Bérmunkás, 1931. július-december (19. évfolyam, 643-667. szám)

1931-12-05 / 664. szám

December 5. BÉRMUNKÁS 5 oldal EGYESÜLJÜNK Agitációs munkánk közben gyakran felteszik azt a kér­dést a munkások, hogy miért nem egyesülnek a különböző munkásmozgalmak. Sokan ez­zel okolják a munkásmozgal­maktól való távolmaradásukat hogy több munkásmozgalom van mely között nem tudnak választani. Azok, akik nem vesznek részt a munkásmoz­galomban és csak felületesen ismerik a munkások céljait, furcsának találják, hogy lát­szólag egy cél felé haladó munkások, több, külön csoport ban vannak, azonban ha egy kicsit gondolkoznának, akkor meglátnák az igazi okokat és választanának a munkásmoz­galmak között. Mi nem félünk ezen választástól, ha ezt meg­fontoltan a tények ismereté­ben teszi a munkásság. Hogy valaki választani tud­jon a több féle munkásmozga­lom között, kell, hogy tanul­mányozza mindet, mert elfo­gultságnak, a helytelen válasz tásnak az az oka, hogy nem , tanulmányoztak a munkások egyet sem a sok közül, hanem a sógor, a koma vagy a barát utján belekerültek egyik mun kásmozgalomba és bent ma­radtak, éppen mint a tormá­ban a féreg, azt hiszik, hogy • az a legjobb, de még annyira sem tanulmányozták, hogy azt' megtudják védeni, másvélemé nyen levőkkel szemben. Már egyszer meg volt az úgynevezett egyesülés Ameri­kában a két legerősebb ma­gyar munkásmozgalom között 1919-nek az őszén Detroitban tartott konvención, melyet a Szocialista pártból kiszakadt balszárny tartott és az Elöré- vel együtt függetlenül műkö­dött.. Kimondotta, hogy az IWW-t indorszálja és az alap­elvét minden héten leközli, va lamint a szerkesztőségi tagok nak be kel! lépni az IWW-ba | mint az egyetlen forradalmi gazdasági szervezetbe. Ez az egyezség csak alig 3 hónapig j tartott s Basky Lajos felborí­totta. Hogy miért tette ezt, csak azt a magyarázatot le­hetett adni, hogy félt ő is meg a tái’sai is, hogy az IWW ta­gok, mivel pontos elszámolás­hoz vannak szokva, még őket is elszámoltatják a laphoz be­folyt pénzről és hogy minden évben kicserélik a szerkesztő­ket, amit az az IWW-nál szo­kás is. Sok dolgot tudnánk felhoz­ni azon körmönfont hazug rá­galmakból, melyet akkor Bas- kyék felhoztak az IWW ellen csak azért, hogy kibújhassa- [ nak az egyezség által azIWW magyar tagságának az ellen­őrzése alól. De arra most nincs helyünk és ezen cikk­nek az a célja, hogy kimutas­sa. miért nem lehet egy forra­dalmi gazdasági szervezetnekj politikai párttal egyesülni. A politikai pártok között [ nagyon csekély kiilömbség van de még azok sem tudnak egye sülni, bár taktikai és szerve­zeti formában egyforma mind. Csak jelszavakban és vezérek ben kíilömbözők. ANNÁL LÉ­NYEGESEBB A Kf LÖMBSÉG AZ IWW, mint forradalmi gazdasági szervezet és a po­litikai pártok között. Az IWW a munkásság gaz-1 dasági szervezettségére épit s az adminisztrációs munkákat' végző egyéneket alkalmazot­taknak és nem vezéreknek tartja, akiket elég gyakran ki is cserélnek, nehogy magát a tagság fölé képzelje. így azok nem válnak a szervezet pa­rancsnokaivá és diktátoraivá. A politikai mozgalmaknak célja a városházát, képviselő­házat lefoglalni és a hatalmat a pártvezetőségnek átadni, a mely diktátori hatalommal uralkodna és kiépítené a Szo­cialista államot. Az IWW a gyárakat, terme­lőeszközöket, raktárakat akar­ja lefoglalni és szervezettsé­gén keresztül üzemben tarta­ni, politikai kormány helyett ipari adminisztrációt építeni s1 diktatúra helyett a munkások közös társadalmát az ipari de­mokráciát megteremteni. A politikai pártok azáltal látják megoldhatónak a tár­sadalmi kérdéseket, hogy a kormányzatban levő egyéne­ket a saját párttagjaikkal ki­cserélik, azonban a bérrend-j szert és az álamot továbbra is föntartják, amint most is több szocialista állam létezik, ahol a munkások által istenitett ve­zérek az uralkodók. Német-| ország, egy ideig Anglia, Cseh­szlovákia, Oroszország, stb. Az IWW nem hisz személyi cserében; az egész rendszert akarja megváltoztatni, eltörül­ni a bérrendszert és addig egyetlen tagját sem juttatja: jól fizetett állásba és hatalom-j hoz, amig a szervezet át nem veszi az iparokat, a szétosz­tást, a termelést amelyen ke- j resztül a hatalom teljes birto- ( kosa lesz. így ellen tudja őriz­ni azokat, akiket adminisztrá­ciós munkákra beválaszt. A politikai pártok állandó­an ki vannak téve szakadás­nak, mert mivel csak nézeteik egyformák, elvi egyformaság tartja őket össze, melyet min­den vezér más-másképen ma­gyaráz — azonnal beáll a sza- j kadás, éppen úgy, mint a; kommunista pártnál: tízéves létezésük alatt négyfelé sza­kadtak, mivel minden egyes vezér, aki másképen értelmez­te a pártprogramot s amellett t további vezérsége attól füg­gött, hogy vannak-e követői, igyekezett magának egy ki- sebb-nagyobb csoportot magá­val vinni, miután a párt hiva­talos programjával nem volt összhangban. Éppen úgy mint] a sejtek életében, melyek csak I lazán vannak összekapcsolva, szaporodás esetén szétvállnak s külön külön élik le életüket, s állandóan kivannak téve újabb oszlásnak, úgy a pártok j is, melyek növekedve újabb taktikai kérdések, jelszavak sj nézet eltérések következtében szétválnak, melyet magukat csalhatatlannak képzelő vezé­rek nagyban elősegítenek. Az IWW-ban szervezett! Henry Ford állást foglalt a munkanélküli segély ellen Ford a közelmúltban nyi­latkozott a polgári sajtó utján a munkanélküli segélyt ille­tőleg. Azt mondta, hogy a munkásoknak nem munkanél­küli segély, hanem munka kell. Ezen nyilatkozat a felüle­tesen szemlélők előtt Henry Fordot liberális színben tün­teti fel, aminek Ford cseleke­detei teljesen ellent monda­nak. Akik Henry Ford gazdasági manővereit figyelemmel kisé­rik, bátran állíthatják, hogy Ford a munkás nyuzásban a legnagyobb tökéletességig vit­te. Nemcsak a lánc rendszert vezette be a gyáraiban, hanem még mozgó padlókkal is el­látta azt, hogy egyetlen moz­dulata a munkásoknak kárba ne vesszen, mely az ő profit­ját csökkentené. A munkanélküli segély el­leni nyilatkozatával egy idő­ben vágta le a munkásai bérét 30-50 százalékkal, ami egyál talán nem eredményezi több munkás elhelyezését. Ha Ford oly nagyon szivén viselné a munkások érdekét, mint a hogy feltüntetni szeretné, ak­kor nem a fizetésüket, hanem a munkaidejüket szállította volna le, fizetésüket pedig emelte volna, ami több mun­kás elhelyezését eredményez­né. De a profit szent és sérthe­tetlen nevében Ford ép úgy képes minden munkás ellenes cselekedetre, mint a többi mun kásnyuzó társai, tehát ő sem külömb tőlük egy unciát sem. Mi munkások ellene va­gyunk a munkanélküli segély­nek, mert az nem szünteti munkásság, nem nézeteik egy formasága szerint szervezked­nek, hanem gazdasági érde­keik szerint és nem pártvezé­rek hatalomhoz való jutása érdekében, hanem gazdasági felszabadulások előmozdításá­ra, melyet a rendszer gyöke­res átalakításával látunk elér­hetőnek. így a szakadás nem jön létre, bár az IWW-nál is akadtak emberek akik magu­kat vezérnek képzelték el és szakadást igyekeztek előidéz­ni, ami nem sikerült. Az IWW megalakulásánál, ott volt a két munkáspárt is, hivatalosan részt vettek ben­ne és éppen azoknak egymás elleni harcra a kotróiért, bizo nyitotta be már az akkori tag ság előtt, hogy egyetlen mód­ja van a munkásokat egysége­sen megszervezni s egy cső-1 portba tartani, ha nem enged­nek teret a politikai pártok­ban egyéni érdekeik elmozdí­tására oly hangos vezéreknek,; hogy az IWW-t, mint forra­dalmi gazdasági szervezetet is j felhasználhassák és lia egy-; más között személyi vagy párt taktikai eltérések bekövetkez-í nek, ami már azóta számta­lanszor bekövetkezett, az IW W-t is szétszaggathatják, mint a pártokat. meg a nyomort és a még dol­gozó munkások fokozottabb kizsákmányolását vonná maga után. Hiszen nekik kellene a segélyt kitermelni. Ebből a rosszul működő és betegen fetrengő kapitalista rendszerből, csak a munkás­ság vezetheti ki diadallal az emberiséget. Szervezett erő kell ehez, olyan amilyent az íWW hirdet. Ipari szervezet, amely nemcsak a mindennapi harcra szervezi a munkássá­got, hanem arra is, hogy szer­vezett erejével átvegye á ter­melési eszközöket és azt to­vább fejlessze az emberiség javára, ami természetesen a bérrendszer megszűnését is jelenti. A kapitalisták hiába kap­kodnak, hiába törik a fejüket reformokon a politikus bará­taikkal együtt, a fejlődés tör- í vényeit eltörülni vagy megvál­toztatni nem bírják. Az ipari demokrácia befog következni annál előbb, minél nagyobb nélkülözésbe taszítják adolgo- zók millióit. A munkások hivatása nem a reformok csinálásai, hanem hogy teljesen átalakítsák ezt a társadalmi rendszert, egy uj testvéri szereteten alapuló de­mokratikus ipari társadalom­má, melyben nem lesz szükség munkanélküli segélyre, mert mindenki megkapja a munká­ja teljes gyümölcsét s amely megszünteti a nyomort az em­berek milliói között. Ha ezt elakadjátok érni munkástársaim, szervezkedje_ tek az IWW-ban. J. Nftmeth Nagyon tisztán láthatja a munkásság, hogy hol van a helye, ha egy kicsit is igyek­szik megismerni, úgy a For­radalmi gazdasági szervezetet és annak céljait, mint a pár­tokat s a vezérek céljait, akik legtöbb esetben csak lépcső­nek használják a munkásmoz­galmat, hogy észrevétessék magukat az uralkodó osztály- lyal, amely elfogadja szolgá­lataikat hatalmának megtar­tására, amit azért is sikeresen nyújthatnak, mivel a munká­sok között még sokan akad­nak akik hisznek nekik és még akkor is követik őket, ha a hivatalos párttal ellentétbe kerülnek, Snowden, McDo­nald, Shiedeman, Vancák, Berger, Anderson, Russel, ezek mind ilyen vezérek vol­tak, akik mellett még nagyon sokat lehetne felsorolni és akiknek az élettörténetét min­den munkásnak kellene ismer­ni akkor képes lesz helyesen választani. EGYESI" LJi'NK A LEG­JOBB ALAPON, de az az egyesülés, meggyőződésen tör­ténjen, melyet csak tanulmá­nyozás utján képes minden ember mint egyén megszerez­ni és mi az ilyen választástól nem félünk. Mentül hamarabb annál jobb. Vi. December 31-ig a Bérmunkás előfizetési ára egy évre $1

Next

/
Oldalképek
Tartalom