Bérmunkás, 1931. július-december (19. évfolyam, 643-667. szám)
1931-09-24 / 654. szám
BÉRMUNKÁS Szeptember 24. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Kate3: Egy évre ................... $2.00 One Year ......................... $2.00 Félévre ......................... 1.00 Six Months .................... 1.00 Egyes szám ára .... 5c Rundle Orders .............. 3c Csomagos rendelésnél 3c Single Copy .................... 5c Subscription Payable to: “BÉRMUNKÁS” P. 0. Box 17, Sta. Y. Szerk. és kiadóhivatal: 131 E. 87 St., New York, N. Y. E itered as Second Class Matter November 19, 1927, at the Post Office at New York, N. Y., under the Act of March 3, 1879. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD KONVENCIÓNK UTÁN Lapunk mult heti számában közöltük a clevelandi konvenciónk teljes jegyzőkönyvét, mely az amerikai ipari forradalmárok 17 órán át t irtó tanácskozásairól kimerítő képet ad. Ezt a konvenciót nem előzi ék meg- semmiféle cirkuszi mutatványok, nem is abból a célból lett megtartva, hogy az ott egy begy ült mukástábort a vezérek érdekét szolgáló akcióba vezényeljék. Ez a konvenció minden tekintetben különbözik a többi hason- lóar elnevezett gyülekezetektől. Az utóbbi 6—7 esztendőben az amerikai magyar munkásmozgalomban az IWW mozgalma az, mely megtartotta a szerves együttműködést és évről-évre országos értekezlet megtartására van ereje. Azok a munkásemberek, akik az IWW konvencióján megjelennek 5—6 száz mértföldnnvi utat tesznek meg, hogy ott legyenek azon a tanácskozáson, mely az ipari szervezkedést van hivatva előbbre vinni. A nagy politikai handa bandázó gyülekezetek nem jelentenek semmi erőt, hiszen az annyira kiabáló és napilappal rendelkező amerikai álkommunisták nem birnak annyi erővel. hogy országos konvencióra vonultassák fel követőiket. És ha már tartanak is egy-egy kisebb kerületi gyűlést, úgy ott a fizetett veí érékén kívül alig jelenik meg néhány munkás, aki még bódultán köreti az árulókat. Ezért van az, hogy nem is tudják a jegyzőkönyveikben kimutatni, hogy kik azok a munkások, akik velük tartanak, a munkások bo- londitására egyszerűen csak megjegyzik, hogy “százak voltak ott jelei.” Az IWW kongresszusáról a jegyzőkönyvbe foglaltaknak mindaz in küldöttek nevei, akik ott megjelentek. Az IWW harcosai a Bérmunkás öntudatos olvasói nem bujkálnak álnevek alatt, hanem nyíltan és őszintén ott vannak a harcban és ezt a harcot hirdető ipari ui .ionista munkáslap a Bérmunkás mellett. És ha áttekintjük azt a hosszú névsort, mely a küldöttek neveit tartalmazza, felmerül az a kérdés, hogy olyan nagy támogató tömeg mellett hogy van az, hogy a Bérmunkás állandóan az anyagi bajokkal küzködik. Erre megadták a magyarázatot maguk a küldöttek ott a konvención, akik között voltak olyanok, kik 14 hónanja a munka- nélküliség súlyos kálváriáját érzik. Azon forradalmárok, kik ezelőtt r műszeresen anyagiakkal támogatták mozgalmunkat, most nekik kell anyagi támogatás, hogy el ne pusztuljonak. Az IWW nevelője munkája nem szalmaláng, mert ezek a harcosok az IWW eszméjének meggyőződött hivei, a legsúlyosabb nyomor közepette is ott állnak a szervezet élén, hintve azokat a tanokat, melyeknek felismerése forradalmi harcra készíti elő az ipari munkásokat a kapitalizmus elsöprésére. Ezek a munkásemberek azok, akik immár 20 esztendőn át mindenakadállyal szemben, kiadják a harci sajtónkat a Bérmunkást. — iSzek a munkásemberek azok, akik mint ipari forradalmárok ünnepelni fogják 20 évi forradalmi munkájuk eredményét, a Bérmunkást. 30 év az IWW mozgalmának történetében az igazi osztály harcok története. Ennek volt egyik részese a mi lapunk a Bérmunkás, mely most fog lépni megjelenésének 20-ik esztendejébe. A jubileumi ünnepélyeken ott kell lenni az egész amerikai munkásságnak, még azoknak is, akik habár nem értenek velünk együtt, de méltányolni tudják 20 esztendő agitációs munkáját egy bizonyos cél érdekében. Az ünnepélyek lesznek a bevezető akciói annak a hatalmas kampánynak, mely a Bérmunkás anyagi megerősítését fogja eredményezni a következő esztendőkre. A konvenció módot talált arra, hogy az amerikai magyar munkások az a nagy tábora is, akik munka nélkül vannak, belekapcsolódjanak ebbe á szervezési munkába és egy csekély díjazás ellenében egy egész éven át kézhez kapják a Bérmunkást. A következő hónapok nagy események szinterei lesznek az IWW magyar ajkú mozgalmának széles kiépítésénél. Már jönnek az értesítések, hogy megkezdték az akciók előkészítését több magyar lakta telepen. Fel mindenütt a munkára! A Bérmunkás 20 esztendős forradalmi múltja ösztökéljen bennünket a jövő nagy harcaira! Mindannyian cselekedjünk az IWW mozgalmának építésénél. TÖRVÉNYSZEGÉS A mai társadalom sarkalatos pontja megkívánja a törvény- tisztelést. Milyen sokszor lehet hallani valakiről, hogy jó törvénytisztelő ember. És az ó-hazában mint sokan mondják, az is sokat számit, hogy valaki nem rovottmultu, mert aki a törvényt megszegi, egyéniségének értékét vesziti. Minden hivata- * los lépésnél, azzal számolni kell, hogy ezt a kérdést felteszik. Itt is, ha valaki polgár akar lenni, megkivántatik, hogy a múltja mentes legyen ilyen bűntényektől. Ma úgy állunk, ha polgári lapokat kezünkbe vesszük, nem látunk mást, mint rablást és gyil kosságot benne, ami arra indi- totta az Egyesült Államok elnökét, hogy ennek a megoldását egy fontos lépésnek tartsa. A törvényhozóknak van is dől guk. A törvényeket százával hoz zák, csak azért, hogy újból megszegve legyenek, mert hisz ha azok betartva lennének, mi szükség lenne rájuk! í A sok biró, végrehajtó, zsan- dár és ügyvéd miből élnének! — Sőt, ha őszinték akarunk lenni, j sok ezek közül még örül is, ha j valaki nem tiszteli a törvényt, j amit bizonyítanak a jelenlegi i new vorki esetek, hogy több biró nagyobb összeget fizetett állásának elnyeréséért. Az is bebizonyult, hogy ezen törvény felett őrködő urak a legnagyobb , törvényszegők, akik ezreket kap I tak a törvény kijátszásáért. A múlt éven a kongresszus több mint harminc millió dollárt szavazott meg az úgynevezett 18-ik italellenes törvény betar- i tására. De ez a pénz summásan megtérült a kiszabott bírságokból. Ezen italtilalmi törvényszegés nem is olyan nagy bűn, nem í is olyan szemmel néznek reá s I csak afféle kihágás. I Ennek megvan az értelme. A [ jelenlegi rendszer minden törvénye odairányul, hogy a magánvagyon! meggvédje és az italtilalmat nem is lehet szorosan ezek közé számítani. A magántulajdon, legyen az bármily formában, föld, gyár, vagy bánya szent és sérthetetlen. Az állam egész gépezete oda irányul, hogy ezt minden körülmények között megvédje. Mi se bizonyítja ezt jobban, mint a legutóbbi délamerikai forradalmak, ahol a többség által megválasztott kormányok fegyveres erőszakkal elűzve lettek, de mivel ezek a magántulajdont sér- ttleniil hagyták, a többi kormányok sietnek elismerni. De csak volna ellenkezőig, mindjárt men j nének a hadihajók. Peruban, alig a lázadás után ' egy-két napra, a munkások azt | hitték, hogy most már joguk van tisztességesebb bánásmódot ! követelni, úgy a Cerro de Pasco réz és ezüst bányatársaságnál a munkások sztrájkba léptek. — Csak a legelemibb követelésük volt, mint jobb lakások és a tisztasági intézkedések megadására. Persze a társaság megtagadta, mire a munkások kezdték erélye | sen fellépni. Erre a társaság a j kormányhoz fordult védelemért és az mindjárt hajlandó volt egy század katonaságot kivezényelni azon kijelentéssel, hogy a ma- gánvagyont, különösen a külföldit, mindenáron meg kell védeni. Ezen bánya amerikai tőkések kezében van. Eredménye: sok munkást agyonlőttek. De visszatérve az eredeti célhoz, lássuk, hogy milyen az arány. Chicagónak a neve egyértelmű a törvényszegéssel. Bárhol jöjjön a városi adminisztráció kritika alá, legyen itt vagy bármely más világrészben, a védekező tisztviselők mind Chicagót hozzák fel mentségül. Minden egyes elkövetett rablásra Londonban 36 ember esik, New Yorkra és 100 Chieagora. Egy évben Chicagóban tizenkétszer annyi rablás van, mint az egész Angliában. 1923-ban Chicagóban a kimutatás szerint tizenkétszer annyi rablás volt, mint egész Kanadá- j ban és ez azóta növekedett. Gyilkosságban megduplázza Olaszországot és megnégyszerezi Ausztráliát. Chicagónak a városi adminisztrációja annyira korrupt, hogy a tisztviselők összejátszanak a betörőkkel, amit mutat az A1 Capone esete, aki ennek a révén meggazdagodott és Floridában van neki villája. Egy chicagói magasállásu rendőrtiszt, aki húsz évig betöltötte ezt az állást, megpróbálja védeni a várost, még pedig a következő indoknál fogva: Chicago : vasúti gócpontja az egész or- szagnak, ami lehetővé teszi — hogy mindenfelől a tolvajok i odajöhessenek. Chicago tájékán í hét börtön van és ha onnan ki- ! engedik őket, az első stáció újból Chicago. Az igy elengedett foglyok kapnak 25 dollártól 75-ig, amely ! bői a legtöbb esetben alig marad valami, mikor a várost elérik. Nem kívánhatjuk egy rendőrségi tisztviselőtől, hogy mélyére menjen a dolognak és feltegye a kérdést, hogy tulajdonképpen : mi is az indító oka a legtöbb rab | lásnak, vagy gyilkolásnak. Az, ; hogy Chicago vasúti gócpont, az még nem kényszerít senkit arra, hogy lopjon vagy gyilkoljon. Legfeljebb ez csak annyiban járulhat hozzá, hogy lévén gócpont, megkönnyebbiti a népek j odajutását abban a reményben, I hogy Chicago nagy város és találnak megélhetési forrást, j Az efféle törvényszegésnek legtöbb esetben gazdasági kényszer áll mögötte. Vannak és lehetnek kivételek, de legtöbb | esetben az előbbire vezetnek visz ! sza. Amikor sok munkásnak vagy legyen az bárki, megélhetési for ■ rás korlátozva vagy teljesen J megakadályozva van, az életösztön arra kényszeríti, hogy át- | lépje azon illem és törvényszabályokat, amit a mai társadalom előszab. Amikor erre már az életaka(Folytatás az 5-ik oldalon.) 4. oldal
