Bérmunkás, 1932. január-június (20. évfolyam, 668-693. szám)
1932-01-02 / 668. szám
Január 2 BÉRMUNKÁS 3 oldal Megemlékezés RÓTHFISHER KÁROLY HALÁLA ÉVFORDULÓJÁRA Gondolat szárnyán repül az idő. Úgy tűnik fel. mintha csak tegnap történt volna valami és a naptár, mégis egy egész évet mutat. Évtizedek múlnak el, fontos történelmi események játszódnak le anélkül, hogy ez árnyékvilág emberi sokasága észrevenné azokat. Korszakalkotó találmányok születnek; társadalmi csoportosulások sorakoznak fel egymás mellett; társadalmi forradalmak sepernek végig országokon s az'*’- emberek nagyrésze, mint megannyi alvajáró, mindezeket, észre sem veszi. Ezen közömbösség, az emberiség lethárgikus betegeskedjé- se alól, az amerikai magyarság sem kivétel. És nem vagyunk hajlandók disztingválni még akkor sem, ha a lezajlott összes hazafias cécókat ellenérvül hozná fel valaki. Ha hozott áldozatot, mindig csak ö lett az áldozati bárány. Ha önmagáért kellett cselekednie, akkor a béna szerepét játszotta. Ha önmagáért kellett beszélnie, diszma- gyart viselő prókátorokat fogadott és “gavallérosan” fizetett. Félévszázados múltjához, még is fűződik néhány epizódszerep, melyet dicséretére könyvelhetünk el. De nem tehetjük anélkül, hogy kiemeljük azokat a bátor harcosokat, kiknek bámulatos önbizalmuk, rettenthetetlen bátorságuk tömegpsziholó- gia ismeretük, tudásuk minden- ségének ^tbavetése és áldozat- készségére volt szükség a helyes ut kiválasztásához, a cél- hozéréshez. Ilyeneket a magyar föld keveset termett s mert rájuk “odahaza” is nagy szükség volt, magyar Amerikának belőlük, még kevesebb jutott. Mint joghalgató, a Gallilei körben nyert szocialista képzettséggel marxi tudással a tarsolyában, hátatforditott Magyar- országnak és nekivágott a nagyvilágnak. Róthfisher Károllyal a kilencszázas évek elején ismerkedünk meg a szocialista mozgalomban, hol kötelesség- tudóan, (ha jóltudom Chicagóban) belépésre jelentkezett. Sajátos szerénysége dacára sem tud ta takarni előképzettségét, tudását és alapismereteit. Mert az éleslátásu idősebb tagok azonnal felfedezték az örökké mosolygó bandzsal szemek mögött. Agilis, képes szervezőkben és agitátorokban a munkásmozgalom sohasem bővelkedett. Sohasem volt belőlük annyi, hogy mégtöbbre szükség ne lett volna; pláne akkor... Hiszen zajlottak a berkek Amerikában. A fiatal IWW törte zúzta a szalmaszálba kapaszkodó pántokat és az elavult szakszervezeteket: vívta a tőkések által is prökké emlékezetes kemény osztályharcokat. Hangos zajos volt, minden munkásotthon, mindenütt folytak az eszmecserék, az éles viták. Folytak az egyesülések — egyesítések — szakadások. Az Európából idepottyant munkás, elveszett a labirintusban. Ha nem találta meg helyét, úgy megkeresték neki. A tagszerzési verseny folyt serényen. A magyar társadalmi élet sötét odúit valamelyik frakció, legtöbb esetben, mindegyik iparkodott bevilágitani és saját mozgalmának onnan híveket toborozni. A magyarországi (akkor még) egységes szocialista mozgalmából kikerült szervezeti munkás legtöbb esetben csak akkor jött tudatára annak, hogy itt harcok folynak és a munkás- mozgalomnak többféle irányzata is létezik, amikor már valamelyikhez lecsatlakozott, benne működött és a vitákat, civódáso- kat az első gyűlésen végig hal- gatta. Csak természetes, hogy idővel ö is a vitatkozók egyikét képezte és hosszabb rövidebb időbe került, többször kellett legyőzöttnek éreznie magát, mire véglegesen megállapodott, vagy helyet cserélt. Róthfisher Károly sem képezett kivételt e tekintetben. Sokáig működött az u. n. kétkarú szocialista pártban mint agilis szervező. Védte a maga meggyőződését és álláspontját, terjesztette sikerrel a lapot és az eszmét. Nem volt neki semmi sem sok. Magas vékony alakja hol itt, hol ott tűnt fel a magyar munkások között. Nemismert lehetetlent, fáradtságot félelmet. Mert szó ami szó az amerikai magyaroknak, abban az időben szocializmusról beszélni bátorság is kellett. Mint ahogyan, nekünk fiataloknak beszélni szokta az “öreg,” véglegesen McKees- rocks, Pa.-ban ábrándult ki a pártmozgalomból, helyesebben az ottani eseményeknek tudja be, hogy a politikai párttól végleg megcsömörlött és ipari forradalmárrá lett. Itt viv- ta az IWW az amerikai mun kástörténelem egyik legkeményebb osztályharcát, melyben . az amerikai munkások is törne• gesen résztvettek. Az acéltelepek rabszolgalá- ■ zadásával egy időben került 1 Róthfisher Károly szervezi • McKeesrocks környékére, párt- : híveket toborozni. A sztrájkot- a félelmetes IWW vezette, méh- szervezet még akkor nem ren- delkezett magyar szervezővel szónokkal, holott a McKees 3 rocksi harcban a magyar mun- kások harcikészsége és kitartá- sa ettől függött. Haywoodél r felszólításának, hogy lelkesíts!- egy beszéddel a sztrájkolókat- készséggel tett eleget Róthfishe: t Károly. Tartott egyet, kettőt —- sokat. Mert végig, a sztrájl t megnyeréséig ott maradt, hog) : az osztályharcot szolgálja. é Ebben a harcban mutatta me|- az IWW, hogy a tőkésosztáb- által reá erőszakolt semmilyei t eszköz használatától sem ria< s vissza. Itt izente meg Ben Wil k liams, az Industrial Solidarity-i keresztül az IWW állásfoglalá t sát a fekete kozákoknak: Min den leütött sztrájkolóért KÉr- KOZÁK. Ezt az üzenetet csal \ egyszer kellett foganatosban hogy a gyáva kozákhad meg :t torpanjon és abba hagyja j, sztrájkolóknak: leütését, laká k sukból való kihurcolásükat éj it lek idején. Az üzenetért Willi )- amsot azonnal börtönbe dobtál :- de a végrehajtást ezzel nem aka a dályozták meg. .. :t Róthfisher Károly életéber ezen ütközet forduló pontot jelentett. A pártpápák fegyelmi elé állították és kizárással fenyegették, amire már nem volt szükség... Bejelentette kilépését. Elitélte a farizeuskodást. Megbélyegezte a pártkorifeusokat, kik gyűlölettel viseltettek egy sztrájk iránt csak azért, mert az nem volt a pártcsizmába szorítható. Róthfisher IWW- ista lett. Az ipari forradalmárok lelkes kis csoportja meleg kézszo- ritással fogadta a harcmezőről érkezett Róthfishert és erszényét megerőltetve, országos útra indította. Másszóval az IWW magyar mozgalma zászlót bontott! Csak rövid idő és megjelent a Bérmunkás is Róthfisher Károly szerkesztésében. Nincs terünk, és módunk sincsen mindannak elmondásához, mely mozgalmunkban Róthfisher Ká- rolynak nevével egybekapcsolódik. Meg kellene irni az amerikai magyar mozgalom történetét. mely vaskos kötetet tenne ki. De egy két oszlopot mégis állítunk még, ami nélkül e megemlékezés nem volna teljes. Az 1914-ben megnditott vér- özön, melybe U. S. 1917-ben hivatalosan is bele kapcsolódott, Róthfisher Károlyt újból a Bérmunkás szerkesztői asztala mellett találta. Az IWW sohsem titkolta háboruellenes álláspontját vitte szerte az országba a Bérmunkás. Róthfisher Károly nevét is ott találjuk a 167 vád alá helyezett munkásltársaink között. Ott szerepel a “nagy pör”-ben, melyhez hasonlót még nem élt át egyetlen munkásszervezet sem az IWW-n kívül. Kilencvenhárom tagunkra, a legaktivabbakra, a legképeseb- i bekre, 814 esztendőt mért ki az i osztálybiróság. Ebből Róthfisher- Károlynak, a Bérmunkás akkori ; zerkesztőjének, akit kétrendbeli- cádban bűnösnek mondottak ki, 20, illetve tiz-tiz esztendő jutott. i Mint nekem is beszélte egyszer: ez alkalommal, a vizsgálati fogságban élte élete legki- nosabb perceit, mikor a hírhedi t thirde degree-t rá is alkalmaz ) ták a vallatásnál. “Egyedül vol- tam a vascellában munkástárs t nelyben csak egy vas lóca vol y ,z összes bútor. A bitangok- ákapcsolták a villamos áramot- Ráülni képtelenség volt: a rá- :sokra támaszkodni nem lehe- ett. A szomszédban folyt :- öbbiek állítólagos vallatása k kik közül némelyek elfogadták e rogy mi németországból kapót pénzzel csináljuk a propagan r lát. Neveket soroltak, szólitot- ak fel, kiket jól ismertem, kik k cél pár nappal előtt, még eg; y ;]^iletben a mozgalomért dói hoztam. Aki nem vallott, annal o ralálraverését,1 nyöszörgését ké] y zeletben végig szenvedtem é n vártam a sorsomat.” d “Köhler Sándor nevét szó 1- itják. Leroskadok az izgalmak n [tói a lócára és abban a pillanat i- ban egy erő villamos rázást ka r- :>ok. Mr. Köhler, mennyi pénz T :aptatok Németországtól? Kél k di egy hang: Semmit. Volt i, ’álasz. Ütlegelés, jajgatás, ord r- tás, üvöltés, nyöszörgés, hői a Tés következik. Majd megszólj í- gy hang: Bring* in that Húr j- árián editor now! Borzadá i- ut végig minden porcikámoi vlegjelenik egy rendőr. “Are yo he Hungarian Editor?” Ye: Válaszolom. Indulni akarok é t > ő becsukja az ajtót az orror lőtt. A villamosított cellában, zt velem és Köhlerrel három- zor vagy négyszer ismételték neg, mig végre kihallgatásra :erültem. Természetes, hogy a lémet szubvenciót én is tagad- am. Verésre azonban nem ke- ült a sor. Mikor a feleségem ejött hozzám másnap, első kér- lésem az volt. Mi van Köhlerei? Meghalt-e? A felelet: ő nég szabadon van. A védelmet ntézi! Mükihallgatás volt az ;gé sz cécó. Megrémíteni akartak, hogy elvegyék az eszemet a veréstől való félelemmel és alyan vallomást csikarjanak ki ölem, mely az ügyre végzetes.” Két évbe került, mire az IWW rlég erőt és anyagiakat tudott előteremteni ahoz, hogy az ügyet a Supreme Court előtt megfellebezze. Nagy huza-vona itán végre elfogadta a Supreme Court, hogy felülvizsgálja. Ez gyben azt jelentette, hogy ha a tárgvalás levezetésében tech- rikai hibát fedeznek fel a bi- ák, ez esetben uj tárgyalást endelnek el. No meg azt is és z fontos illetve a legfontosabb volt valamennyiünknek, hogy riztositék ellenében ki lehetett [váltani a foglyokat. Horribilis összegeket követelt a biró. Tiz- ezer dollárnál kezdődött az ötévre ítéltek kiszabaditásának a biztosítéka Róthfisher biztositékának előteremtésénél emberfölötti munkát végeztek 9 magyararjku I. W. W.-isták, akik az egyetemes védelem támogatásában amúgy is ki voltak merülve. De előkerült. Ha ideiglenesen is, és szabad lett. Egv értelmetlen, fogadott fordító firkászt csaknem erőszakkal kellett elmozdítani a szer kesztői asztaltól. Mitsem törődve azzab hogy biztosíték mellett van szabadon, hogy ügye fölül- vizsgálás alatt van s a posta által tiltott lap szerkesztés ügyének árthat, befeküdt a munkába. Magyarországon ekkor már dühöngött a fehér terror. Róthfisher lázitó, gyújtó cikkeinek nem kis szerep jutott abban, hogy az amerikai magyar munkások zömét olyan álláspontra lehetett birni, amely dicséretére vált. Ignorálva fizikai állapotát — hiszen a kétévi börtön teljesen megviselte — fizikai roncsként, gyomorbajjal került ki — két országos szervezői utat tett meg egymásután. Mint testvérküldött részt vett a detroiti magyar balszárny konvención; melyen a politikai párthivek, az IWW-t a tőle való félelemből, hivatalosan is elismerték. Amerre megfordult, ahol megjelent, ott a magyar munkások százai, ezrei jelentek meg, hogy meghallgassák. Hatalmas hangja, rethorikai rutinja, mély tudása és márti- romsága mágnes volt: vonzó erő. Neve, annak puszta említése — márka lett az amerikai magyar mozgalomban. Ami várható volt, az bekövetkezett. A Supreme Court gazdájának adott igazat! Róthfisher Károly, az aktiv magyar IWW- b isták rábeszélésére és tudtával száműzetésbe ment. Egybe■ hangzó véleményünk az volt, ' hogy semmi értelme a visszamenésnek, vagy a börtönbünte- ; tés letöltésének nem volna. Ke■ gyelemre sem lehetett sorsát biz- 1 ni ,mert ez neki nem szabadsá- . got, de deportálást jelentett vol- ; na. (Folytatás a 6-ik oldalon)
