Bérmunkás, 1932. január-június (20. évfolyam, 668-693. szám)
1932-01-30 / 672. szám
Január 30 BÉRMUNKÁS 3 oldal INNEN ONNAN ÍRTA: 12557. Számú TAG A bolsheviki aranyak Az elmúlt esztendőben kerek 15 millió értékű arany érkezett Szoviet Oroszországból, mely összeget az International Harvester Co. vette fel, mezőgazdasági gépek szállítása fejében, mint azt a Barrons Finan cial Weekly Írja. Ezen összeg vétele a mai viszonyok között megerősitője azon társaságok pénzállományainak, akik érdekelve vannak az 1931 -iki esztendőben Oroszországtól fel vett összegeket átvenni, hogy azzal saját mérlegüket hozzák rendbe és az osztalékok kifizetését általa biztosítsák.” Szegény kapitalizmus! Orosz országnak kell lehetővé tenni, hogy amerikában osztalékot tudjanak fizetni. Igen, az amerikai farmerok óriási többsége képtelen a vásárolt farmmegmunkáló gépekre törleszteni, melynek előlege felyében odaadta lovát, igás jószágait s a munkást megtakarító gépekkel dolgozta meg földjeit. Hatalmas nagy termésre tett szert, amely teljesen tönkre tette a farmert, mert a bőséges termés folytán a befektetett összeg mennyiségénél, jóval alul kínálják munkájuknak gyümölcsét és igy az amerikai farmer fizetés képtelenné vált. A Harvester Trust pedig képtelen a követelést ko- lektálni. Az orosz aranyak mentették meg őket is, hogy évi zárlatuk nem mutat millió dolláros veszteségeket. A Harvester Trust az évben több mint 200 millió dolláros szerződést csinált mezőgazdasági gépekben Oroszországgal. Nem törődik azzal a kapitalizmus, hogy honnan jön a pénz, nála a pénz nek nincs szaga. Ma az egész világon óriási nagy mennyiségű rendelést tartanak úgy az európai, mint az Egyesült Államok kapitalistái kezeik között. Azt tartják ha a bolseviki kormány támogatja az omladozó kapitalizmust rendeléseivel, aranyával, miért ne fogadnák ők azt el, éppen ma, amikor bajban vannak és anyagi összeomlás előtt állanak. Oroszország kormánya tanulhatott volna az amerikai kapitalizmus csalafintaságából, amikor a fürészmalmi és erdei megmunkáló gépekkel elárasztotta oroszországot.Amikor az ezen gépekkel termelt deszka, (lumber) az amerikai piacra került, mily nagy volt a felháborodás, mindjárt óvó intézkedéseket tettek, hogy ez újból elő ne forduljon, ugyan igy történt a felesleges orosz búza piacra vetésével is. Az orosz damplingnak tulajdonították az amerikai farmerek csődjét. Az idén nem volt orosz dumpling, és háromszor annyi farmer szökött meg a sajátjának hitt farmjáról, mint bármely évben azelőtt. Amerika nem ismeri el az orosz kormányt politikai téren, mig a gazdasági téren a legnagyobb egyetértésben vannak amig az egymás érdekeit nem sértik. Nem Hoover vagy a washingtoni politikusok azok, akik nem ismerik el őket, ennél sokkalta hatalmasabb erő, a Morganék ereje áll útjában az elismerésnek. Ha Morganéknak sikerülne egy hatalmas kölcsönt sózni az országra, mellyel visz- sza fizetnék a Morganék által Kerenszky, Kolcsak, Denikin, Wrangel, stb. részére kölcsönzött összegeket, akkor elismernék őket, mint politikai tényezőket is. Ez az egyetlen ok és nem az, hogy Oroszország a kommunizmus felé kacsintgat. Csökken-e a kapitalizmus vásárló ereje? Az 1930-ik esztendő, amely teljes egészében nagy pangáson ment keresztül, mely miatt az Egyesült Államokban a behozatal 40 százalékkal esett, de ez csak a szükséges árucikkekre vonatkozik. Ugyan e jelentésben látjuk, hogy a gyémánt csak 20 százalékkal esett az előtte való esztendő behozatalánál. Vagyis a kizsákmányoló osztály 20 százalékkal kevesebb gyémántot vásárolt amikor a prosperitás a tetőfokán volt 1929-ik évben, mint a pangás teljes esztendejében 1930-ban. A kizsákmányoló osztály fényűzése az 1930-ik esztendőben csak 20 százalékkal esett. A munkásosztály soraiból több mint hatmillió bérrabszolga került az utcára, akiket az éhség, nélkülözés, napról napra a gyárak, bányák s az ipartelepek kapui elé hajt, azon reményben, hogy újból felvehetik a munkát. A kizsákmányoló osztálynak még jut fényűzésre, nekünk termelő bérmunkásoknak még kenyérre sem jut Napok hosszat kell az ingyen konyhák előtt ácsorognunk, hogy egy kis levesnek nevezett valamit kaphassunk. Megfosztották tőlünk a betevő falatot, megfosztottak bennünket lakhelyünktől s a tél dermesztő hidege elől a rendőrség piszkos pincéiben, az alagutak elhagyatott üregeiben, ócska omladozó épületekben húzódunk meg. Hat millióra becsülte a kizsákmányoló osztály számunkat s azóta egy esztendő múlt el, az 1931 mely még rosszabb, még keservesebb volt, mint az előző év és ma is azt állítják, hogy hat millió a munkanélküliek száma amikor már a 10 milliót is jóval felül haladta. De ha csak hat millió volna is a munkanélküliek seregének a száma, akkor is az 1931-ik esz tendő egy végzetes katasztrófa volt a munkásosztály túlnyomó részére, de legkiváltképpen azok ra. akik munkanélkül töltötték el az év teljes vagy nagy részét. Az elképzelhetetlen és rettenetes bank bukások megfosztották az utolsó reményétől, azon néhány centjétől, melyet a jobb időknek nevezett napokban félre tett, megvonta magától és családjától s egyszerűen minden további magyarázat nél kül a telek, a börze spekuláns kezéhez tapadt s e bankbukások hajléktalanná tettek a munkanélküliség folytán elveszítette minden vackát s földönfutóvá vált. vagyis mindenét vesztette a munkás, mig a tőkés osztály csak 20 százalékban csökkentette vásárlásait. Azért még mindég óriási összeg áll a rendelkezésükre, mig a munkások éheznek, feleségeik és gyermekeik arcáról a fájdalmas könnyek hullanak egy darab kenyérért. Jól van ez igy! Kik ennek az okai? Miért szenvedünk, amikor boldogan és bol- dogságosan, bőségben élhetnénk le életünket. Ki az oka, ha nem maga a munkás osztály, amelynek már több évtizede magyarázzák az Egy Nagy Szervezet foradal- márjai, hogy szervezkedjenek, mi által egy uj világot nyernek melyben nem lesz ur s nem, lesz rabszolga. De ugylátszik, hogy inkább tovább tiir a munkás, inkább szenved s elnézi környezetének sanyarú helyzetét, mintsem ősz szefogva, véget vetne a fényűzésben, zsírjában fulladozó kizsákmányoló osztálynak. Az Egyesült Államok pénzügyminiszterének jelentése szerint az 1929-ik esztendőben az Egyesült Államokban 36 egyénnek háromszázötven millió dollár tiszta bevétele volt. Ugyancsak az ország területén foglalkoztatott gyapot termelő és fel dolgozó munkások, akiknek száma 482 ezer. teljes bevételük 1929-1 >en a prosperitás évében 22 millió dollárral volt kevesebb mint a 36 kizsákmányo- lóé, akiknek eg'y ujjuk sem görbült meg a gyapot -vagy egyébb szükségleti cikkek előállításában, de még csak a hajuk szála sem őszült meg, hogy miből fogják fedezni a szükséges élelem. ruházat s hajlékra valót. De a 482 ezer gyapot termelő bérrabszolga, óriási része mun- kátlan, hajléktalan, élelem s ruházat hiányában szenved s ugylátszik, mintha kiveszett volna belőle az osztálytudat, melyben a világ szervezett mun kássága vélte. A kizsákmányoló osztály fény üzését, pazarlását csak a mai társadalmi rendszer gyökeres megváltoztatása szüntetheti meg, nem politikai handaban- dázás által, hanem komolyan szervezkedve az Egy Nagy Szer vezetbe, melyben a munkásosztály betöltheti ama hivatását, hogy megszüntesse a bérrendszert, mely kutforrása minden bajnak, nyomornak. A NATIONAL MINERS UNION “SZTRÁJKJA” KENTUCKYBAN (Folytatás az első oldalról) nyász munkások, hanem kizá- rólagosan New Yorkból. Pitts- burghból, Chicagóból oda cső- ditett különcök, akik a munkásmozgalomban olyan zöldek, mint a rezgő nyárfa levele s ez az oka annak, hogy szégyent hoznak magára a kommunista névre, bemocskolják azt is, mint annak idején beszennyezték a szocialista párt nevét, de nem törődnek ők azzal, csak cáljaikat elérjék és el is érték. A Fekete Hegyek sznbárói- nak nagyon a szemükbe ötlött hogy az ország több nagy polgári lapjai a bányászok védelmére keltek s kellett, hogy erről eltereljék a világ munkásságának figyelmét s erre felhasználták a hármas szövetséget a NMU, az ILD és a kommunista párt vezéreit, akik Pin- esvillen cirkuszi bohóckodást csinálnak az osztályharcból s ez jobban imponál a polgári lapoknak, jobban imponál az úgynevezett kommunista sajttakaróknak, mint az osztályharc áldozatának William Hightowernak a tárgyalási menete. Az volt a céljuk, hogy annak menetéről eltereljék a munkás- osztály figyelmét s csak ők, akik magukra ütötték a forradalmi- ság bélyegzőjét, csak ők szerepelhessenek s hogy a világ mun kásságát még jobban félre vezessék, hogy azon összegeket, melyeket az osztályharc tényleges áldozatainak, a Harlani bányász sztrájkból kifolyólag bebörtönözött 43 bányász bérrabszolga ügyének a védelmére fordítson a munkásosztály, azt ők kaparitsák meg s a vezérek saját magukat védjék, hogy felvonultassanak egy néhány száz munkanélkülit, akikről aztán azt Írják, hogy “a sztrájkoló bányászok ezrei tüntetnek a N MU égisze alatt.’’ Bell Countyban, ahol néhány kisebb bánya van, amint azt a fenti levél igazolja, már hónapok óta, teljesen szünetelnek s a munkanélküli bányászokat ug rasztották be hamis Ígéretek s félrevezetések alapján. Mindenki előtt ismeretessé vált már, hogy a bányászok védelmét, szervezését az IWW intézi s ennélfogva a kommunista párt gyűjtő szervezetének az ILD- nek alaposan megakadt a bevételi forrása, ezért aztán összejátszva a bánya bárókkal, megcsinálták az úgynevezett sztrájkot Bell Countyban, ahol nin- csennek bányászok s felállították a sztrájk tanyát Pinesvillen, ahol bányásznak hire sincsen. Meddig tűri még ezt a,bohóckodást a munkásság! Mikor ébred már tudatára, hogy az osztályharcban komoly, elszánt forradalmárokra, bérmunkásokra van szükség, akik tudatában vannak, hogy egynek a sérelme, valamennyiünk sérelmét jelenti! A. Köhler. Járuljon hozzá szervezési alapunkhoz!
