Bérmunkás, 1931. július-december (19. évfolyam, 643-667. szám)
1931-12-05 / 664. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS December 5. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Egy évre .......................$2.00 Félévre 1.00 Egyes szám ára 5c Csomagos rendelésnél 3c Subscription Rates: One Year $2.00 Six Months ................ 1.00 Single Copy ..... 5c Bundle Orders ............. 3c Sjbscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S.S. Sta. iSzerk. és kiadóhivatal: 2653 Grand Ave., Cleveland, O. Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to Cleveland, Ohio pending Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD FONTOS BEJELENTÉS A csoporttitkárokat már az elmúlt lapszámunk szállítása után nyomban értesítettük arról a komplikált helyzetről, amelybe lapunk került azáltal, hogy a washingtoni postahatóságnál nehézségek merültek föl a másodosztáíyu, illetve kedvezményes postai szállítás áthelyezését illetőleg. Amíg a polgári újságok és pirosban önmaguknak hizelpő politikai szecskaládák szabadon költözhetnek és helyezhetik át tanyájukat egyik városból, vagy államból a másikba, addig a FORRADALMI IPARI UNIONIZMUS bátor szószólója, a BÉRMUNKÁS, annak a veszélynek néz elébe, hegy azt elveszíti. Egyelőre, a polgári, legális eszközök igénybevételét választotta a lapbizottság, hogy tekervényes utjain keresztül is megtarthassa, vagy visszaszerezze az elveszni látszó kedvezményes jogot. Amennyiben ez sikerülhet, tetemes heti kiadásoktól mentesen — lapunk megerősítése rohamosabb tempóban fog folyni, s ha nem, úgy el kell készülve legyen az IWW magyar tagsága, a Bérmunkás minden terjesztője, az Ipari Unioniz- mus minden hive arra, hogy nehéz küzdelmünkben a legmesz- szebbmenő támogatást nyújtsa. A Bérmunkás Lapbizottsága AZ ÖNTUDATOS MUNKÁS Tagsági könyvet tenni az amerikai munkás zsebébe aránylag nagyon könnyű. Hogy ha a szervezet fölépítéséhez egyébre nem volna szükség, mint erre, akkor a kapitalistákat már nagyon régen munkásgunyába bujtattuk volna. Szerencsétlenségünkre, a tagfölvétel csak a kezdet és sok esetben még a kezdet sem. A nevelés — amelyet az IWW első csillagja jelképez — elsőrendű fontossággal bir, azonban van valami, ami még a nevelés fontosságát is fölülmúlja. Ez pedig az önművelődés. Az öntudatos munkás kifejezést a következőképen definiálhatjuk : Az egyén, aki képtelen a saját akaratát alávetni a többség határozatának, nem alkalmas arra, hogy öntudatos munkásnak nevezzük. A nevelés — a szónak általánosan vett értelmében — sok esetben beképzelést produkál Az ilyen beképzelt elmeállapot áldozata azt hiszi, hogy ő sokkal nagyobb, mint a mindenség, melynek ő csak egy parányi részecskéje. Az amerikai munkásmozgalomnak sokat ártottak már eddig is ezek a beképzelt ál-nagyságok. Ismételjük, hogy a nevelés elsőrendű fontossággal bir. A tudatlan munkásosztály kétségtelenül megdöntheti a ^ jelen társadalmi rendszert, de csak a fölvilágosodott tömeg képes a termelés és szétosztás ügyeinek intézésére a civilizációnak megfelelőleg anélkül, hogy az úgynevezett vas-sarok nyomását elkerüljük. A mi kötelességünk a munkássággal megismertetni a tudás’ szükségességét, azonban arra is vigyáznunk kell, hogy az önzés ne kerekedjen a tudás fölé, hogy aztán enne.< a kiirtása foglalja le időnket. . A tanulás az egyetlen mód, hogy az átlagos munkás ontu- j datos munkássá váljon. Amikor a többség valamely kérdésben döntött és bár a döntés ellenkezik az egyén fölfogásával, az öntudatos munkás nem tehet mást, mint vállat vállhoz vetve kiveszi részét a végrehajtásból éppen úgy, mintha az a legjobb meggyőződése szerint történt volna. Ez a szolidaritás. Az osztályharc foglyaiért (Folytatás az 1-ső oldalról) A KOZELGO VIHAR A múltban egyszer Szerbia és Ausztria-Magyarország volt a gyújtópont. Ma Kina, Japán és Oroszország. Az átkozott múltban a “watchful waiting” volt a jelszó. A veszélyes jelenben a “patient firmness”. A háború kutyái a kapu előtt vonitanak és gazdáik, amig igyekeznek kivül tartani, lázasan készülődnek a fogadtatására. Uj generáció lepte el a földet. A gyermekkort a volt vi- lágfölfordulás óta nőtték túl. A sáncárkok iszonyai ismeretlenek előttük. A háborút valami nagyszerű játéknak látják, ahol hősies hírnévre tehetnek szert. A háborús propaganda ezekre van legnagyobb hatással. Ezekből kerül ki az ágyu- töltelék és hacsak föl nem világosítjuk őket a valóságról, az idő jönni fog — talán sokkal előbb, mint gondolnánk — amikor a veszély eléri őket. Többek között Einstein és H. G. Wells állítják, hogy bármely ország lakosságának két százaléka sikerrel akadályozhatja meg a háborút. Ez tagadhatatlan. Az Egyesült Államok két millió jól szervezett munkássága a bűnös készülődést a kis gyermek rugdalódzásához hasonlóvá tehetné. Közös akarattal olyan erőt alkothatnának, melyet a félénkek jobban respektálnának, mint a háborúra uszitókat respektálják. Lehetséges, hogy össze tudjuk hozni ezt az erős két százalékot Amerikában, de akár meg lesz, vagy nem, akár tiz év múlva tör ki a háború, akár pedig holnap, egy bizonyos és ez az, hogy az IWW minden lehetőt elkövet a háború megakadályozására. bine vérengzés alkalmával maradt özvegyen s hat apró gyermeke árván. A Cenraliai hősök özvegyei Mrs. Lamb, Mrs. Barnet, aki a közelmúltban súlyos betegségbe esett. Mrs. O. C. Bland és az árván maradt gyermekeikről akiknek apjukat, kenyérkeresöjü- ket a könyörtelen kapitaliz- j mus elrabolta. Nekünk osztály tudatos munkásoknak kell, hogy megkünnyebbitsiik keserves helyzetüket, hogy sze- j vetettel gondoljanak a mun-[ kásosztályra akiért apjuk szabadságukat, életüket áldoz-j ták. Nem, a munkásosztály j nem feledkezhet meg a Wal- senbiv'ghi mészárlás áldozatainak árváiról sem, akiket a kizsákmányoló osztály béren-! cei minden emberi nemből kivetkőzve fosztották meg a szerető apai és anyai szeretettől. Az “igazság” szolgáltatás óriási összegeket emészt fel, amelyet nekünk osztálytudatos, bérrabszolgáknak kell előteremtenünk, amelyet az osztályszolidaritás szellemében készséggel is teljesítünk. Minden adomány az osztsdyharc áldozatainak karácsonyi támogatására és a Kentucky-i bányász munkástásainknak a börtöntől s a villanyos széktől való megmentésére szántak az alábbi címre szíveskedjenek küldeni. F. Tóth, 2576—41 St. Astoria, L. I., vagy a General Defense Committee,- 555 W. Lake St., Chicago, 111. KAMPANYUNK EREDMENYE ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között, s az élet összes javait ama kevesek bir- jak, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai, mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszi arra, hogy a munkáltató osztály egyes növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, mely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó, másik csoport ellen uszitsák s ezáltal elősegítik, hogy bérharcok esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olyképp felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban ---- vagy ha kell, valamennyi iparban* ---- dolgozó tagjai beszüntessék a munkát, bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az eggyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért,“ ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “Le a bérrendszerrel !” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra 8 • kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül. Hatvannégy előfizetés volt a Bérmunkás kampányának múlt heti eredménye. Nem lekicsinylendő szám, ha figyelembe vesszük azt a súlyos gazdasági válságot, amely elsősorban és a legsúlyosabban a bérért dolgozó munkásokat érinti. De ha városok és a nyugtázott neveket vizsgáljuk, akkor az eredményt nem szabad kielégítőnek tartanunk, mert a Bérmunkás huszesztendejében több aktivan működő munkást termelt ki, akik az Ipari Szervezkedés eszméje érdekében nemcsak munkálkodtak, de áldozatokat is hoztak. Ezeket a munkástársakat és munkástársnőket is ott kívánjuk látni az uj olvasók szerzői között és bizonyos, hogy a nyugtázások száma megkétszereződik. Csak órák kérdése és a Bérmunkás a postahatóság jóvoltából abban a “kivételes” helyzetbe kerül, amelyben elkerülhetetlenül szüséges, hogy minden öntudatos munkás melléje álljon Minden uj olvasóval erősítjük azok táborát, akik egyedül hivatottak a sajtó szabadság védelmezésére. Álljon munkába minden olvasónk és küldjön egy uj előfizetőt a Bérmunkásnak.
