Bérmunkás, 1932. január-június (20. évfolyam, 668-693. szám)

1932-01-30 / 672. szám

4 oldal BÉRMUNKÁS Január 30 BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre $2.00 One Year ......................$2.00 Félévre ........................1.00 Six Months ................. 1.00 Egyes szám ára .......... 5c Single Copy ................. 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ............. 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S.S, Sta. Szerk. és kiadóhivatal: 2653 Grand Ave., Cleveland, O. Application for transfer of second>class entry from New York, N. Y. to Cleveland, Ohio pending Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD MOONEY és BILLIGNS A kapitalista igazságszolgáltatásnak polgári körökben is a legmesszebbmenöleg elitélendő mérhetetlen gazsága került nyil­vánosságra a Mooneys-Billings üggyel kapcsolatban a Wicker- sham commission expert vizsgáló bizottsága jelentése révén, mely a napokban került a szenátus elé a Mooney védelmi bizottság kö­vetelésére. A Wickersham commission annyira terhelőnek találta a saját bizottságának jelentését a californiai igazságszolgáltatás­sal szemben, hogy nem tette azt magáévá és vonakodott nyilvá­nosságra hozni. A vizsgáló bizottság jelentése minden gondolkod­ni tudó embert meg kell, hogy győzzön Mooney és Billings ár­tatlanságáról, melyhez részünkről soha egy pillanatig kétség nem fért. Mooney és Billings ártatlansága ma már a napnál világosabb és szabadlábra helyezésük még mindig kétséges. A kerületi ügyész, a tárgyalást vezető biró és mindazok, akiknek érdekében állt Mooney és Billings elitéltetése jól tudták 15 évvel ezelőtt is, hogy e két munkás nem bűnös a vádban, melynek alapján elitél­ték őket. Frameup alapján kerültek a vádlottak padjára és ami­ért odakerültek az semmi más, mint a munkásság szervezése te­rén kifejtett eredményes tevékenységük. Lehetséges, hegy Mooney és Billings kiszabadulnak, azonban még ez esetben sem haladhatunk el a börtön poklaiban eltöltött 15 év mellett anélkül, hogy egy pillanatra meg ne álljunk és meg­erősítsük foggadalmunkat, hogy azon rendszer pusztulását mely az emberi életből rabol el ok nélkül minden erőnkkel sietetni fog­juk, hogy mennél előbb véget vessünk a munkásság kálváriá­jának. MELLON HATALMA Az Egyesült Államok pénzügyminisztere Mellon, ezen hiva­tásán kívül úgy mellesleg több más dolgok intézését is végzi. Főrészvényesi állást tölt be Pittsburgh egyik leghatalmasabb bankjában. Az Egyesült Államok és más országok hatalmas olaj­forrásainak tulajdonosa. Kentucky és más államokban fekvő bá­nyák intézésében is döntő szava van. Az aluminium ipart meg teljesen karmai között tartja, amely a mai nehéz viszonyok között is több mint 6 millió dollárt jövedlemezett Mellonéknak s még e szegény öreg ur, aki azt sem tudja, hogy honnan jönnek hozzá a milliók a száját fintorgatja annak hallatára, hogy hat millió dol­lár profitott csinált 1931-ik évben, csak az alluminium iparban. Aztán mért ne fintorgatná, amikor 1930-ban 12 millió dollárt vá­gott zsebre, 1929-ben pedig 26 millió dollárt s csak az alluminium iparban zsebelt profit alakjában. Hogy tetszene ez neki, amikor nem feljebb, hanem lejebb száll a profitja, hiszen a munkásoknak sem tetszik amikor három dollárról, másfél dollárra vagy éppen semmire vágják le fizetései­ket, hát akkor hogy tetszene Mellonnak. Jó, hogy nem követ el öngyilkosságot, mint azt nagyon sok bérabszolga teszi. No ő még nem ért annyira, ő félre tett magának amikor 26 millió dollár pro­fitot csinált, hogy legyen mit aprítani a tejbe. No meg aztán már több mint 10 esztendeje állami szolga, pénzügyminisztere az Egyesült Államoknak s ez is hoz a konyhára valamit s igy aztán akármilyen keservesen is, de tengeti rongyos életét. Tíz tizenöt hatalmas .ipari vállalatba igazgatói és főrészvé­nyesi állást tölt be, szegény öreg még utoljára is beleszakad e roppant sok munkába. A munkásosztálynak jó lesz ha egy kicsit iparkodik és szervezkedik, mert a Mellonok elszedik előle az ösz- szes jövedelmező állásokat és végül is beleszakadnak annak inté­zésébe. Ha a munkásosztály osztály tudatra ébred és szervezkedik s átveszi Mellonokra szállt roppant vagyont s annak összes ter­heit s azok intézését saját maga irányítja az összemberiség javára, akkor majd a Mellonok is megtalálják a helyeiket a társadalom forgatagában és ha nem akkor pedig pusztulnak. GONDOLKOZZUNK! Kétszer egymásután a kék füvek hazájában az esküdtek vissza­vonultak az éjszakára és komótos alvás után a következő regge­len felfrissülve, az arcukon mosollyal vonultak fel a törvényszéki épületbe, hogy kimondják az életfogytiglani Ítéletet a fekete he­gyek egyik bányász munkására. 1931 december 10-én, W. B. Jones bányász munkástársunk s az apai szeretettől körülvett gyermekeinek, valamint a vá­rakozástól és az aggodalomtól megtört feleségnek szemeibe vi­gyorogtak az esküdtek, akik vé­gig hallgatták a csatornák pat­kányainak, a gonosztevőknek züllött csapatát, akiket az ügyészség mint korona tanukat vonultatott fel, akik egyik má­sikáról bebizonyosodott, hogy börtönt viselt, megbízhatatlan gonosztevők, mégis csodálatos hideg vérrel fosztották meg őt életének hátralévő részére, ott­honától, családjától, hogy a bör­tön piszkos celláiban élje le utolsó napjait. Amig Jones családjának ser- dületlen gyermekei éheznek és várakoznak, hasztalan várják édes apjuk lépteit, amely nem hallatszik viskójuk ajtajában többé. Az osztály harc áldoza­tává vált. Ugyan ez ismétlődött meg 1932 január 14-én, a 77 éves William Hightowerral, a bánya ipar egyik veteránjával Nagyon is figyelemre méltói, hogy az elitéit bányászok egyi­ke sem volt még csak közelében sem az Evarts-i gyilkosságnak Ezt az ügyészség is beismeri, de vádolva vannak, hogy “vért forraló, lázitó beszédeket tar­tottak.” amikor a kegyetlen, rab lógyilkosokat megszégyenítő bé­rencek Evarts városának bá­nyász negyedét' gépfegyverekkel támadták meg a bányászok meg íélemlitésére vadul lövöldöztek s munkástársairik, feleségeik és gyermekeik élete ellen törtek. A Black Mountain Coal Co. száz és száz orgyilkosai voltak azok és a társaság parancsára szélivel akarták zúzni a bányá­szok szervezeteit, szolidaritását, hogy a rabló szénbánya bárók­nak engedelmes rabszolgáivá kényszerítsék a bányászokat. És ha ezek után, azok a vért- lázitó szavak valaha is elhang­zottak, tegyük fel, hogy azok a szavak másokat bosszúvágyra ösztökéltek, hogy a Black Moun tain Co. orgyilkosai által mun­kástestvéreink kiontott piros vé­rét megtorolják s ezért Jones és Hightowernak életfogytiglani börtön jár? A társaság orgyilkosai, akik minden emberi nemből kivet­kőzve, fényes nappal támadták és gyilkolták meg a bányász munkásokat, állig felfegyver­kezve járják Harlan megye ut­cáit. És mégis az esküdtek “két­szer vonultak vissza az éjsza­kára” mielőtt meghozták vol­na a már ismertetett ítéletet. Azon töprengünk, hogy mi je­lenhetett meg az esküdtek előtt vagy álmaikban milyen angya­lok röpködtek körülöttük? Vagy az átkos kígyók árnyéka környé kezte meg őket s ravasz gondo­latokat súgva füleikbe, amikor nyugtalanul . forgolódtak fekhe­lyeiken? Csodálkozunk! Egyszer talán megtörténhe­tett volna anélkül, hogy magára vonja a figyelmet. De két kü­lönböző egyén, két különböző elemekből összetákolt esküdtek, egy és ugyanazon intencióval “vissza vonultak az éjszakára” egy oly környezetben, ahol a Black Mountain Coal Co. sötét angyalai kisértenek és reggelre kimondják az Ítéletet s bűnös­nek találják a vádlottat. Nagyon is figyelemre méltó! “Aludni vonultak vissza az éjszakára”, itt bújik ki a szeg a zsákból. Gondolkozzunk 1 Munkástársak! Ébredjetek! Ez az átkozott rendszer túl ment már a határon! Munkástársain­kat gyilkolják Kentuckyban s mindenüt az egész világon, egy­szerűen azért, mert osztályukért a munkásosztályért küzdenek. Ma őket gyilkolják, holnap raj­tunk lehet a sor. Nem szabad hagynunk, hogy ezeknek a mun kástársaknak ez élete a börtön vasrácsai mögött pusztuljanak el. Feleségeiket, gyermekeiket nem szabad hagynunk, hogy éveken át gyötrődjenek, szen­vedjenek, hogy apjuk élve van a kizsákmányoló osztály börtö­nében eltemetve. E század leg­feketébb bűnténye ez! Az áldozatokat ki kell, hogy szabadítsuk és éreztetnünk kell a bűnösökkel a munkásosztály erejének hatalmát. Sorakozzunk fel osztálysorso- saink védelmére s harcoljunk az utolsó emberig. Harcoljunk, mint az anyafarkas kölykeiért, amikor azok bajban vannak a vadonban. Az Egyetemes Védelmi bi­zottság hívja önt- csatasorba, hogy ebben a harcban legyen velünk a munkásosztály igazi proletár elemeivel, a bérrabszol gákkal. A vádlottak további elő­állítása folytatódni fog a bányák kellős közepében Harlan me­gyében. Annak a zászlónak, melyet a bányász munkások a szervezke­désük jeléül kitűztek nem sza­bad, hogy verességet szenved­jen. Kell, hogy a kizsákmányoló osztállyal hatalmunkat éreztes­sük, kell, hogy rettegjenek tő­lünk. Az első lépés, hogy a vé­delem eme nagy harcát győze­lemre vügyük, minden osztály­tudatos forradalmár siessen a védelem támogatására, gyüjt- sünk, adakozzunk. Minden cent segítség, munkástársaink életé­nek a megmentéséhez s a szer­vezkedés győzelméhez vezet. Semmiféle áldozat nem nagy azokrészéről, akik érzik és tuda tában vannak az osztály szoli­daritás szükségességének a jelen pillanatban. Minden gyűjtés és adakozás az Egyetemes Védel­mi bizottság címére, 555 W. Lake St. Chicago, 111. címre kül­dendő. A Bérmunkás kiadóhivatalá­nak szüksége van a Bérmunkás 638-as számából öt példányra. Kérjük lapkezelőinket, akiknek ez a szám meg van küldjék be hozzánk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom