengeteg kivégzés és hosszú évekig tartó rettenetes harcban állták a luddisták a küzdelmet az angol burzsoáziával és a moz galmat nem a kapitalista terror szüntette meg, hanem magának a termelő erőknek a további fej lődése, amely a proletariátusnak mind inkább mutatta és rávezette a valóságos harci módszerekre arra, hogy a munkásosztálynak nem a gép az ellensége hanem a kapitalizmus a gépet nem lerombolni, hanem kisajátítani kell egy szervezett forradalmi tömegmozgalom megteremtésével. Az angol proletariátus osztály harcainak a legdicsőségesebb periódusa a luddista munkás- mozgalmi korszak minden fejletlensége és téves harci módszerei dacára. Horváth lózsef munkástárs országos körútra megy A polgári híradások tovább űzik az elmúlt három esztendő hazug helyzet javulási híresztelését. Azok a munkások, akik ennek felülve megjelennek a bemondott munkahelyen, az irodákban azt a felvilágosítást kapják, hogy “bizonytalan időre mi letenni fogunk munkásokat.” Mindennap közelebb jutunk annak a megértéséhez, hogy a gazdasági válságot csak a munkások önmaguk oldhatják meg. Melyek azok az eszközök, amik ennek a sikerére felhasználhatók ? Mikor nyílnak meg a gyárak kapui? Ezekről fog utján Horváth József munkástárs a következő városokban tartandó népgyüléseken beszélni. Február 5-én Toledoban, a Munkás Otthonban, 2120 Front St. este 8 órakor. Február 6-án Detroitban, a Református Hallban, West Enden este 8 órakor. Február 7-én East Chicagóban, a Szabó Hallban, d. u. 4 órakor. Február 8-án West Pullmanban, a Prokob Hallban, 924 W. 119th St. este 8 órakor. Február 9-én Burn Sideon, a K. P. Hallban, Cottage Grove és 92 St. este 8 órakor. Február 10-én Chicagóban, a Bérmunkás Otthonban 1961 N. Halsted St. este 8 órakor. A következő gyűlések lesznek Indianapolisban 11-én, Cincinnatiban 12, Dayton 13, Columbus 14, Newark, O. 15, Martinsferry 16, Coraopolis 17, Pittsburgh 18, Bethlehem 19, Philadelphia 1°’ ^ref on il* 1’ *ew Brunswick 22, New York 23, Bridgeport 24, Buffalo 26, Youngstown 27, Akron 28, Canton 29. A párisi kommun 1870-ben kitört francia porosz háborút a párisi proletariátus proletárforradalommá fejlesztette át. A háborút a francia burzsoázia teljesen elvesztette a maga legyöngült és demoralizált hadseregével és államával képtelen volt a felfegyverzett párisi proletáriátus ellen még' a leveretés kísérletét is megtenni, Azonban a munkások csak Parisban tudták a hatalmat magukhoz ragadni. A vidék a burzsoázia uralma alatt volt és a francia burzsoá kormány Mar- seilleben székelt és onnan próbálta a maga ellenforradalmi kísérleteit a párisi kommun ellen irányítani. A kommun nem maradhatott fenn, mert a kapitalizmus egy oly állapotában született, amely a kezdeti és korai állapota volt a kapitalizmusnak világméretek ben még egy hatalmas fejlődési utat kellett a kapitalizmusnak befutni a proletár uralom egy városra korlátozva csak egy egész rövid ideig képes magát GYAKORLATBAN A SOKAT HANGOZTATOTT ÉS VÁRT PROSPERITÁS Már három éve, hogy a munkanélküliség oly nagy méreteket öltött, hogy az uralkodó osztály a prosperitás folytonos han goztatásával vélte ellen súlyozni a folyton növekedő elégedetlenséget. Hogy a hetenként beígért prosperitások elmaradtak, azt érezzük a saját bőrünkön, kik tétlenségre, nélkülözésre és éhségre vagyunk kárhoztatva. A prosperitás azonban mégis csak itt van, aki nem hiszi el, az kérdezze meg az autó és a ház tulajdonosokat. Prosperál az adó prés! Az elmúlt évi autó licence adó hatvanhét százalékkal a truckokon pedig 150 százalékkal lett emelve. Legjobban érinti ez a prosperitás az oly szegény prolikat, kiknek 10—15 dollárt érő lizik után 7.25-től 10.25-ig kell licence adót fizetni. Most itt vannak a vizadó cédulák, amire szintén rá vannak nyomva a prosperitás jelei, mert nem kevesebb mint 40 százalékkal több az elmúlt évi viz- számláknál. De nyugodjatok meg szegény háztulajdonosok, kiknek úgyis veszendőben vannak a házaitok, hisz illetékes helyen kijelentik, hogy ez még nem sok, a jövőben még több lesz. Tehát a prosperitás nem fog megszűnni. Tehát ne állítsuk azt, hogy a beígért prosperitás elmaradt, mert amit egyszer a munkásság nyuzói megígérnek, azt meg is adják, csakhogy mi munkások azt keserű ábrázattal fogadjuk. De az nem az ő hibájuk, hanem a saját magunkká. Miért! Mert nem szervezkedünk a testünkön élő piócák elpusztítására. Tehát, be az Egy Nagy Szervezetbe, mint azt az IWW tanítja és akkor, mi is prosperálhatunk olyat, ami maradandó lesz a munkásság boldogi- tására. J. Németh fentartani az ellenséges külföld és az ellenséges Franciaország megfojtotta a munkások PáriI zsát. Az akkori viszonyok fejletlenségéből következett a proletariátus fejletlensége és elégtelen harci megnyilvánulása a burzsoázia ellen. A kommun nem folytatott egy offenzív harcot az ellenforradalmi vidék fegyveres meghódításáért. Proletárdiktatúra helyett az uralmat mindenkire még burzsoákra is kiterjesztett választói rendszerre alapozta. A bankokat és a termelőeszközöket nem sajátította ki, hanem meghagyta magántulajdonban. A párisi munkásság elbástyázta magát Páris falai mögé, amelyet az ellenforradalmi burzsoázia lerombolt, elfoglalta Párist. És a világtörténelem egyik legnagyobb vérfürdőjével az és tízezer proletár legyilko- lásával visszaszerezte a hatalmat és leverte a kommunt. A kommun minden hibája és kezdetlegessége mellett a proletariátus egy hallatlanul komoly ' forradalmi kísérlete volt a szocializmus megvalósítására. És rengeteg tapasztalatot és értékes szolgálatot nyújtott a jövendő osztályharcosai számára.
