Bérmunkás, 1931. július-december (19. évfolyam, 643-667. szám)

1931-10-01 / 655. szám

6. oldal Október 1. A modern Iskariot Judások (Folytatás'a 4-rk oldalul.) kési tett kincseit s valamennyien 1 sóvárognak vissza az orosz népet “ boldogítani,r. Ezeknek a mun- kásnyuzó bitangoknak egy része Amerikában telepedett le, ahol rangjuk és nevűk hangsat ossága folytán egyes cégek hirdetés i gyanánt használják fel őket, má­sok pedig kisebb-nagyobb bérért adják el magukat a kizsákmá­nyoló osztálynak. Néhány évi itt tartózkodásuk után megunták. , hogy! nekik parancsoljanak. — hogy ők dolgozzanak, mások belőlük hasznot hajtsanak s vissza gondolta k az Oroszország­ban felejtett rangra, de inkább a hatalmas nagy vagyonra-, mely ma csigalassúsággal bár, de lé­pésről lépésre- a termelő hadse­reg számára nyújt jobb és hasz­nosabb élvezetet. Ennek a termé­szeti kincseknek a visszaszerzé- i sere itt az Egyesült Államokban New York városában port indí­tottak Oroszország, ellen. Ezen peernek védőügyvédjeként az amerikai szocialista párt több mint két évtizedes vezérét Mor­ris Hillquitet választották, aki a következő vádat emelte Oroszor­szág ellen az Egyesült Államok kapitalista törvényszéke előtt : “Az 1917-ik év november ha­vában kitört or asz forradalom követői közösen megállapodva és a Federated Socialist Repub­lic of Russia név alalt egyesül­ve, minekután -igazságtalanul, törvénytelenül és fegyveres erő- I vei elfoglalva és jogtallanul ki­használva az aluliról! vádlók olajföldjeit, épületeit; herendezé- , seit, gépeit, csővezetékeit e fent i megnevezett tárgyak tulajdonjo­gainál fogva az-összes olajföldek s általában a teljes olajüzem Oroszország területén a forrada­lom óta jogtalanul, igazságtala­nul és erőszakkal elfoglalva és megtartva, a fent nevezett olaj előállításához szükséges összes berendezéseket, ,-azok tulajdono­sainak megkérdezése és boleegye zése nélkül jogtalanul bitorol­ják. Ennélfogva n fent említett követelések törvényesen a vád­lókat, felpereseket illeti meg.” Ez aztán szocializmus, Hillqtiit félé szocializmus. Amikor a mun- j kások valamely országban torek- ! szenek arra, hogy a kizsákmá­nyoló osztálytól minél előbb sza­baduljanak. hogy évezredes kin- | zásaiktól megváltsák magukat, a kancsukát forgató orosz burzso­ázia .osztály szövetségesévé válik egy szocialista vezér Ameriká- I ban s port indít Szovjet Orosz- í ország ellen. Ez a vezérek mo­rálja a munkásosztály érdeké­ben. Ez a politikusok erkölcsi ! nívója az osztályh arcba fi. Bitan- gok a vezérek, a politikusok, akik a szocializmus Vagy kom­munizmus köpenyébe burkolózva iskáriot judást megszégyenítő módon árulják el a munkásosz­tályt. (faponok, Azevok szövet­ségesévé vált Hillquit “elvtárs” aki továbbra is felemelt fővel ! irányítja az amerikai szocialista ! pártot. De nemcsak Hillquit az egyetlen bűnös. Ha széttekin­tünk a politikusok között, ott találjuk Fostert, aki az. amerikai kommunista párt s a Trade BÉRMUNKÁS Unity League vezére, aki elvét, “meggyőződését?” többször vál­toztatta, mint a ravasz macska a szőrét. Lapunk régebbi számában ki­mutattuk, hogy hányféle elveket vallott Foster “elvtárs”, aki az elmúlt világháború ideje alatt mint Liberty bond árusító ügy­nök szédelgett az ország terüle­tén s ez az iskariot ma kommu­nista vezér. így sorolhatnánk fel tovább a politikusok árulásait az egész, világon a munkásosz­tály érdekeivel szemben. Lépjünk át az Atlantic tenge­ren s nézzünk szét An goi ország­ban, mi történik ott ma a mun­kás osztály vezéreivel, politiku­saival. Ott van Ramsay Me Do­nald, a kapitalizmus talpnyaló munkásvezére elárulta pártját. Ez is levetette az álarcot, mint Hillquit s az elmúlt hetekben kijelentette, hogy pártjának az érdekeit s “meggyőződését” egy sokkalta magasabb célok érde­kében fel kell, hogy adja,” - A munkásosztály fóruma a legha­talmasabb itélőszék. ennél hatal­masabbat nem ismerhet el egy osztálytudatos munkás sem. En­nek a hatalmas fórumnak vetett hátat Ramsay McDonald az an­golországi munkáspárt vezére. Amikor a kapitalizmus vára om­ladozik, akkor a szocialista kö- penyegbe bujt munkásvezérek le­vetik az álarcot s sietnek annak megmentésére. Ezt tették Angol- ország- iskariot judásai McDo­nald, Thomas, Snowden, stb.-ck. Egy másik lépés a tengerre s el­érjük Németországot, ahol a há­ború kitörése idején a német szocializmus vezére Bebel Ágos­ton karddal az egyik kezében, fegyverrel a másikban, a sisak­jához tűzött német lobogóval tü­zelte a német proletariátust a barbár orosz proletár lemészár­lására. Millió és millió proletár, bérrabszolga vére, élete tapadt ezen nyomorult árulók -gazságai­hoz, Tirolon át vezet az ut Olasz­országba, ahol ott találjuk a munkásnyuzásban a legnagyobb érdemeket szerzett vaskezü Mus­solinit, aki szintén a szocialista mozgalmak politikus vezére volt. Akinek szennyes munkájá­hoz Olaszország proletariátusá­nak rettenetes szenvedése, ki- ömlő piros vére tapad. A magyarországi koipmun vér- befojtásáért is az intelíektüéí politikus vezérek a felelősek. Ők azok, akik több mint tízezer lá­zongó magyar bérrabszolga vérét ontották. Ők azok. akik vissza­állították a derest. Ők azok, kik a parlamenti mandátumért, cím­ért, rangért áruba boesájtják a magyar bérrabszolgákat. így folytathatnánk ezt tovább egyik országból a másikba ván­dorolva, mutathatunk rá a szen­vedő bérrnbszolgáknak. hogy a munkásosztály nevében vezérke- dő politikusok Gaponok, AzeVok. Iskariot judások, azzal a különb­séggel, hogy judás, amikor elad­ta krisztust, az emberiség állító­lagos megváltóját, megbánta tet­tét s felakasztotta magát. Ezek a szocialista vezérek, ezek a po­litikusok, ezek az árulók, ezek­nek nincs annyi becsületük, szé­gyenük, mint iskariot judásnak volt, aki csak egy embert jutta­Az árulás tanulsága I Martinsferry és környékén is borzasztó elnyomatás alatt élünk, mint a többi bányász vi- ■ déken. Mint jól tudjuk, a bá­nyászok minden időben készek voltak harcba s'zállni a bánya­bárók kapzsisága ellen az egész Egyesült Államok területén. És igy Martinsferry és környékén is, amikor arról volt szó, hogy a bányatulajdonosok a bányászok nyomorúságos bérét még jobban leakarták vágni, mert tudatában voltunk és vagyunk annak. — hogy küzdenünk és harcolnunk kell ezen rabló rendszerben az életünk fenntartásáért és hogy gyermekeinknek bírjunk egy falat kenyeret juttatni. Most is, amikor a legutóbbi sztrájk kitört, a bányászok leg­nagyobb készséggel vetették magukat a küzdelembe, hogy egy darab kenyérrel többet kap­janak vissza az ő általuk ter- J melt javakból, de sajnos, ez nem sikerült, mert mint mindig, most is megjelentek a munkás­ság harcainak az elgáncsolói. Megjelent a világot megváltó kommunista kaptafára húzott N. M. U. utánna nyomban meg- j érkeztek a U. M. W. reakciós szervezői. És ekkor megkezdő- j dött a harc, igen megkezdődött, de nem az osztályharc, hanem a | két különböző vezérségre vágyó fékerek harca, egyik a másik el­len lázi tóttá a bányászokat és ugyannyira elmérgesedett a helyzet, hogy a sztrájk bukása biztosra vehető volt és a munká­sok közt az .egyenlőtlenség cl- I érte a tetőfokát, ugyannyira, — hogy egy fiatal bányász testvé­rünk a 16 éves Simon Vilmos Tiltonvillei lakos életével fize- i ! tett., ami a reakciós vezérek bü- I héül kell, hogy elkönyveljünk és amit soha meg nem bocsájtunk nekik. Mit tettek a bányabárók. A bányabárók látván eme testvérharcot, siettek kihasznál­ni az alkalmat és ismervén eme két különböző vezérkart és tu­datában voltak annak, hogy az ők részére mindegyik megfelelő, de mivel a U. M. W. áruló ve­zéreinek több követőjük volt,, ennélfogva ő velük kötötték melg a szerződést a bányászok kárára. Ezek közt a társulatok között van az úgynevezett The Sauters Coal Co. is és megadták az ők általuk javításnak nevezett 2 centet, eddig fizettek 38 centet és most 40 centet fizet és ezt eredménynek akarják feltüntet­ni az áruló vezérek. I Én küzdöttem a végsőkig több más munkástársammal egye temben ezen gyalázatos árulás ellen, de mindhiába, amikor a sztrájk elveszett és én, aki a Company-a házában lakóin, fel lettem szólítva a union által, hogy irjnm alá a U. M. W. által ! megkötött szerződést, mint a többi bányászok, vagy pedig ki­zárnak a Company házából. — Ilyen és ehhez hasonló eszközök­kel törték meg a sztrájkot. Remélve, a bányász testvé­reim tanultak ismét és a jövő­ben nem bízzák ügyüket az ál- munkásvezérckre, hanem intéz­ni fogják saját maguk, úgy, mint azt az IWW tanítja és hir- j deti s végre már megértik» hogy “a munkásosztály felszabadítása kizárólag a munkásosztály müve j lehet.” ! S. Sz. tott kinos szenvedések között a I halálba. Ezek pedig milliókat köttetnek gúzsba, Ítélnek halál­ra, végeztetnek ki. Nyomorban, szenvedésben tartják a munkás- j osztály millióit. Ezek a szocializ­mus, kommunizmus magasztos nevét bitorló gaz politikusok. Az IWW a Világ Ipari Mun­kásainak szervezete több mint két és fél évtizeden át figyel­mezteti a munkásosztályt soraik- | ba befészkelődött politikus vezé- I rek gazsága és megbízhatósága J ellen. A munkásosztály politikai pártjait mint pártot lehetetlen i megtisztítani a vezérségre,% dik- tátorságra nagy hajlamú intelek- tuelektől, akik mindenkor a sa­ját önző érdekeiket tolták elő- i térbe a munkásosztály jogaival I szemben. Az egyetlen szervezet, amely kizárólagosan a munkás- j osztály felszabadításának ma- | gasztos ügyét szolgálja az IWW huszonhat esztendős múltjában, megalakulásának első pillanatá­tól kezdve a kizsákmányoló osz­tály leggyülöltebh ellensége lett s ezen ellenséggel egyetemben vonulnak fel a szocialista, kom­munista politikusok vezérei. Az IWW a mttnkásosztály reménye, • amelynek keretein belül nem fér­nek meg a vezérségre s diktátor- ságra nágy hajlamú intellektue- lek. Az iWW a munkásosztály, a bérrabszolgák szervezete, mely kimondja, hogy “a munkásosz­tály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem ar­ra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervez­kedéssel az uj társadalom szer­kezetét építjük a régi társada­lom keretein belül.” Huszonhat esztendővel ezielőtt, rakták le Amerika forradalmárai ezen sza­vakat s ma még sokkalta jobban tükrözi vissza a színtiszta igaz­ságot a munkásosztály helyes ut­jának egyengetésére, mint vala­ha. Nincs szüksége az lWW-nak hogy frontot változtasson, amint azt a politikus szocialisták, kom­munisták tették és teszik minden egyes kisebb vagy nagyobb ráz,- kódtatások alkalmával. Az IWW a bérrabszolgák szervezetének alakult s kristálytisztán kimond­ja s megjelöli célját s annak el­éréséhez vezető utat. Ebben a szervezetben van a helye minden osztálytudatos bérrabszolgának, aki komolyan veszi a kizsákmá­nyolás, a nyomor s szenvedés megszüntetését. 12557. sz. Wobbly.

Next

/
Oldalképek
Tartalom