Bérmunkás, 1931. július-december (19. évfolyam, 643-667. szám)

1931-09-24 / 654. szám

BÉRMUNKÁS Szeptember 24. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Kate3: Egy évre ................... $2.00 One Year ......................... $2.00 Félévre ......................... 1.00 Six Months .................... 1.00 Egyes szám ára .... 5c Rundle Orders .............. 3c Csomagos rendelésnél 3c Single Copy .................... 5c Subscription Payable to: “BÉRMUNKÁS” P. 0. Box 17, Sta. Y. Szerk. és kiadóhivatal: 131 E. 87 St., New York, N. Y. E itered as Second Class Matter November 19, 1927, at the Post Office at New York, N. Y., under the Act of March 3, 1879. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD KONVENCIÓNK UTÁN Lapunk mult heti számában közöltük a clevelandi konvenciónk teljes jegyzőkönyvét, mely az amerikai ipari forradalmárok 17 órán át t irtó tanácskozásairól kimerítő képet ad. Ezt a konvenciót nem előzi ék meg- semmiféle cirkuszi mutatványok, nem is abból a célból lett megtartva, hogy az ott egy begy ült mukástábort a vezérek érde­két szolgáló akcióba vezényeljék. Ez a konvenció minden tekintetben különbözik a többi hason- lóar elnevezett gyülekezetektől. Az utóbbi 6—7 esztendőben az amerikai magyar munkásmozgalomban az IWW mozgalma az, mely megtartotta a szerves együttműködést és évről-évre országos érte­kezlet megtartására van ereje. Azok a munkásemberek, akik az IWW konvencióján megjelennek 5—6 száz mértföldnnvi utat tesznek meg, hogy ott legyenek azon a tanácskozáson, mely az ipari szervezkedést van hivatva előbbre vinni. A nagy politikai handa bandázó gyüleke­zetek nem jelentenek semmi erőt, hiszen az annyira kiabáló és napi­lappal rendelkező amerikai álkommunisták nem birnak annyi erő­vel. hogy országos konvencióra vonultassák fel követőiket. És ha már tartanak is egy-egy kisebb kerületi gyűlést, úgy ott a fizetett veí érékén kívül alig jelenik meg néhány munkás, aki még bódultán köreti az árulókat. Ezért van az, hogy nem is tudják a jegyzőkönyveikben kimutat­ni, hogy kik azok a munkások, akik velük tartanak, a munkások bo- londitására egyszerűen csak megjegyzik, hogy “százak voltak ott je­lei.” Az IWW kongresszusáról a jegyzőkönyvbe foglaltaknak mind­az in küldöttek nevei, akik ott megjelentek. Az IWW harcosai a Bér­munkás öntudatos olvasói nem bujkálnak álnevek alatt, hanem nyíl­tan és őszintén ott vannak a harcban és ezt a harcot hirdető ipari ui .ionista munkáslap a Bérmunkás mellett. És ha áttekintjük azt a hosszú névsort, mely a küldöttek neveit tartalmazza, felmerül az a kérdés, hogy olyan nagy támogató tömeg mellett hogy van az, hogy a Bérmunkás állandóan az anyagi bajok­kal küzködik. Erre megadták a magyarázatot maguk a küldöttek ott a konvención, akik között voltak olyanok, kik 14 hónanja a munka- nélküliség súlyos kálváriáját érzik. Azon forradalmárok, kik ezelőtt r műszeresen anyagiakkal támogatták mozgalmunkat, most nekik kell anyagi támogatás, hogy el ne pusztuljonak. Az IWW nevelője munkája nem szalmaláng, mert ezek a harcosok az IWW eszméjének meggyőződött hivei, a legsúlyosabb nyomor közepette is ott állnak a szervezet élén, hintve azokat a tanokat, melyeknek felismerése for­radalmi harcra készíti elő az ipari munkásokat a kapitalizmus elsöp­résére. Ezek a munkásemberek azok, akik immár 20 esztendőn át min­denakadállyal szemben, kiadják a harci sajtónkat a Bérmunkást. — iSzek a munkásemberek azok, akik mint ipari forradalmárok ünne­pelni fogják 20 évi forradalmi munkájuk eredményét, a Bérmunkást. 30 év az IWW mozgalmának történetében az igazi osztály harcok története. Ennek volt egyik részese a mi lapunk a Bérmunkás, mely most fog lépni megjelenésének 20-ik esztendejébe. A jubileumi ünne­pélyeken ott kell lenni az egész amerikai munkásságnak, még azok­nak is, akik habár nem értenek velünk együtt, de méltányolni tud­ják 20 esztendő agitációs munkáját egy bizonyos cél érdekében. Az ünnepélyek lesznek a bevezető akciói annak a hatalmas kam­pánynak, mely a Bérmunkás anyagi megerősítését fogja eredmé­nyezni a következő esztendőkre. A konvenció módot talált arra, hogy az amerikai magyar munkások az a nagy tábora is, akik munka nélkül vannak, belekapcsolódjanak ebbe á szervezési munkába és egy csekély díjazás ellenében egy egész éven át kézhez kapják a Bérmunkást. A következő hónapok nagy események szinterei lesznek az IWW magyar ajkú mozgalmának széles kiépítésénél. Már jönnek az értesítések, hogy megkezdték az akciók előkészítését több magyar lakta telepen. Fel mindenütt a munkára! A Bérmunkás 20 esztendős forradalmi múltja ösztökéljen bennünket a jövő nagy harcaira! Mindannyian cselekedjünk az IWW mozgalmának építésénél. TÖRVÉNYSZEGÉS A mai társadalom sarkalatos pontja megkívánja a törvény- tisztelést. Milyen sokszor lehet hallani valakiről, hogy jó tör­vénytisztelő ember. És az ó-ha­zában mint sokan mondják, az is sokat számit, hogy valaki nem rovottmultu, mert aki a tör­vényt megszegi, egyéniségének értékét vesziti. Minden hivata- * los lépésnél, azzal számolni kell, hogy ezt a kérdést felteszik. Itt is, ha valaki polgár akar lenni, megkivántatik, hogy a múltja mentes legyen ilyen bűn­tényektől. Ma úgy állunk, ha polgári la­pokat kezünkbe vesszük, nem látunk mást, mint rablást és gyil kosságot benne, ami arra indi- totta az Egyesült Államok elnö­két, hogy ennek a megoldását egy fontos lépésnek tartsa. A törvényhozóknak van is dől guk. A törvényeket százával hoz zák, csak azért, hogy újból meg­szegve legyenek, mert hisz ha azok betartva lennének, mi szük­ség lenne rájuk! í A sok biró, végrehajtó, zsan- dár és ügyvéd miből élnének! — Sőt, ha őszinték akarunk lenni, j sok ezek közül még örül is, ha j valaki nem tiszteli a törvényt, j amit bizonyítanak a jelenlegi i new vorki esetek, hogy több bi­ró nagyobb összeget fizetett ál­lásának elnyeréséért. Az is be­bizonyult, hogy ezen törvény fe­lett őrködő urak a legnagyobb , törvényszegők, akik ezreket kap I tak a törvény kijátszásáért. A múlt éven a kongresszus több mint harminc millió dollárt szavazott meg az úgynevezett 18-ik italellenes törvény betar- i tására. De ez a pénz summásan megtérült a kiszabott bírságok­ból. Ezen italtilalmi törvénysze­gés nem is olyan nagy bűn, nem í is olyan szemmel néznek reá s I csak afféle kihágás. I Ennek megvan az értelme. A [ jelenlegi rendszer minden törvé­nye odairányul, hogy a magán­vagyon! meggvédje és az italti­lalmat nem is lehet szorosan ezek közé számítani. A magántulajdon, legyen az bármily formában, föld, gyár, vagy bánya szent és sérthetet­len. Az állam egész gépezete oda irányul, hogy ezt minden körül­mények között megvédje. Mi se bizonyítja ezt jobban, mint a legutóbbi délamerikai forradal­mak, ahol a többség által meg­választott kormányok fegyveres erőszakkal elűzve lettek, de mi­vel ezek a magántulajdont sér- ttleniil hagyták, a többi kormá­nyok sietnek elismerni. De csak volna ellenkezőig, mindjárt men j nének a hadihajók. Peruban, alig a lázadás után ' egy-két napra, a munkások azt | hitték, hogy most már joguk van tisztességesebb bánásmódot ! követelni, úgy a Cerro de Pasco réz és ezüst bányatársaságnál a munkások sztrájkba léptek. — Csak a legelemibb követelésük volt, mint jobb lakások és a tisztasági intézkedések megadá­sára. Persze a társaság megtagadta, mire a munkások kezdték erélye | sen fellépni. Erre a társaság a j kormányhoz fordult védelemért és az mindjárt hajlandó volt egy század katonaságot kivezényelni azon kijelentéssel, hogy a ma- gánvagyont, különösen a külföl­dit, mindenáron meg kell véde­ni. Ezen bánya amerikai tőkések kezében van. Eredménye: sok munkást agyonlőttek. De visszatérve az eredeti cél­hoz, lássuk, hogy milyen az arány. Chicagónak a neve egy­értelmű a törvényszegéssel. Bár­hol jöjjön a városi adminisztrá­ció kritika alá, legyen itt vagy bármely más világrészben, a vé­dekező tisztviselők mind Chica­gót hozzák fel mentségül. Minden egyes elkövetett rab­lásra Londonban 36 ember esik, New Yorkra és 100 Chieagora. Egy évben Chicagóban tizenkét­szer annyi rablás van, mint az egész Angliában. 1923-ban Chicagóban a kimu­tatás szerint tizenkétszer annyi rablás volt, mint egész Kanadá- j ban és ez azóta növekedett. Gyilkosságban megduplázza Olaszországot és megnégyszerezi Ausztráliát. Chicagónak a városi adminisz­trációja annyira korrupt, hogy a tisztviselők összejátszanak a betörőkkel, amit mutat az A1 Capone esete, aki ennek a révén meggazdagodott és Floridában van neki villája. Egy chicagói magasállásu ren­dőrtiszt, aki húsz évig betöltötte ezt az állást, megpróbálja véde­ni a várost, még pedig a követ­kező indoknál fogva: Chicago : vasúti gócpontja az egész or- szagnak, ami lehetővé teszi — hogy mindenfelől a tolvajok i odajöhessenek. Chicago tájékán í hét börtön van és ha onnan ki- ! engedik őket, az első stáció új­ból Chicago. Az igy elengedett foglyok kapnak 25 dollártól 75-ig, amely ! bői a legtöbb esetben alig marad valami, mikor a várost elérik. Nem kívánhatjuk egy rendőr­ségi tisztviselőtől, hogy mélyére menjen a dolognak és feltegye a kérdést, hogy tulajdonképpen : mi is az indító oka a legtöbb rab | lásnak, vagy gyilkolásnak. Az, ; hogy Chicago vasúti gócpont, az még nem kényszerít senkit arra, hogy lopjon vagy gyilkoljon. Legfeljebb ez csak annyiban járulhat hozzá, hogy lévén góc­pont, megkönnyebbiti a népek j odajutását abban a reményben, I hogy Chicago nagy város és ta­lálnak megélhetési forrást, j Az efféle törvényszegésnek legtöbb esetben gazdasági kény­szer áll mögötte. Vannak és le­hetnek kivételek, de legtöbb | esetben az előbbire vezetnek visz ! sza. Amikor sok munkásnak vagy legyen az bárki, megélhetési for ■ rás korlátozva vagy teljesen J megakadályozva van, az élet­ösztön arra kényszeríti, hogy át- | lépje azon illem és törvénysza­bályokat, amit a mai társadalom előszab. Amikor erre már az életaka­(Folytatás az 5-ik oldalon.) 4. oldal

Next

/
Oldalképek
Tartalom