Bérmunkás, 1931. július-december (19. évfolyam, 643-667. szám)
1931-12-12 / 665. szám
December 12. BÉRMUNKÁS 3 oldal MENTIK A FARMEROKAT ii. Országos konferenciát tartottak Chicogoban a farmerek megmentése céljából. Olyan értekezletet, amilyent ezelőtt még soha. A disztingvált küldöttek között ott találjuk Mr. Hyde-ot, az U. S. mezögazda- ságügyi titkárát és számos egyetemi tanárt, valamint az ország úgynevezett mezőgazdasági szakértőit, nemzetgaz- dászait. És miről is diskurál- gattak ezek az urak? A farmerek megmentéséről! Hangzatos szónoklatok és pózok között, megállapítást nyert és megerősittetett kórus ban, fejbólogatás és általános helyeslés közepette, miszerint az Egyesült Államokban, a mezőgazdaság minden ágában túltermelés van. Haljátok prolik?! Ti éhes, rongyos, nélkülöző proletárok ! , Akiknek, már betevő falatotok sincsen. Akiket, lemondattak az élethez szükséges javak te- j kintélyes részéről! Akik gyomorgörcsöket kaptok az éhségtől! Túltermelés van a ruha és élelmiszer iparágakban! | Amint a jó orvos legelső j teendője, a diagnózis megái- í lapitása a betegnél; lévén az összegyűlt urak nagy része profészor, ők is a jó orvos példáját követték. Úgy csináltak, mint' azok az orvos urak, kik I egy proletárnő vagy gyermekről megállapítják, a vérszegénységet, táplálék hiányosságot, tiidővészt, stb. Diétát, írnak elő az egyikre: mondjuk az anya igyon sok tejet, holott a gyereknek sem jut még kenyérre sem, egyen sok és- ami a for friss veteményt, de hiszen az már félig rohadt, mire a proli hozzá juthat; sétáljon sokat szabadlevegön, autókocsikázzon; ő a proletár anya, ki sok gyermeke-mellől a gyárba van kényszertive, ki holt fáradtan tér haza a robotból, hogy azt otthon újra kezdje. A diagnózis- jó. A betegség megállapittatott. A recept is megiratott és a beteg — elpusztul, Mert nem keresték meg a betegség okát, a kó* fészkét. A konferenciázó urak által felfedezett diagnózis, a mezőgazdaság betegsége is ép pen igy van. Nem keresték az okot, csak az okozatot. Nem látták meg, hogy a ruha és élelmiszer felhalmozódása,, árának csökkenése —• a legnagyobb fogyasztó tömeg, aj proletariátus életszínvonalának lefokozásában, vásárló- képtelenségében található, vagy nem is akarták meglátni aminthogy az- orvos sem keresi, hogy az előirt diétát van e miből betartani. Miután összejöttek, kellett mondaniok valamit. Megírták a receptet, amitől a farmer, ha neki ugytetszik a falnak mehet. íme az ajánlatok: Miután a búza felesleg csők kenti az árat, meg kell enni a búzát; és nézni kell, hogy a jövőben ne legyen ezen áru-j cikkben fölösleg. A gyapot tér melők szántsanak alti minden harmadik sor gyapotot. Ezzel; a termés egyharmaddal keve-; sebb lesz és jó árat hozhat, esetleg.... ha a piacnak befő-1 gadó képessége is kedvez. A , tejgazdaságokban öljék le minden hetedik tehenet, j (szükség esetén ott lesznek a profeszorck - szedő),-pusztítsanak el minden hetedik, nevelésre szánt borjut, végül az egész vonalon redukáljanak a farmerok. Hyde mezögazdaságiigyi tit kár (mint szakértő) még ba- nálisabb marhaságokat ajánlott, illetve csak mondott. Sze rinte az is jó megoldás volna, ha az adóterhek miatt, államikézre került farmokat, erdő- \ nek ültetnék be. Mivel a törpebirtokok nagy része a nagyvárosok és ipari centrumok között fekszik, tessék csak elképzelni, hogyan is nézne ki Hyde ajánlatának gyakorlati kivitele, ha New Yorktól St. Louis-ig, U.S. legnépesebb területén erdészet-! hez és faiskolázáshoz kezde-j nének? Mivel a gyiilésező szakértők! és profészor urak, nem ajánlották sem az elsőszülött fiuk, sem a harmadik, sem a hetedik születendő farmer csemete elpusztítását, hogy a gyér-1 meknevelés terhe alól a fai’-j mert igy mentsék fel, az ösz-j szes ajánlatok felet napirendre térhetünk. Ezt fogják tenni a farmerek is, sőt még a gyii- lésező “jó” urak is. Hiszen az eddig elmondottak, kellő bizonyságot szolgáltatnak arra, hogy a fuldokló: farmerek megmentésére nincsen program. A nagytőkések nem menthetik őket, mert a fejlődés útjában vannak. A mezőgazdaság tökéletes ipa- rizálódásának útját állják. Ép; perr ezért nem kutatták a gyű-1 lésezö “szakértők” sem az okokat, mert ők csak szolgák, csupán gazdáik parancsát van nak hivatva teljesíteni, kiknek a farmerok megmentése nem érdekük. Ipari Unionista álláspontunkban csak megerősítenek bennünket a jelen állapotok. Sok kemény és elkeseredett harcot vívott az IWW mezőgazdasági ipari szervezete a törpe és nagybirtokosokkal — a kis és nagy farmerokkal — egyaránt. A dolgok természetes menetét, kifejlődését látjuk a farmerek jajveszékelésében is, kiknek feje fölött a fejlődés huzza a lélekharangot. Megmentésük, üres szavak és ámítások. A tőkések farizeuskodnak, a politikusok voksokat vadásznak. A “Munkás Paraszt Kormány” különösen egy fejlett ipari államban mint a U.S., fából vaskaika r A farmerok megmentésére meglesznek mentve! Meg. Mint az iparokba pottyant proletárok, mint mezőgazdasági bérmunkások, miután mint farmerekkel végez velük a nagy tőke. Mikor már majd nem arról álmodoznak, hogy j hogyan szerezhetnének ezer- j holdakat, hanem, mint nincs- j CHICAGÓI HÍREK WEST MADISON STREET ÉJJEL Az utóbbi éjjeleken igen izgalmas sürgés forgás van a West Madison Street, a Michigan Lakehez közel eső végén. Emberek, a társadalomból kitagadottak, félig megdermedve dideregnek az éj hidegében, azon elmélkednek, hogy milyen jó is annak aki legalább egy dime tulajdonosa, amiért egy meleg kávét vehet, milyen jó is annak aki elég szerencsés és még dolgozhat. Sokan még talán el is felejtenék szomorú helyzetüket, ha az opera színház nem nyílt volna meg s éppen az ö utcájukon a West Madison Street- en, ahová esténként tódulnak a világ legdrágább kincseivel megrakott dámák, az iparok hatalmas fejedelmei, megelégedett mosollyal az arcukon, s mindez éppen az ö negyed- jükben a West Madison St.-en. De nem is ez az ami az izgalmat kelti. Nem ez az ami az elkeseredést fokozza, hanem azok a száguldó hatalmas li- mozinok, az előkelő hölgyekkel s a finom szivarokat élvező urakkal s mind ez az <"> utcájukon a West Madison Streeten, amely egy örült utcává változik át esténként, ahol a felső “400”, a hatalmasok összevegyülnek félmillió munkátlan s kiéhezett elemek kel. Csoda e ha egy egész sereg diszruhás rendőrt látunk minden este az opera közelében, akik leginkább arra ügyel nek, nehogy valamely elkeseredett bérrabszolga bosszút álljon,“ “őrült” gondolata támadjon a népek “jótevőivel” szemben. Egy apa elhagyta családját, mert nem bírta feleségének és hat gyermekének éhhalál tu- saját tovább nézni. Az operaház közelében félig megder- medten áll a járda hideg, lucskos kövezetén amint Edith Rockefeller McCormick száll ki limozinjából gyönyörű “egg sheik Chiffon” ruhában, amely nek ára egy- évnél is tovább eltartaná az ö családját tojással. fis azok a gyémántok, amelyek füleiből lógnak alá, gondtalan életmódhoz juttatná őket egész életükre. télén bérrabszolgák, -csikorgó fogakkal, összeszoritott ököllel velünk együtt vívják a kemény osztályharcot; A farmero kmegmentésére egyedül és kizárólag, csak az IWW-nak van programja. Szervezze és vonja össze erejét Egy Nagy Szervezetbe a munkásság, hogy minél előbb megvívja a döntő ütközetet a tőkésosztállyal, hogy elseperje a föld színéről bérrendszerével együtt. A munkásság figyelmének más irányba való terelése, leg jobb esetben üres lárma, de legtöbbször ennél sokkal több, árt a forradalom nagy ügyének! r r | _ Egy villanyszerelő másfélév I óta munkátlanul szenved, néhány nappal veszítette el feleségét, mert képtelen volt or- ,vosi segélyben részesíteni, mert képtelen volt részére or- jvosságot vásárolni. Néhány lépésnyire magától látja Mrs. jlnsullt; akinek öt hatalmas gyémánt karperec ékesíti karijait. Hatalmas hosszú sor drá- 'ga gyöngy ékesíti a nyakát, jkét erősen csillogó gyémánt a füleit; ' Egy mészáros, aki képtelenné vált öreg édesanyát továbbra is segélyezni, mert a Swift itársaság elboesájtotta öt munkájából, látja amint volt gazdájának felesége Mrs. Swift drága kövekkel, ékszerekkel megrakodtan egy csomó lakáj segédkezése mellett száll ki limozinjából. i Egy kiárusító, aki Marshall Field hatalmas üzletéből vált feleslegessé, minden centjéből kifogyva közvetlen közelében áll volt gazdájának és feleségének Mrs. Stanley Fieldnek, akinek testét a világ legdrágább, szőrme kabátja boritja, amely alól szemet vakító sugarakat szórnak a gyémánt gyöngyök végtelennek látszó láncolata. Egy másik munkás, akinek keservesen- keresett dollárjait a Bain bank bukása vitte el, látja amint igazgató bankárának, aki tizenkét bankjának bukását zúdította Chicago lakosságának néhány tízezrére, felesége Mrs. Bain drága “ermine” szőrme kabátba burkolva, amely, alól csillogó gyémántok szikráznak az éhségtől szédülő károsult munkás szemébe. Az utca másik oldalának járdáján egy öreg, kiaszott, sápadt' s az éhségtől agyongyötört bérrabszolga összeesett. és meghalt. A szive hasadt meg e roppant fény és pompa láttára. Erre mondják aztán a polgári lapok, hogy egy “brilliáns látványosság ,voít tegnap este is az opera környékén, ahol a Cream of Society jelent meg.” I __ I Ennek az egyik oldalön megnyilvánuló fénynek és a másik oldalon hangosan ordító nyomorúságnak az eltüntetésére, hiába kér a munkás a ; Swi'ftek, a Fieldek és a Rocke- ; felierek államától segítséget, hiszen ha azok segíteni akarnának, akkor nem juttatnák a ; munkásaikat ilyen nyomorba. Ia munkások csak szervezett- j ségükke! fognak a helyzetü- ! kön változtatni, amint azt az ilWW tanítja. Akik mást ajánlanak az éhező tömegeknek, akár milyen veres papirosba csomagolják azt, azok a munkások becsapását és a mai rendszer fentartóit szolgálják. Légy tagja szervezetednek, amely megvívja a munkások : harcát a te és a többi bérmunkás részvételével. K r Szerezzünk 2000 uj olvasót a BÉRMUNKÁS jubileumában!
